EGÉSZSÉG

Még egy dolog, amit nem tudtunk a stresszről

2011. április 16., szombat 19:12

Kiderült, a stressz nemcsak a bélbaktériumok mennyiségét változtatja meg a bélrendszerben, de az immunitásunkra is negatív hatással van. Immunrendszer, bélflóra, pre-, pro- és szinbiotikumok: most rendbe tesszük a fogalmakat.

Tudtad?

Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen baktériumok adják.

Egy legfrissebb kutatás szerint a stressz megváltoztathatja a természetes bélbaktériumok egyensúlyát. Ez már csak azért is fontos felismerés lehet, mert ezek a baktériumok befolyásolják az immunműködésünket, ami megmagyarázhatja, miért akadályozza a stressz az immunválaszt. Vagyis a stressz nemcsak a bélrendszerre, de közvetve az immunrendszerünkre hat.

A stressz a káros baktériumok számát is növeli

Egy újabb kutatás szerint a stressz a bélbaktériumok összetételére hat, sokféleségének és számának változását eredményezi. A bélrendszerben lévő baktérium-közösségek sokfélesége csökken, a káros baktériumok, például a Clostridium baktériumok (ételmérgezésekért felelős) száma pedig megnő.

Ne stresszeld a bélflórádat!

Az Ohiói Állami Egyetem kutatási vezetője elmondta, hogy amikor a kísérlet során antibiotikummal csökkentették a bélbaktériumok számát, kiderült, hogy a stressznek az immunrendszerre gyakorolt némely hatását sikerült meggátolniuk. Ezért arra következtettek, hogy a stressz nem csak a bélbaktériumok mennyiségét változtatja meg a bélrendszerben, de ezek a változások az immunitásra is hatással vannak. Mivel a bélbaktériumokat olyan betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a gyulladásos bélbetegség, vagy az asztma, ezért a kutatás következő célja még annak kiderítése, vajon a bélbaktériumok változásai okozzák-e azt, hogy ezek a betegségek általában a stresszes időszakokban súlyosabbak.

Immunrendszerünk része a több mint egy kilónyi baktérium

Immunrendszerünket tehát nemcsak nyirokszervek és nyirokcsomók alkotják, hanem fontos részét képezi az az 1-2 kilogrammnyi hasznos baktériumtömeg is, amely a bélrendszerben, s nagyrészt a vastagbél területén helyezkedik el. Ezért sejtjeink számának tízszeresét (!) kitevő baktériumok táplálása és életfeltételeinek biztosítása legalább olyan fontos, mint a saját sejtjeinké. E hasznos baktériumflóra szervezetünk külvilággal érintkező részét – a bélnyálkahártya felszínét – úgy vonja be, mint egy puha szőnyeg. Ez az – eredetileg – összefüggő védőgát számos hatásra sérülhet.

Mitől véd a bélflóra?

A születéskor steril vékony- és vastagbelet ugyanis táplálástól függően: anyatej esetén bifidobaktériumok, tápszer esetén vegyes flóra lepi el. Életünk során az egészségvédő bifidobaktériumok lebontják a rákkeltő anyagokat, és megakadályozzák azok kialakulását. Ha megfelelő mennyiségben vannak, megkötik a káros szabadgyököket, így segítenek a szervezetnek a természetes méregtelenítésben.

A normál bélflóra:

- megvéd az idegen kórokozókkal szemben,

- készenlétben tartja az immunrendszert,

- szabályozza a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódását és fejlődését,

- segít a maradék tápanyagok megemésztésében,

- és közrejátszik a rövid szénláncú zsírsavak termelésében (ami a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga).

Tisztázzuk: pre-, pro-, vagy szinbiotikum

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, és az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Márpedig a reklámok is azt sugallják, ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, fogyasszunk probiotikumokat vagy prebiotikumokat. Na de, mik azok a pre-, pro-, és szinbiotikumok?

Probiotikumok. A szó a „bios” = „élet” szóból származik: „pro bios” = az életért. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznosulnak. Vagyis olyan élő táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják. Segítenek az emésztésben, és a táplálékokból állítják elő a szervezet számára nélkülözhetetlen vitaminokat is.

Probiotikum választásánál fontos a minőség, vagyis az, hogy milyen táptalajon nevelték a baktériumtörzseket. Önmagában az, hogy egy élelmiszer tartalmazza, még nem sokat jelent. A jó minőségű probiotikus kultúrát értékes táptalajon (pl. tejsavó, csicsóka) tenyésztik, és kellő nagyságrendű csírát tartalmaz. Ha ez egy kritikus értéknél kisebb, a gyomor-sósav miatt elpusztulnak, és nem jutnak el a vastagbélig. Bár a kellő csíraszámot eleve tartalmazó készítmény baktérium-flórájának egy része is áldozattá válik a gyomorban, de a fennmaradó hányad képes eljutni a vastagbélbe, hogy ott megtelepedhessen és elszaporodhasson.

Prebiotikumok: olyan anyagok, amelyek az emberi szervezet számára emészthetetlenek, így el tudnak jutni a vastagbélig, ahol a hasznos baktériumok táplálékát képezik. Ilyenek a zöldségekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő (többnyire vízben oldható) rostok. Kiemelkedően jó prebiotikus hatású – az anyatejen kívül – a csicsóka, a hagymafélék, a cikóriagyökér, az articsóka, a bab, a borsó, a zabpehely, a tönkölybúza, de a tejsavó is (ha megfelelő gazdálkodásból származik). Az állati termékek nagy része nem segíti a hasznos baktériumok létét, mivel rostot egyáltalán nem tartalmaz.

Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Probiotikum éhgyomorra nem ajánlott!

Prebiotikumnak tehát a hasznos bélbaktériumok táplálékát, probiotikumnak magát a hasznos baktériumflórát, illetve az ilyen törzseket tartalmazó étrendkiegészítőket nevezzük. Ezeket akkor kell alkalmaznunk, ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a szervezet számára káros baktériumok száma megnő. Ezt okozhatja az egyoldalú táplálkozás, fertőzések, antibiotikum kezelés, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás.

Gyomor-bélhurutban, székrekedés esetén, magas koleszterinszint, haspuffadás, emésztési zavar előfordulásakor is javasolt pre- és probiotikumokat szedni. Túladagolni nem lehet, esetleg enyhe hasmenés jelentkezhet. Jelenleg két fő probiotikum forrás áll a rendelkezésünkre: kapszulás készítmények és tejtermékek. Fontos tudni, hogy a probiotikumokat nem ajánlott éhgyomorra szedni, legjobb étkezés közben fogyasztani.

Probiotikum a hasi elhízás ellen

Az elmúlt években számos tanulmány készült a probiotikumok pozitív egészségügyi hatásairól. A European Journal of Clinical Nutrition februári számában megjelent tanulmányában a probiotikumok hasi elhízásra, testsúlyra gyakorolt hatásait vizsgálta az elhízásra hajlamos felnőtteknél. Kiderült, hogy azoknál, akik probiotikumos tejterméket fogyasztottak, közel 5 %-os csökkenést mértek a hasi és a zsigeri zsírszövetből. Utóbbi azért is fontos, mert ennek túlzott felhalmozódása sokkal inkább felelős az anyagcserezavarokért, mint a bőr alatti zsírréteg.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta