Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Véget nem érő háborút folytatsz egy zavaró szomszéddal? Mielőtt a nyugalmad érdekében inkább elköltöznél, jobb, ha tudod: van megoldás.
A legtöbb ember ugyan nem szívesen jelent fel másokat, de a saját érdekünkben van, hogy meg kell tennünk. Ezek közé tartozik, amikor már az otthoni életünket, a mindennapjainkat zavarják rendszeresen a szomszédok. Mindannyian tudunk mesélni legalább egy olyan hajmeresztő történetet, amit miattuk éltünk át, ám ezek közül nem sok jut el a bíróságig. Jobb esetben azért, mert megoldódott, de megesik, hogy azért nem találtunk még megoldást, mert nem tudjuk, mit tehetünk meg jogilag magunkért. Dr. Újváry Zsolt ügyvéd mondja el a Díványnak, milyen lehetőségeink vannak ilyen esetekben.
Ez már csendháborítás?
A leggyakoribb problémák közé tartozik, amikor a szomszéd másokra fittyet hányva bömbölteti a zenét, fúr, kalapál, füvet nyír… Annak ellenére, hogy a csendháborítás szabályairól jogszabály rendelkezik, él még néhány tévhit ezzel kapcsolatban. Ilyen például, hogy ezt kizárólag este tíz óra után lehet elkövetni. Azonban az indokolatlan hangos zajkeltés napközben is tilos, így ha például reggeltől hallgatják zavaró hangerővel a zenét, vagy éppen az engedélyezett időszakon kívül nyírják rendszeresen a füvet, akkor is van jogunk birtokvédelmi eljárást indítani a szomszéd ellen.
Arról azonban mindig tájékozódjunk, hogy ott, ahol élünk, milyen rendelet van érvényben, ez ugyanis eltérő lehet az időpontokat és a megengedett zajhatárt illetően is.
Kisvárosban és faluban található lakóterületen például 6 és 22 óra között 50 dB, 22 órától reggel 6-ig 40 dB zaj a határ, míg ez az érték egy nagyvárosban napközben 55, éjszaka pedig 45 dB. Fontos továbbá, hogy amennyiben csak egyszer fordul elő, nem érdemes eljárást kezdeményezni.
Amennyien a csendháborítást már nem bírjuk tovább, és a szomszéddal való beszélgetés sem vezetett eredményre, akkor elsőként jelezzük az önkormányzatnál a problémánkat. Extrém zajkeltés esetén hívjuk ki a rendőrséget, akiknek ugyan hatáskörük nincs, de sok esetben egy kérés részükről elegendő a probléma áthidalására. Ha első körben egyik megoldás sem hozott végleges eredményt, akkor érdemes birtokvédelmi eljárást indítanunk.
Leskelődik a szomszéd
Amikor a magánéletünket zavarja meg egy állandóan kukucskáló szomszéd, akkor elsőként általában megpróbálunk tenni ellene függönyökkel, magasabb kerítéssel, vagy szólunk neki, hogy hagyja abba.
Azonban van, hogy ezek nem használnak, továbbra is azt látjuk, folyamatosan leskelődik utánunk, figyeli, mikor jövünk haza, kukucskál a kerítés résein keresztül… Még súlyosabb, ha fényképet is készít rólunk, esetleg egy kamerás drónt röptet a kertünk fölé. Utóbbi eszköz használatának ugyanis szigorú szabályai vannak, főleg, ha képrögzítésre is alkalmas. Előírják azt is, hogy szigorúan tilos emberek fölé reptetni még a speciális kategóriába nem sorolt, úgynevezett hobbikészülékeket is. A kamerával felszerelt eszközök használatához pedig engedély szükséges, regisztrálni kell azokat, így már azzal is bűncselekményt követnek el, ha az ilyen gépet csak úgy, „játékból” használják. Fényképezés vagy drónozás esetén elsőként a helyi önkormányzatnál tehetünk panaszt, és kérhetünk birtokvédelmet a jegyzőnél. Ha ez sem hoz megoldást, akkor indítsunk polgári peres eljárást a bíróságon, de célravezető lehet egy adatvédelmi bejelentés megtétele a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felé is. De amennyiben ez olyan mértékű és folyamatos, hogy az már zaklatásként is értékelhető, feljelentést tehetünk a rendőrségnél is.
Szemetet halmoz fel
Akár egy egész társasház életét megkeserítheti egyetlen olyan lakó, aki szemet halmoz fel az otthonában, de a közvetlen szomszédjaiét mindenképpen.
Nem elég, hogy éjjel-nappal bűz árasztja el az otthonukat, de még a bogarak, patkányok is megjelenhetnek. Ez a családi házas övezetekben élőknél ugyanígy előfordulhat, ahol akár az udvarra, a kerítés közelébe halmozzák fel a szemetet. Nem muszáj kényszeres gyűjtögetnek lennie a renitens szomszédnak, lehet akár végtelenül rendetlen is, aki lusta – esetleg nincs módja – eltávolítani otthonából a szemetet, ami ugyanolyan zavaróvá válik a többiek számára. Ilyen esetben gyakran már nem elég, ha a károsultak az önkormányzatnál tesznek bejelentést és kérnek birtokvédelmet. A szemétgyűjtögetővel szemben az illetékes kormányhivatal járási hivatalának népegészségügyi osztályához ajánlott fordulni.
Van segítség a zavaró szomszéd ellen
A szomszédok együttélésének alapvető normáit a polgári törvénykönyv szabályozza. Így bármely olyan esetben, amikor már úgy érezzük, nem bírjuk tovább a viselkedését, legyen az a felsorolt példákon kívül bármi más, találhatunk erre vonatkozó jogszabályt. Bár a legjobb az lenne, ha közös megbeszéléssel és egyeztetéssel jutnánk vele egyezségre, ez ritkán sikerül tartósan. Amennyiben tenni akarunk ellene, akkor az első utunk a jegyzőhöz vezessen, ahol birtokvédelmi eljárást indíthatunk. Itt egy éven belül kérhetjük az eredeti birtokállapot visszaállítását vagy a zavarás megszüntetését, azt követően már a bírósági eljárás marad csak. Amennyiben ez nem történt meg, úgy ezt már a bíróságtól kérhetjük. Súlyosabb vagy végső esetben akár rendőrségi feljelentést is tehetünk.
Minden esetben ugyanakkor érdemes előzetesen telefonon érdeklődni a jegyzőnél, vagy bevonni egy ügyvédet, mivel a birtokvédelem egy olyan mezsgyeterület, amelynél nehéz elhatárolni, hogy a jog szerint mi minősül zavaró tevékenységnek.
Ha érdekel, mit tehetsz még, ha problémád van a szomszédoddal, olvasd el ezt a cikkünket.
