Ennyi pénzt kaphatsz, ha elveszíted a lakásod: az állam fizet

Olvasási idő kb. 2 perc

Az út- és vasútépítések kapcsán az államnak lehetősége van kisajátítani ingatlanokat. A már folyó és tervezett beruházások miatt az ilyen esetek száma várhatóan meg is fog emelkedni – de vajon mire számíthatnak a tulajdonosok?

Bizonyos esetekben az állam kisajátíthat ingatlanokat. Például akkor, ha közérdekű cél érdekében ez elengedhetetlenül szükségessé válik. Ilyen cél lehet egy fontos híd, vasútvonal vagy autópálya megépítése. Ilyen beruházásból bőven akad mostanság, így felvetődhet a kérdés, hogy mi történik azokkal a tulajdonosokkal, akiknek az ingatlanját elveszi az állam? A kérdés megválaszolásában Jalsovszky Ügyvédi Iroda segített.

Így állapítják meg, mennyi pénzt ér egy ház vagy egy lakás

A kisajátítás révén az állam bizonyos feltételekkel akkor is elveheti egy magánszemély ingatlanját, ha a tulajdonos azt egyébként nem akarja eladni. A hatályos jogszabály szerint

Idézőjel ikon

ilyenkor „teljes, feltétlen és azonnali” kártalanítást kell adni.

Ez azonban bonyolultabb kérdés, mint elsőre tűnik. Sok esetben ugyanis nem egyszerű megállapítani, hogy mennyi is egy ingatlan valódi értéke. „Az ármeghatározás különösen nehéz feladat az elmúlt években tapasztalt inflációs környezetben, amikor az ingatlanárak napról napra dinamikusan növekedtek” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje.

Útépítés miatt például elvehetik a házad, lakásod – persze kártérítést kell ilyenkor fizetnie az államnak
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A kisajátítási eljárás során a kártalanítás összegét a hatóság más, hasonló adottságú ingatlanok vételárának összehasonlításával állapítja meg. A megfelelő hasonlóságot a többi között az ingatlanok övezeti besorolása, közművesítettségének mértéke, a telek adottságai és az épület műszaki paraméterei alapján határozzák meg.

A kártalanítási összeg meghatározása szakértői feladat, jellemzően igazságügyi értékbecslőt rendelnek ki az ingatlan forgalmi értékének meghatározására.

Idézőjel ikon

Fontos tudni, hogy a hatóság döntését közigazgatási perben meg lehet támadni bíróság előtt.

Ezt mindkét fél megteheti: így olyan helyzet is kialakulhat, hogy az állam vagy az önkormányzat kezdeményezi a felülvizsgálatot, mert sokallja a hatóság által megállapított összeget. Ilyenkor a tulajdonosnak nem kell feltétlenül részt vennie a perben, ám sokszor mégis érdemes, mivel neki jellemzően sokkal nagyobb érdeke fűződik a hatóság döntésének „megvédéséhez”, mint magának a hatóságnak.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.