Az út- és vasútépítések kapcsán az államnak lehetősége van kisajátítani ingatlanokat. A már folyó és tervezett beruházások miatt az ilyen esetek száma várhatóan meg is fog emelkedni – de vajon mire számíthatnak a tulajdonosok?
Bizonyos esetekben az állam kisajátíthat ingatlanokat. Például akkor, ha közérdekű cél érdekében ez elengedhetetlenül szükségessé válik. Ilyen cél lehet egy fontos híd, vasútvonal vagy autópálya megépítése. Ilyen beruházásból bőven akad mostanság, így felvetődhet a kérdés, hogy mi történik azokkal a tulajdonosokkal, akiknek az ingatlanját elveszi az állam? A kérdés megválaszolásában Jalsovszky Ügyvédi Iroda segített.
Így állapítják meg, mennyi pénzt ér egy ház vagy egy lakás
A kisajátítás révén az állam bizonyos feltételekkel akkor is elveheti egy magánszemély ingatlanját, ha a tulajdonos azt egyébként nem akarja eladni. A hatályos jogszabály szerint
![]()
ilyenkor „teljes, feltétlen és azonnali” kártalanítást kell adni.
Ez azonban bonyolultabb kérdés, mint elsőre tűnik. Sok esetben ugyanis nem egyszerű megállapítani, hogy mennyi is egy ingatlan valódi értéke. „Az ármeghatározás különösen nehéz feladat az elmúlt években tapasztalt inflációs környezetben, amikor az ingatlanárak napról napra dinamikusan növekedtek” – mondja Barta Péter, a Jalsovszky csoportvezető ügyvédje.

A kisajátítási eljárás során a kártalanítás összegét a hatóság más, hasonló adottságú ingatlanok vételárának összehasonlításával állapítja meg. A megfelelő hasonlóságot a többi között az ingatlanok övezeti besorolása, közművesítettségének mértéke, a telek adottságai és az épület műszaki paraméterei alapján határozzák meg.
A kártalanítási összeg meghatározása szakértői feladat, jellemzően igazságügyi értékbecslőt rendelnek ki az ingatlan forgalmi értékének meghatározására.
![]()
Fontos tudni, hogy a hatóság döntését közigazgatási perben meg lehet támadni bíróság előtt.
Ezt mindkét fél megteheti: így olyan helyzet is kialakulhat, hogy az állam vagy az önkormányzat kezdeményezi a felülvizsgálatot, mert sokallja a hatóság által megállapított összeget. Ilyenkor a tulajdonosnak nem kell feltétlenül részt vennie a perben, ám sokszor mégis érdemes, mivel neki jellemzően sokkal nagyobb érdeke fűződik a hatóság döntésének „megvédéséhez”, mint magának a hatóságnak.
























