A betyárkóró tömegesen terjed a magyar kertekben. Bár ártalmatlannak tűnik, komoly károkat okozhat, mivel képes meggátolni más növények fejlődését.
Azt, hogy a betyárkóró (Conyza canadensis) a parlagfűhöz hasonlóan milyen könnyen képes elterjedni, a saját bőrömön tapasztaltam meg. A telkünkkel szomszédos, parlagon hagyott területeken nagy számban burjánzik, így tavaly a kertünkben is megjelent. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy a telekhatár közelében szórványosan hagytuk megnőni, ezért lehetősége volt elvetni magjait. Idén így már százával – ha nem ezrével tért vissza. Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy kiirtása
szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Innen ismerheted fel a hazánkban is terjedő betyárkórót
Az őszirózsafélék családjába és az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó betyárkóró eredetileg Észak- és Közép-Amerikából származik, Európában a XVII. század környékén jelent meg. Mára azonban világszerte elterjedt – nemcsak a legelőkön, szántókon, vasúti töltéseken vagy az utak mentén, hanem a házikertekben is.
Az erősen invazív növény különös ismertetőjegye, hogy szőrös dudvaszára akár egy méter magasra is megnő, hegyes levelei lándzsásak, ép vagy fűrészes szélűek, május végétől október elejéig hozott kögvirágai sárgásak, nem feltűnő nyelves virágai pedig fehéres vagy halványlila színűek.
A népi gyógyászatban hasmenés ellen használják
A betyárkóró különféle illóolajokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat tartalmaz, és bár az orvostudomány nem használja fel, a népi gyógyászatban föld feletti részét hasmenésgátló és vizelethajtó hatása miatt alkalmazzák. Úgy tartják, hogy illóolaja csökkenti a gyulladást, és gátolja a vérbőséget, emellett reumás fájdalmak, illetve ízületi gyulladás és kopás ellen is használatos. Húgysav-eltávolító tulajdonságával állítólag megelőzheti a köszvényes rohamot is. Ismert mellékhatás nincs, de az állatoknál kólikás tüneteket okozhat.
Megállíthatatlanul terjed a betyárkóró
Egyetlen növény akár 100-150 ezer magot is hozhat. Gyors terjedéséhez hozzájárul, hogy bóbitás terméseit könnyen felkapja a szél, és messzire szállíthatja magjait. Ezáltal a szomszédos területekről is bekerülhet a kertbe.
A betyárkóró kora tavasztól késő őszig csírázik, ráadásul kellő nedvesség mellett képes áttelelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a növények nyirkos talajon érzik magukat a legjobban, a legtöbb gondot ősszel kelt példányai okozzák.
További kellemetlen tulajdonsága, hogy olyan kémiai anyagot termel, amellyel meggátolhatja más növények csírázását, fejlődését, így elpusztíthatja a körülötte lévő gyomokat.
Az aszály is kedvez a növény terjedésének
A HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet és az ELTE kutatói korábban a betyárkóró növekedésének és maghozamának, valamint tömegességének változásait vizsgálták egy kiskunsági csapadékmanipulációs terepkísérletben. A kutatás megállapította, hogy az inváziós faj
az aszályok nyomán terjed, amikor a vízhiány miatt visszaszorul vagy elpusztul az eredeti, őshonos növényzet.
Az eddigi eredmények alapján a kutatók azt jósolják, hogy a nyári aszályok hosszának és gyakoriságának a klímaváltozással várható növekedése kedvezni fog a betyárkóró fennmaradásának, sőt elősegítheti tömegességének növekedését a nyílt homokpusztagyepekben.
Így szabadulhatsz meg tőle
Szélesi Ferenc agrármérnök, az Agrároldal.hu szakértője szerint érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy a betyárkóró ne hozzon virágon, és ne szaporodjon el. Segíthet, ha a növényt gyökerestől kitéped (ezzel próbálkoztunk mi is, egyelőre mérsékelt sikerrel), de tömeges elterjedése esetén előfordulhat, hogy megállításához gyomirtóra lehet szükséged – egyes szerekkel szemben ugyanakkor a növény már rezisztenciát alakított ki.
Kíváncsi vagy, hogy milyen egyéb növények vannak, amelyek nagy gondot okozhatnak a kertben? Ebből a cikkünkből megtudhatod.
