Még egy dolog, amit nem tudtunk a stresszről

Zanza!

Kiderült, a stressz nemcsak a bélbaktériumok mennyiségét változtatja meg a bélrendszerben, de az immunitásunkra is negatív hatással van. Immunrendszer, bélflóra, pre-, pro- és szinbiotikumok: most rendbe tesszük a fogalmakat.

Tudtad?

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

Egy legfrissebb kutatás szerint a stressz megváltoztathatja a természetes bélbaktériumok egyensúlyát. Ez már csak azért is fontos felismerés lehet, mert ezek a baktériumok befolyásolják az immunműködésünket, ami megmagyarázhatja, miért akadályozza a stressz az immunválaszt. Vagyis a stressz nemcsak a bélrendszerre, de közvetve az immunrendszerünkre hat.

A stressz a káros baktériumok számát is növeli

Egy újabb kutatás szerint a stressz a bélbaktériumok összetételére hat, sokféleségének és számának változását eredményezi. A bélrendszerben lévő baktérium-közösségek sokfélesége csökken, a káros baktériumok, például a Clostridium baktériumok (ételmérgezésekért felelős) száma pedig megnő.

Ne stresszeld a bélflórádat!

Az Ohiói Állami Egyetem kutatási vezetője elmondta, hogy amikor a kísérlet során antibiotikummal csökkentették a bélbaktériumok számát, kiderült, hogy a stressznek az immunrendszerre gyakorolt némely hatását sikerült meggátolniuk. Ezért arra következtettek, hogy a stressz nem csak a bélbaktériumok mennyiségét változtatja meg a bélrendszerben, de ezek a változások az immunitásra is hatással vannak. Mivel a bélbaktériumokat olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a gyulladásos bélbetegség, vagy az asztma, ezért a kutatás következő célja még annak kiderítése, vajon a bélbaktériumok változásai okozzák-e azt, hogy ezek a betegségek általában a stresszes időszakokban súlyosabbak.

Immunrendszerünk része a több mint egy kilónyi baktérium

Immunrendszerünket tehát nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, s nagyrészt a vastagbél területén helyezkedik el. Ezért sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.

Mitől véd a bélflóra?

A születéskor steril vékony- és vastagbelet ugyanis táplálástól függően: anyatej esetén bifidobaktériumok, tápszer esetén vegyes flóra lepi el. Életünk során az egészségvédő bifidobaktériumok lebontják a rákkeltő anyagokat, és megakadályozzák azok kialakulását. Ha megfelelő mennyiségben vannak, megkötik a káros szabadgyököket, így segítenek a szervezetnek a természetes méregtelenítésben.

A normál bélflóra:

- megvéd az idegen kórokozókkal szemben,

- készenlétben tartja az immunrendszert,

- szabályozza a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódását és fejlődését,

- segít a maradék tápanyagok megemésztésében,

- és közrejátszik a rövid szénláncú zsírsavak termelésében (ami a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga).

Tisztázzuk: pre-, pro-, vagy szinbiotikum

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, és az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Márpedig a reklámok is azt sugallják, ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, fogyasszunk probiotikumokat vagy prebiotikumokat. Na de, mik azok a pre-, pro-, és szinbiotikumok?

Probiotikumok. A szó a „bios” = „élet” szóból származik: „pro bios” = az életért. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznosulnak. Vagyis olyan élő táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják. Segítenek az emésztésben, és a táplálékokból állítják elő a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat is.

Probiotikum választásánál fontos a minőség, vagyis az, hogy milyen táptalajon nevelték a baktériumtörzseket. Önmagában az, hogy egy élelmiszer tartalmazza, még nem sokat jelent. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz. Ha ez egy kritikus értéknél kisebb, a gyomor-sósav miatt elpusztulnak, és nem jutnak el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-flórájának egy része is áldozattá válik a gyomorban, de a fennmaradó hányad képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson.

Prebiotikumok: olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka, a hagymafélék, a cikóriagyökér, az articsóka, a bab, a borsó, a zabpehely, a tönkölybúza, de a tejsavó is (ha megfelelő gazdálkodásból származik). Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.

Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Probiotikum éhgyomorra nem ajánlott!

Prebiotikumnak tehát a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrendkiegészítőket nevezzük. Ezeket akkor kell alkalmaznunk, ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a szervezet számára káros baktériumok száma megnő. Ezt okozhatja az egyoldalú táplálkozás, fertőzések, antibiotikum kezelés, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás.

Gyomor-bélhurutban, székrekedés esetén, magas koleszterinszint, haspuffadás, emésztési zavar előfordulásakor is javasolt pre- és probiotikumokat szedni. Túladagolni nem lehet, esetleg enyhe hasmenés jelentkezhet. Jelenleg két fő probiotikum forrás áll a rendelkezésünkre: kapszulás készítmények és tejtermékek. Fontos tudni, hogy a probiotikumokat nem ajánlott éhgyomorra szedni, legjobb étkezés közben fogyasztani.

Probiotikum a hasi elhízás ellen

Az elmúlt években számos tanulmány készült a probiotikumok pozitív egészségügyi hatásairól. A European Journal of Clinical Nutrition februári számában megjelent tanulmányában a probiotikumok hasi elhízásra, testsúlyra gyakorolt hatásait vizsgálta az elhízásra hajlamos felnőtteknél. Kiderült, hogy azoknál, akik probiotikumos tejterméket fogyasztottak, közel 5 %-os csökkenést mértek a hasi és a zsigeri zsírszövetből. Utóbbi azért is fontos, mert ennek túlzott felhalmozódása sokkal inkább felelős az anyagcserezavarokért, mint a bőr alatti zsírréteg.
Blogmustra