Nap mint nap gyönyörködünk otthonunk szobanövényeiben, ám azt nem sokan tudják, hogy bizony zöldjeinknek is járna egy szűk félévnyi szabadság a falakon kívül. De mégis mely kedvencünket telepíthetjük ki nyárra a kertbe? Többek között erről kérdeztük Megyeri Szabolcs kertészmérnököt.
Melyek azok a szobanövények, amelyeket ki lehet ültetni tavasszal?
Minden szobanövényt kiültethetünk, legyenek azok fikuszok, különböző trópusi banánok, szobai futók vagy éppen anyósnyelv. Nagyon jót teszünk velük, ha kint találunk nekik helyet, hiszen ha azt vesszük, ezeket az egyébként trópusokon és szubtrópusokon élő növényeket itthon kis cserepekbe és kaspókba kényszerítjük. Pedig ezek a növények kifejezetten örülnek annak, ha négy-öt hónapra ki tudnak szabadulni a négy fal közül, hogy tudjanak kint nagyot nőni.
Névjegy
Megyeri Szabolcs kertészmérnök 2000-ben a budapesti Varga Márton Kertészeti Szakközépiskolában szerzett kertésztechnikusi oklevelet, majd a németországi Straelenben élt és dolgozott, 2005-ben pedig a budapesti Kertészeti Egyetem főiskolai karán védte meg a térségfejlesztésről szóló szakdolgozatát. Kertészmérnöki mesterdiplomáját a Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Karán szerezte. 2020 januárjától Budapest 5. kerületének főkertésze.
Hogyan és mikor ültessük ki a szobanövényeket?
Miután a szobanövényeink többsége a trópusokról, szubtrópusokról származik, ugyanúgy nem érdemes kiültetni május 10-e előtt, mint a zöldség- és a virágpalántákat, valamint az egynyári virágokat. Ha mégis korábban, mondjuk már április közepén kitesszük ezeket a kertbe, éjjelente takarjuk be, hogy ne fagyjanak meg. A növényeket egyébként cseréppel együtt is lesüllyeszthetjük a kerti talajba, de másik lehetőségként csak egyszerűen kiültethetjük őket,
majd októberben egy gyökér- és egy növényvisszavágás után cserépben visszakerülhetnek az üvegházba, a télikertbe vagy a lakásba.
A ki-be költöztetést nem sínylik meg a növényeink?
Tény, hogy megsínylik, hiszen a gyökerük egy jelentős részét elvágjuk, ám azt fontos tudnunk, hogy bár gyönyörködtetnek bennünket, a szobanövényeink nagy része nem feltétlenül szeret lakásban élni.
Ott van például a nagyon páraigényes fikusz pumila, amelynek általában a száraz nappaliban találunk helyet, pedig ott nem is érzi jól magát.
A szobanövényeink igényeit nem tudjuk kielégíteni egy lakásban, hiszen nem tudjuk megteremteni az élőhelyéhez hasonló feltételeket. A mikulásvirág is hiába szeretné decemberben a 16–18 fokot, nincs olyan család, amely letekeri majd a fűtést a konyhában azért, hogy a növény jól érezze magát.
De jó, hogy említed a mikulásvirágot! Szerintem nem én vagyok az egyetlen, aki a decemberi ünnepi szezon után nagy nehézségek árán tudja csak életben tartani.
A mikulásvirágra úgy kell tekinteni, mint egy egynyári növényre, csak ezt ugye tél elején használjuk. Elég kiábrándító, de az ünnepi növényt Németországban és Hollandiában, úgynevezett mikulásvirággyárakban állítják elő hatalmas tételben. A mikulásvirág egyébként egy nagy, Mexikóban élő cserje vagy félcserje, amelyet törpésítőszerrel kezelnek, tehát tulajdonképpen tényleg arra van kitalálva, hogy gyönyörködjünk benne decemberben. Ez egy minden évben megvásárolandó növény, amellyel ugyanúgy kell bánni, mint egy zöldségnövénnyel vagy egy egynyári dísznövénnyel.
Megállíthatatlanul közeledik a tavasz. Milyen munkákat érdemes elkezdenünk a kertben?
A legfontosabb most a tervezés. Elkezdhetünk egy önellátó kertben gondolkodni, hogy melyek azok a növények, amelyeket mi magunk is tudunk otthon termeszteni. Most jött el az ideje a metszéseknek, az ifjításoknak és az alakításoknak is, ezeket már tudjuk végezni, hiszen a kert egész éves fenntartási munkáinak egy nagy része leginkább februárban és márciusban zajlik. Ebben az időszakban kerül sor
a rózsa-, valamint a gyümölcsfák metszésére, a lemosó permetezésre, a sövények, cserjék, bokrok alakítására,
és ilyenkor tudjuk meghatározni a kert arculatát. Ha valamit esetleg át akarunk ültetni, akkor azt addig tegyük, ameddig nincs lomb a növényen.
A tavaszi virágoskert kialakításával mennyire vagyunk elkésve?
Még időben vagyunk. Érdemes először a metszéseket elvégezni, utána kezdhetjük az évelő növényeket ültetni. Jó, hogy beszélünk erről is, mert a klímaváltozás miatt nagy szerep jut a virágzó évelőknek, amelyekkel teljesen le tudjuk fedni a talajt. Érdemes azt célul kitűzni, hogy sehol ne látszódjon a talajfelszín a kertünkben, amelyben
segíthetnek például a floxok, a szerelemvirág, a molyhos madárhúr meg még sok ezer rendelkezésünkre álló faj.
Miért fontos, hogy az egész kert talaját fedje növény?
A szél meg a napsütés szárítja a talajt, ha nem takarja semmi, akkor szárad tovább. Nekünk tehát az az elsődleges feladatunk, hogy megőrizzük a talaj nedvességtartalmát. Ebben leginkább a talajtakaró évelők tudnak a segítségünkre lenni, ráadásul ezek adják meg a kertünk hangulatát is, a karakterét pedig a fás szárú növények, a cserjék, valamint a fák és gyümölcsfák.
Ha már szóba került a klímaváltozás: mely növényeinknek kell búcsút intenünk miatta?
Az örökzöldek egyre inkább kiszorulnak a Magyarországon ültethetők csoportjából, tujákat például már nem nagyon érdemes ültetni, de ebbe az irányba tartanak a különböző fenyők és a hamis ciprusok is. Hasznos meglátni azt, hogy valójában a szélsőséget produkáló események száma nőtt meg:
megtöbbszöröződött a kora tavaszi fagyok száma, és ugyanez történt a száraz, csapadékmentes napokkal is.
Oda kell figyelnünk arra, hogy mindenképpen úgy alakítsuk ki a kertünket, hogy a növényeinket minél jobban meg tudjuk védeni a klímaváltozás okozta sokktól.
Ha szeretnéd arról is többet megtudni, hogy milyen mérgező növényekkel találkozhatunk a kertben, akkor olvasd el az erről szóló írásunkat!
