Előbőr nélkül, szabadon - mindent a körülmetélésről

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A legősibb és egyben leggyakoribb sebészeti beavatkozás a körülmetélés, és bár az apró bőrdarab el(nem)távolítása körül parázs viták folynak, tízből négy férfi ilyen vagy olyan okból, de átesik a műtéten. Olyan férfiakat és nőket kérdeztünk a témában, akik saját tapasztalatból tudják, milyen az élet előbőr nélkül.

Az USA-ban a férfiak nyolcvan százaléka, Svédországban csak kettő, Angliában pedig hét százaléka körülmetélt: a beavatkozás hátterében legtöbbször kulturális, vallási, illetve egészségügyi okok állnak. Egységes álláspont a beavatkozással kapcsolatosan nincsen, mint hogy arról sem, hogy a fitymának mi a pontos funkciója. A WHO értelmezésében az előbőr a fejlődő hímvessző és a makk védelmét, annak nedvesen tartását szolgálja, de a fitymán található több ezer idegvégződés miatt szexuális funkciót is tulajdonítanak neki. Ennek tükrében mindenki magánügye, hogy gyermekét aláveti-e a beavatkozásnak, vagy a férfi felnőttként int búcsút a bőrdarabnak.

A fityma szerepe, a körülmetélés oka tisztázatlan

Eredeti funkcióját tekintve a fityma négykézláb járó, vadászó, fára mászó őseink hímtagjának védelmében alakult ki, az évezredek során azonban az ember kiegyenesedett, ruhával takarta magát, az előbőr pedig elvesztette eredeti funkcióját. A körülmetélés pontos oka mind a mai napig tisztázatlan, az eltérő kultúrában eltérő magyarázat indokolta a beavatkozást, legtöbbször vallási, illetve termékenységi hiedelmek tapadtak hozzá. Egyiptomban például a férfiasság jelképének tartották, a beavatkozást pedig érzéstelenítés nélkül végezték. Afrikában ezzel léptek harcos státuszba a fiúk, míg a sivatagai területeken egészségi okok is indokolhatták a műtétet, az előbőr alatt könnyen megült a por, a gyulladások emiatt gyakoriak voltak. A magyarázatok között szerepel továbbá az ellenség, a szolgák szimbolikus kasztrációja is.

A zsidó vallásban a születés utáni nyolcadik napon kell elvégezni a beavatkozást, a húsba vágott jel  az Isten és Ábrahám közötti szerződés megpecsételése. A muzulmánoknál a körülmetélés a lelki megtisztítást jelképezi, náluk sokszor csak később, a serdülés előtt végzik el a beavatkozást.

Férfiak, akik átestek rajta

„Nem emlékszem pontosan, hány éves voltam, azt hiszem hat. A Heim Pál gyermekkórházban történt, egy nagyon kedves orvos közreműködésével. A műtét során altattak, de álomképekben ott van előttem a történet, szóval nem biztos, hogy túl sikeres volt az altatás. Utána körülbelül egy hétig benn voltam még a kórházban, mindig a nővért kellett hívnom, ha esetleg pisilésről volt szó, mert azt a kacsába kellett nyomatni, és egy kicsit mindig le kellett róla húzni a pólyakötést. Aztán - ha jól emlékszem - több hétig rajta volt még valami kötés, és fájt a pisilés, ráadásul a levágott résznél a bőr lila volt, de az orvos elmondása szerint ez teljesen normális. Aztán szép lassan eltűnt a szín a levágott rész és a fityma közötti kis felületen, de azért még mindig eltér a színe egy picit. Alapvetően körülbelül két hétig fájt, és leginkább a pisilésnél. Egyéb szigorúbb orvosi utasításokra nem emlékszem, totál rutin volt az egész” - meséli a muszlim Rafi (28).

Az USA-ban a maszturbálást akarták visszaszorítani vele

Amerikában körülbelül az 1880-as években kezdett el terjedni a körülmetélés, amikor is néhány tudós ember, többek között Dr. John Harvey Kellogg, úgy tartotta, hogy a fiúk úgy tudnak csak önkielégítést végezni, ha az előbőrt a fitymához dörzsölik, és mivel a maszturbálás csúnya dolog, ezért az újszülötteken elvégezték a beavatkozást. Az Államokban ezekben az időkben vált rutin műtétté.

„A műtétem két hónapja volt. Maga a beavatkozás egyáltalán nem fájt, de nagyon ideges voltam, olyannyira, hogy előbb benyugtatóztak, mert erősen remegtek a lábaim, és nem tudtam uralkodni magamon. Után körülbelül egy hónap kellett a teljes gyógyuláshoz, a reggeli merevedésnél ugyanis mindig picit megrepedt a gyógyuló bőr. Szexre persze gondolni sem mertem. Minden nap többször kellett kenőccsel kenegetnem és fertőtlenítenem a területet, a gyógyulás óta viszont ugyanúgy élvezem a szexet, ráadásul tovább is bírom. De legközelebb inkább gyereket szülnék, ha tehetném” - írja József (32), aki vallási okokból vállalta a műtétet.

Szintén a zsidó hagyomány miatt esett át a műtéten a kis Samu is, akit nem az előírt módon, nyolcnaposan műtöttek meg, hanem kétévesen. „Barátnőm kisfiát kétévesen metélték. Samut nem altatták, nő nem lehetett bent, és bizony a kisfiút le kellett fogni. (Utána évekig félt a szakállas, fekete ruhás bácsiktól). Minden pisi előtt sírt, a heg nehezen gyógyult. Sokat kellett kenegetni, és be is gennyesedett rendesen” - meséli Enikő (31).

A körülmetélés egészségügyi okai

Bár a beavatkozás gyökerei vallási és kulturális területen keresendők, az orvostudománynak is megvan a maga tudományos válasza a beavatkozásra, bár ez sem egységes. Egyesek barbár és felesleges beavatkozásnak tartják, szerintük az előbőrnek jelentős élettani és anatómiai szerepe van, nem véletlenül van ott, ahol. A fityma nyugalmi állapotban védi a makkot és a húgycsőnyílást, nem csak a mechanikai behatásoktól, hanem a fertőzésektől is, ráadásul megakadályozza a vizeletcsepegést és az előváladék kenődését szex közben. Velük szemben mások viszont meggyőződéssel állítják, hogy a körülmetélés jó dolog, ezzel elkerülhető a fitymaszűkület, a makk gyulladása, újszülötteknél a húgyúti fertőzés, de a péniszrák és a különféle nemi úton terjedő fertőzés (például a HIV és a szifilisz) is ritkább a műtéten átesett férfiak körében. 

Nők, akik tudják a különbséget

Anna (32) Amerikában volt ösztöndíjas, amikor életében először összejött egy körülmetélt férfival.„ 2001-et írtunk akkor, ez volt az első ilyen tapasztalatom, meglepődtem, de aztán elmagyarázta, hogy ott ez alap, születés után a legtöbb gyereknél elvégzik, főleg egészségügyi okokból. A szexben egyáltalán nem akadályozott, sőt, talán hatásosabb is volt az élmény. Annyit kellett megszoknom, hogy kézbevételnél kicsit másképp kellett bánni vele, de hamar belejöttem.”

Annához hasonlóan Alma (32) számára is furcsa élmény volt, amikor először bújt ágyba körülmetélt férfival: „Nem foglalkoztatott különösebben a téma, amíg nem találkoztam szemtől szemben a dologgal, illetve annak a hiányával. Egy jól sikerült romantikus este spontán folytatásaként napirendre került a petting, és arra lettem figyelmes, hogy valami furcsa. Tök sötét volt, a kapcsolat pedig nem volt azon a ponton, hogy felkapcsoljam a villanyt és hülye kérdéseket tegyek fel. Csak másnap esett le, hogy az új partnerem valószínűleg körül van metélve, és ezért támadtak nehézségeim az izgatással.

A randiból hosszú kapcsolat lett, így már tapasztaltnak mondhatom magam. A fityma nélküli szex nekem sokkal jobban bejön: már a hímvessző látványa is esztétikusabb, a hímvessző érzékenyebb, szex közben simább, puhább érzés. Az eddigi "tudományomat" azonban elfelejthettem, és újra meg kellett tanulnom, hogy hogyan izgassam fel a partnerem, a fitymánál bevált dolgok ugyanis nem működnek. Egy körülmetélt hímvesszőnek sokkal több, állandó nedvességre van szüksége, és izgatni is más. Azt hiszem, már nehezen tudnék visszaszokni a hagyományos verzióhoz.” Alma mellesleg teljes mértékben pártolja a körülmetélést, ha kisfia lesz, valószínűleg elvégezteti a beavatkozást.

Fitymaember

Pókember és Superman után San Franciscoban megszületett Foreskin Man (Fitymaember), az erősen antiszemita képregényhős, aki a körülmetélés betiltására akarja rávenni a hatóságokat. A izmostestű szőke hős a férfi genitália védelmezője, aki egy gonosz rabbival veszi fel a harcot.

Renáta (33) sem bánja, ha a férfi körülmetélt, szerinte esztétikailag sokat dob a hímvesszőn. „Volt a partnereim között, aki muzulmán volt, így vallási okból volt körülmetélve. Különbséget nem éreztem a szexben, viszont esztétikailag szebbnek tartom a bőr nélküli péniszt, így izgatólag hat rám, ha teljes valójában, csupaszon látom a hímvesszőt. Mellesleg optikailag szerintem nagyító hatása van, nagyobbnak tűnik, hiszen nem fedi bőr, és különösen hangsúlyos a pénisz felső része, ami szabadon marad. Érdekes viszont, hogy sokkal több és erősebb, intenzívebb izgatást igényel a fedetlen hímvessző. Nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy a fedetlen makk ki van téve a környezeti hatásoknak, hozzáér, stimulálja a ruha, a nadrág, így kevésbé érzékeny az érintésre, érintkezésre, mint fedett társai. Aki tehát szereti a hosszú, intenzív, elnyújtott szeretkezéseket, jobb esélyekre számíthat egy körülmetélt férfival, egyszerűen szólva jobban bírják."

Hogy ez mennyire van így, vitatható, Ferenc (29) szerint például "a körülmetélt meleg fiúk aktus során sokkal gyorsabban elmennek, míg maszturbálás és orális szex esetén lassabban."

harvey
harvey
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?