A magaságyás fenntartható, költségkímélő megoldást kínál arra, hogy megtermeld a saját zöldségeidet. Mutatjuk, hogyan építheted meg házilag.
Amikor kertes házba költöztünk, nem is volt kérdés, hogy elkezdünk zöldségeket termeszteni. Az első próbálkozásaink azonban nem hozták meg a várt sikert: a homokos talajban a növények nehezen fejlődtek, és az ágyást folyamatosan ellepő gyomokkal is meddő küzdelmet folytattunk, így az első évben néhány koktélparadicsomon és satnya paprikán kívül nem sok mindent tudtunk felmutatni. Innen jött az ötlet: magaságyásra van szükségünk.
Ezért olyan szuper a magaságyás
A magaságyás előnye, hogy jó minőségű talajjal feltöltve remek feltételeket teremt a zöldségtermesztéshez, miközben kizárja a gyomok megtelepedésének lehetőségét. Az egyetlen bökkenő, hogy a bolti forgalomban kapható darabok meglehetősen drágák: egy-egy megfelelő méretű, épkézláb magaságyásért 40 ezer forintos összeget is elkérnek. És ugye meg is kell valamivel tölteni, ami további ráfordítást kíván. Ez motivált arra, hogy utánajárjak, házilag olcsóbban megépíthető-e.
Az első magaságyásunknál azzal dolgoztunk, amink volt: raklapokkal, egy marék csavarral és némi geotextillel. Ez a létező legegyszerűbb megoldás, csak annyit kell tenni, hogy négy raklapot az oldalára állítva össze kell csavarozni, kibélelni geotextillel, hogy a gazok ne tudjanak megtelepedni benne, feltölteni, majd beültetni növényekkel.
Azt már ennél is tudtuk, hogy a rétegezésnek nagy jelentősége van. Ha az ember sorban gallyakkal, falevelekkel és fűnyesedékkel tölti meg a magaságyás alját, akkor ezek idővel lebomlanak és elsőrangú termőközeggé válnak.
Ebben a sorrendben haladtunk mi is, majd tettünk rá egy réteg komposztot, végül pedig virágföldet. A raklapos megoldás hátránya, hogy viszonylag nagy teret kell kitölteni, meg is lepődtünk, hogy mennyi föld ment bele. Számolni kell azzal is, hogy a rétegek idővel elkezdenek tömörödni, vagyis a talajszint fokozatosan alacsonyabbra kerül.
Ez az egyik legjobb házi megoldás
Idén szerettünk volna több növényt ültetni, ezért az első tapasztalatokból okulva elkezdtem más megoldások után kutatni. Így futottam bele egy raklapmagasítóról szóló cikkbe. Némi utánajárás után kiderült, hogy ezzel viszonylag olcsón meg lehet úszni a magaságyás építését, úgy, hogy nem kell olyan hatalmas teret megtölteni, ráadásul a végeredmény még esztétikus is.
Egy raklapmagasító körülbelül 20 centi magas, és a darabok egyszerűen egymásra helyezhetőek, így különösebb barkácskészségek nélkül is magaságyás készíthető belőle.
Ennyiből lehet kihozni
Nekünk bőven elegendőnek tűnt a 40 centis magasság, így két darabot kellett egymásra tennünk. Összesen 4 darab ágyást terveztünk, tehát 8 darabot vettünk 100x120-as méretben, ami kijött 44 ezer forintból. Ezenkívül a következő dolgokat szereztük be hozzá a legközelebbi barkácsáruházból:
- felületszivárgó lemez: 13 ezer forint
- geotextil: 2300 forint
- lenolajkence: 10 800 forint (3 liter)
- lakkbenzinhígító: 2000 forint
Ecset volt otthon, így erre nem kellett költeni. A teljes költségvetés ezzel 72 100 forint lett. Oké, nem kevés, de ha azt nézzük, hogy a készen vásárolt magaságyásokra 4 darabbal számolva 160 ezer forintot kellett volna kiadnunk, máris sokkal barátibbnak tűnik az összeg.
Így építsd meg
Az építés folyamata itt sem bonyolult. Először kétszer lekentük a raklapmagasítók felületét a pórustömítő hatású lenolajkencével – hígítóval keverve, hogy gyorsabban száradjon –, egymásra helyeztük őket, majd méretre vágtuk a felületszivárgó lemezt, és tűzőkapcsokkal rögzítettük az ágyás belsejéhez. Az utóbbi lemeznek az a szerepe, hogy a lenolajkencét kiegészítve védelmet nyújtson a fafelületnek a nedvességtől.
Ezután már csak annyi dolgunk maradt, hogy az előkészített raklapmagasítókat a méretre vágott geoxtextilekre tegyük. Mint kiderült, jobb, ha a magaságyás nem szilárd alapra, például betonra kerül, hanem érintkezhet a földdel. A geotextilnek hála a gyomoktól nem kell tartani, a talajban lévő hasznos mikroorganizmusok így viszont továbbra is kifejthetik jótékony hatásukat, mert hálós szerkezete szabad átjárást biztosít számukra és a vízelvezetésről is gonoskodik. Ezt még megtoldhattuk volna azzal, hogy téglákkal rakjuk körbe a magaságyás alját, hogy még kevesebb nedvesség érje, de ez most elmaradt.
A rétegezésnél hasonló stratégiát követtünk, mint az előző évben. Ez lett a sorrend:
- gallyak
- falevelek
- fűnyesedék
- érett trágyával vegyített föld
- komposzt
- virágföld
A faleveleket és a fűnyesedéket mi a komposztáláshoz egyébként is gyűjtöttük, de a közeli utcákból is hoztunk belőle. Többen ugyanis zöldhulladékként, zsákokba helyezték ki őket, mi pedig elkértük, hogy ezzel is gazdagítsuk az ágyást. Ha nincs saját komposztod, a kertészetekben kapható, de jutányos áron beszerezhető a Főkerttől is, míg virágföldet egy barkácsáruházban találtunk 750 forintos csomagonkénti áron. Erre nyilván még rájön a magok, palánták beszerzésének költsége, de ha azt nézzük, hogy a zöldségek mennyibe kerülnek a boltokban, levonható a tanulság, hogy a befektetés belátható idő belül megtérül.
Nincs kerted, de szeretnél paradicsomot termeszteni? Ide kattintva megtudhatod, mit kell tenned hozzá.
