Menekülnek a magyarok ezekből a városokból

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A megyeszékhelyek lakossága közel 5 százalékkal csökkent a tavalyi évben: hatalmas a kontraszt, mivel országos szinten, illetve Budapesten is mindössze 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak a statisztikák.

A nagyvárosok lakossága apad a leginkább a Pénzcentrum a KSH adatai alapján készített elemzésének tanúsága szerint. 

A lap szerint ha külön vizsgáljuk egyes nagyvárosaink - megyeszékhelyek, megyei jogú városok és 25 ezernél nagyobb állandó lakosságú városok - lakosságszámát, akkor óriási különbségeket találhatunk. 

Kisebb magyar városok, mint például Szentendre lakossága nem csökkent ilyen drámai mértékben
Fotó: laszlo_szelenczey / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A megyeszékhelyek esetében sehol nem nőtt tavaly a lakosságszám, legjobban Salgótarján (1,4 százalékos csökkenés), Veszprém (1,23 százalék) és Kecskemét (1,21 százalék) népessége csökkent.

Ez a csökkenő tendencia hosszú távú, az elmúlt öt évben is megfigyelhető,  Egerben, Szolnokon, Veszprémben, Miskolcon, Szekszárdon, Salgótarjánban meghaladja a 6 százalékot is.

A megyei jogú városok és a 25 ezer fölötti népességű városok esetén általánosságban véve szintén csökkenő a tendencia, de nem ilyen nagy mértékben.  Egy év alatt 0,7 százalékos, 5 év alatt 3,2 százalékos csökkenés figyelhető meg, de egyes megyei jogú városoknak nőtt a népessége.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.