Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre melegebbé és aszályosabbá válnak a nyarak hazánkban, sok őshonos növény viseli nehezen az éghajlatváltozás következményeit. A túlélésükért küzdő növényeink mellett viszont olyan fajták is megteremnek már, amiket eddig legfeljebb a tengerparti nyaralások során csodálhattunk meg.
Az éghajlati viszonyok eltolódása miatt lassan érdemes elgondolkodnunk azon, melyek azok a növények, melyek helyettesíthetik régi kedvenceinket.
A 2022-es év rekordokat döntött szárazságban és melegben egyaránt. A kutatók szerint ennél már csak rosszabb lesz, hasonló vagy kevesebb csapadékmennyiségű évtizedek állnak előttünk a következő évtizedekben.
Mediterrán Magyarország?
A gabona már most sokkal gyorsabban érik, lassan kipusztulófélben van a kukorica is, de nem csak a gazdálkodóknak érdemes elgondolkodni azon, miket is ültessenek a közeljövőben. A házunk közvetlen környezetében elhelyezkedő növények ugyanis nem csak esztétikai okokból fontosak, hőszabályozó, árnyékot adó funkcióik mellett sem mehetünk el.
Dr. Szabó Péter éghajlatkutató és dr. Pongrácz Rita meteorológus a Másfél fok – Éghajlatváltozás közérthetően nevet viselő szakportálon figyelmeztet, milyen hatásai vannak az egyre melegebb nyaraknak és teleknek, egyre kevesebb a téli negatív hőmérsékleti rekord.
„Csak látszólag lehet annak örülni, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben több enyhe, tavaszias napra számíthatunk télen. Ezzel párhuzamosan ugyanis az összes többi évszak is forróbb lesz, a természetes környezet vagy a mezőgazdaság alkalmazkodása pedig kérdéses” – kongatták meg a vészharangot.
Az egyre inkább mediterrán nyarak következtében fennáll az Alföld elsivatagodásának veszélye is, mivel folyóvízben sokkal ritkább a terület, a déli országok párás levegője itt nem mérsékli a hőmérséklet emelkedését.
Egyre több különleges cserjével találkozunk az utcákat járva. A füge évek óta megterem már a fővárosban is, de a déli országrészeken olyan különlegességekkel is találkozhatunk – igaz, egyelőre a hideg telek miatt még csak az üvegházakban, mint például az avokádó, a mangó vagy a papaja.
„A mediterránnak tartott gyümölcsök közül a füge a Dunántúlon régóta megél, de jó pár éve sikerrel lehet telepíteni a Tiszától keletre is, annyit melegedett, változott az alföldi mikroklíma, hogy fügét már csemeteként is átteleltethetünk. A kivivel, a gránátalmával és a termő olajbogyóval már kicsit más a helyzet, ezeket a fákat ugyanis hazai körülmények között még mindig elő kell nevelni” – összegzi az Oázis Kertészet kertészmérnöke, Kasza Zsuzsanna.
Magyar ételbe magyar olíva?
Már két évvel ezelőtt elkészült az első, teljesen magyar extraszűz olívaolaj. A Balaton-felvidék partján kialakított olívaliget ugyan még csak saját használatra készít olajat, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa lassan több mint egy évtizedes munkájának gyümölcse tanulságos profilváltásnak tűnik.
Török Csaba borász szerint a klímaváltozás komolyan érinti a szőlészetet is. Mint mondta, az olajfák életképességét klímatanúsítványnak tekinti. Ha életben maradnak a fái, az azt is jelenti, hogy a szőlészetben is érdemes olyan új fajtákban gondolkodni, amik a változó klimatikus viszonyok között a legideálisabbak.
Az olajfák termésének feldolgozására sincs még hazai gyakorlat, a 2HA-nál is most kísérleteznek vele, maguk a növények is kényesek, egy hidegebb tél elég, hogy a fák jelentős része elfagyjon. Kérdés azonban, hogy meddig lesznek valóban hidegebbek a telek.
A jövő gyümölcsei
Bár az idei gyümölcsárakat tekintve valóban érdemes aggódnunk azon, vajon pár év múlva lesz-e, és megfizethető lesz-e a málna, az eper vagy éppen a szőlő, de tényleg kivit és gránátalmát szüretelünk majd a kert végében? A szakértők mind egyetértenek, hogy valóban érdemes kísérletezni ezekkel a növényekkel. A pár évig bent nevelt apró fák bizonyos törzsvastagság felett kiültetve sikerrel vészelik át a telet, a fentieken túl a datolyaszilva, a citrusfélék és egyéb szubtrópusi növények is megteremhetnek hamarosan. Még ha egyelőre biztos terméssel nem számolhatunk mindegyikük esetében – bár fügét már szüretelhetünk az országban szinte bárhol –, az árnyékot adó, forróságot jól viselő lombkoronák alatt komfortosabban viseljük majd az éghajlatváltozás egyre érezhetőbb következményeit.
