Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elnyerte az Európai Parlament támogatását az a törvényjavaslat, mely kötelező napelem-telepítést ír elő a házakra és a közintézményekre. Egy évtizeden belül meg kell oldani a fűtési átállást a legtöbb épület tekintetében.
Egy lépéssel közelebb került az Európai Unió (EU) az Európai Parlament (EP) jóváhagyását követően ahhoz, hogy kötelezővé váljon a napelemes fűtési rendszer mind az újonnan épített, mind a már álló közintézmények és a lakóépületek esetében is.
Nemcsak a későbbiekben épülő, de a már meglévő épületek esetén is előírnák a fűtés korszerűsítését az európai uniós országokban. A napelemek telepítését több sávban végeznék a tervek szerint.
Kötelező lehet a napelem az EU-ban
A európai parlamenti képviselők 370 igennel, 199 nemmel és 46 tartózkodással fogadták el az irányelvet, mely a napelemek kötelező telepítését írja elő, és amely most már csak a Miniszterek Tanácsának jóváhagyására vár. A jogszabály szerint a tagállamoknak méretük alapján fokozatosan kell napelemeket telepíteniük középületeikre, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.
Az ütemterv alapján 2026-ra az új kereskedelmi és középületek, 2027-re a felújított kereskedelmi és középületek, 2029-re az új lakóépületek, míg 2030-ra a meglévő középületek esetében kötelező lesz a napelemes berendezések beépítése.
Bizonyos épülettípusok, többek között a mezőgazdasági épületek, műemlékek vagy történelmi jelentőségű épületek mentesülhetnek a bevezetni kívánt szabály alól.
Lassan, de biztosan jönnek a napelemek
A fokozatosság jegyében kialakított tervek szerint 2026 és 2030 között lezajló átállás során elsőként az újonnan megépült kereskedelmi és középületekre, majd a felújított, de már régebben épített kereskedelmi és középületre, azt követően az új építésű lakóépületekre, végül pedig a már meglévő középületekre is napelemeket kell elhelyezniük az uniós tagállamoknak, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható.
Az Európai Bizottság szerint az intézkedés ténylegesen hozzájárulhat ahhoz, hogy az EU építőipara elérje a célját, vagyis 2050-re klímasemlegessé váljon. Jelenleg ugyanis ezek az az épületek okozzák az EU energiafogyasztásának 40%-át és ezzel együtt az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-át. Az intézkedés segít majd helyben tartani az áramot, illetve lehetővé teszi a polgárok számára, hogy okosabban használják fel azt.
Néhány európai ország már hozott magától is hasonló intézkedéseket. A SolarPower Europe összegfoglalója szerint az EU napenergia-kapacitása már 2023-ban is jelentős növekedést mutatott, tavaly év végéig mintegy 56 GW kapacitást telepítettek, ami 27%-os bővülést jelentett egy év alatt. A jelentés előrejelzése szerint ez a tendencia tovább fog erősödni a következő években, főként, ha kötelező lesz a tagországok számára. Az unió azt várja a törvény elfogadásától, hogy az épületek teljesítménye hosszú távon megfelelhessen azon európai irányelvnek, melynek célja az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése.
