Okozhat-e asztmát a szmog?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Novemberben több alkalommal is szmogriadót rendeltek el nagyvárosainkban. Megpróbáltunk utánajárni, hogy pontosan mekkora veszélyt jelent ilyenkor a szmog, és mit tehetünk, hogy kivédjük káros hatásait.

Az elmúlt hetekben többször is sor került a szmogriadó tájékoztatási és riasztási fokozatainak elrendelésére. Ebből az áldásból a vidéki nagyvárosok ugyanúgy részesedtek, mint a főváros, sőt, a legutóbbi riasztás idején Debrecenben és Nyíregyházán mérték a legmagasabb értékeket.

Az első alkalmakra ráadásul még november elején került sor, amikor az ilyenkor jellemzőtől eltérően szép idő, és 10-15 fok körüli hőmérsékletek voltak. Nem tudom a többiek hogy vannak ezzel, de nekem nem mond túl sokat, amikor elmondják, hogy a szálló por koncentrációja éppen hány ezrelékkel haladja meg az egészségügyi határértéket.

Sokkal jobban szeretném tudni, hogy mennyire veszedelmes valójában a szmog? Ki szabad-e vinni a kisbabát a szép napsütéses időben sétálni, vagy jobb, ha otthon maradunk? Érdemes-e elmenni körbefutni a Margitszigetet, vagy többet ártunk vele az egészségünknek, mint amennyit használunk?

A téma szakértőjét, Dr. Berta Gyulát kérdeztük meg, aki már 50 éve foglalkozik a légúti betegségekkel, és többek között az Asztmás vagyok - mit tegyek? című könyv írója is.

Dr. Berta Gyula

Berta doktor elmondta, hogy az asztmára való hajlam többnyire örökletes. Akiben tehát ott lappang a betegségre való hajlam, és hosszú időn át ki van téve a magas füst és szmog-koncentrációnak, annál előhívhatja azt, de az egészségeseket nem teszi asztmássá.

Azoknak, akik viszont már tudják, hogy asztmától szenvednek, ilyenkor különösen oda kell figyelniük a gyógyszeres kezelésre, mert a szmog előhívhatja az asztmás rohamot.

A kültéri sportok kifejezetten kerülendőek ilyenkor. A fizikai megterhelés során több levegőt lélegzünk be, mint egyébként, és aki érzékeny, a porra, asztmás, allergiás, vagy egyéb légúti betegségtől szenved, annál köhögési rohamok és fulladás léphetnek fel.

A doktor elmondta azt is, hogy ilyenkor télen az asztmások számára akkor sem javallott kültéren sportolni, amikor éppen nincs szmog. A hideg levegő is okozhat ugyanis irritációt a beteg hörgőkben. Ilyen időben a krónikus légúti betegek számára a legideálisabb sport az úszás, elsősorban olyan uszodában, ahol nem klórral fertőtlenítenek.

Sajnos, a kisbabák, kisgyerekek sétáltatásával kapcsolatban sem voltak jó hírei. A gyermekekre, elsősorban a légúti betegségben szenvedő kicsikre és óvodás korúakra különösen érvényes, hogy szmogos időben ne tartózkodjanak a szabadban. Ez a korosztály általában több szennyező anyagot, port szív be, hiszen a beszívott levegő a talaj, illetve úttest alsóbb, legszennyezettebb rétegeiből származik, ahonnan ők a levegőt szívják.

Dr. Berta Gyula egy másik, egyre elterjedtebb civilizációs betegség veszélyére is felhívta a figyelmet, amelyet szintén fokozhat a szmogos környezet. A COPD (Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség) nevű kór tünetei hasonlítanak az asztmáéhoz, de a betegséget sokkal nehezebb kordában tartani. A tüdő roncsolódásával, és korai légzési rokkantság kialakulásával járhat, és leginkább a 40 feletti, dohányzó emberekre veszélyes. A betegség egyik legjellemzőbb tünete a nem múló köhögés – ha ez fennáll, célszerű orvoshoz fordulni. A betegség részletes leírását és egy interneten elvégezhető tesztet ezen a weboldalon találnak.

Berta doktor egyébként úgy vélekedett, hogy túlzott aggodalomra nincs ok. Szerencsére Magyarországon a szmogos napok száma nem haladja meg az évi 20-25-öt, ami nem elég ahhoz, hogy önmagában okozója lehessen komoly megbetegedéseknek. Az viszont sajnálatos tény, tette hozzá, hogy az 50 év alatt, amit a légúti betegségekkel foglalkozva töltött, azt tapasztalta, hogy évről évre növekszik az asztmás, COPD-s és allergiás betegek száma. Magyarországon jelenleg a lakosság 2,5 százaléka nyilvántartott asztmás, de a valódi szám ennél biztosan nagyobb, hiszen az ipari országokban 5-10 százalékra teszik az asztmások arányát. Szerencsére, ezeknek többsége az enyhe, vagy közepesen súlyos csoportba tartozik.

- - benke
- - benke
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.