A pompeji ásatások során előkerült mozaikok sokat elárulnak arról, hogy hogyan éltek a városban, és mit tartottak fontosnak az akkori emberek, mielőtt a Vezúv kitörése az időszámításunk szerinti 79-ben elpusztította a települést.
Az első pompeji leletekre 1592-ben bukkant Domenico Fontana nápolyi mérnök a Sarno-folyó csatornázási munkálatai közben. A márványtáblák és érmék nem keltettek különösebb érdeklődést, a komolyabb munkálatok megkezdéséig, a 18. század második feléig várni kellett – akkor sikerült ugyanis a város helyzetét véglegesen beazonosítani. Azóta rengeteg minden felszínre került az ásatások során, mostanra Pompeji közel kétharmadát kiásták. A feltárt házakban nagyon sokféle, meglepően jó állapotban megmaradt mozaikot is találtak, amelyek rengeteg érdekességet elárulnak arról, hogy milyen életet éltek és milyen otthonokban laktak a pompejiek.
A leghíresebb pompeji mozaik
A házak belsejét díszítő mozaikok között nagyon sokfélét lehet találni. Ezek egy részét a helyszínen kialakított kiállítóterekben őrzik, néhányat pedig a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban helyeztek el. A talán legismertebb épület a faun háza – itt találták meg a többi között a város talán leghíresebb mozaikját, a Nagy Sándor-mozaikot. A ház onnan kapta a nevét, hogy az átriumban (oszlopfolyosóval kerített belső udvar) található szökőkút közepét egy bronzból készült faunszobor díszítette. Az épület minden bizonnyal egy kifejezetten gazdag arisztokratáé lehetett, hiszen szinte minden szoba és helyiség dúsan díszített mozaikokkal. Ezek közül a leghíresebb Nagy Sándor és III. Dareiosz küzdelmét ábrázolja.
Az isszoszi csatáról készült csodás alkotás 1,5 millió darabból állhatott, több mint 5 méter széles és 2,7 méter magas.
1830-ban találták meg, és először tévesen azt gondolták, hogy az Iliászból ábrázol egy csatajelenetet. A tévedés érthető, hiszen a mozaik jelentős része nem felismerhető.
A mozaik, amely előre jelezte a véget
Bizonyára a Pink Floyd kedvenc mozaikja lehetett a Memento mori névre keresztelt alkotás, hiszen ez szerepel az együttes 1971-es albumának borítóján. (A felvételt a város amfiteátrumában készítették.) A koponya amúgy is népszerű motívum volt a pompejiek körében: találtak a város más részén olyan változatot, amelyen egy fekvő csontváz mellett étel és ital látható, azzal felirattal, hogy „Élvezd az életed”, egy másik alkotáson pedig egy táncoló csontvázat raktak ki apró kövekből. A Memento mori egyik érdekessége, hogy rendkívül színesen ábrázolja a lét kényes egyensúlyát, a szerencse forgandóságát. A sztoikusok egyik fontos jelmondatáról (emlékezzél a halálra) szóló alkotáson
az élet kerekén található pillangószárnyakon egyensúlyoz egy koponya, amelyről az egyik oldalon a gazdagságot jelképező drága ruhák, a másik oldalon szegénységre utaló rongyok láthatók.
A mozaik másik érdekessége az elhelyezése: a nem túl vidám témájú alkotást a triclinium (ebédlőterem) asztalának felületét díszítette.
Kattints a képre, és galéria nyílik a pompeji mozaikokból.
Házőrző mozaikok
Igen népszerűek voltak azok az apró kövekből készített alkotások is, amelyeket közvetlenül a bejáratnál helyeztek el, és egy kutyát ábrázoltak nyakörvvel, láncra kötve. Több helyen felirat is társult hozzá, amely így szólt: „Vigyázz a kutyával”. Az egyik épületben a mozaiktól nem messze egy nyakörvénél fogva láncra kötött eb maradványait is megtalálták.
Mitológia, színház és természet az otthon padlóján
A város sok házában találtak olyan mozaikokat is, amelyek vagy kulturális eseményeket, vagy mitológiai jeleneteket ábrázoltak. A tragikus költő házában például – amely ezekről a mozaikokról kapta a nevét – összesen 20 olyan alkotást találtak, amely részben színházi, részben pedig mitológiai eseményeket örökített meg. Egy másik villából szinte tökéletes állapotban került elő egy másik mozaik, amely Platót ábrázolja, ahogy filozófustársaival beszélget.
Ugyancsak kedveltek voltak azok a motívumok is, amelyek állatokat ábrázoltak: legyen szó tengeri élőlényekről, galambokról vagy akár kacsákról.
Olvasd el, hogyan élték túl sokan Pompeji pusztulását, kattints ide!
