Egy év alatt mintegy 30%-kal nőttek az ingatlanárak Magyarországon, a jelenségnek sok és összetett oka van.
Az elmúlt évtizedekben egész Európában nyaktörő sebességgel növekedtek az ingatlanárak, ráadásul Magyarország ki is emelkedik ebből a mezőnyből. Az Eurostat adatai alapján, míg az Európai Unióban 2010 és 2025 első negyedéve között 57,9 %-kal nőttek az átlagos ingatlanárak, nálunk 260%-os árnövekedés volt tapasztalható – sőt, az említett mérés óta ez az érték már inkább a 300%-hoz közelít. Úgy fest, a drágulás nemhogy megtorpanni nem fog a közeljövőben, de további gyorsulásnak lehetünk tanúi. Ennek okainak járt utána cikkében az Economx.
Megállíthatatlan az ingatlanok áremelkedése
Hazánkban több összetevő hajtja az árakat felfelé. Az építőipari költségek, a munkaerő és az alapanyagok árának folyamatos emelkedése csak néhány tényező a sok közül.
Ott van még az olyan állami ösztönzők hatása, mint a CSOK, vagy a Babaváró-hitel, továbbá a megnövekedett befektetői érdeklődés. Egyre nagyobb teret hódít például, főleg a nagyobb városok frekventáltabb, belső területein az Airbnb is, amely lakások százait vonja ki a piacról az otthonkeresők elől.
A legújabb árakat felhajtó jelenség pedig az új, akár 50 millió forintos, 3%-os hitel, amelyen felbuzdulva rengetegen kezdtek most lakáskeresésbe. Sajnos azonban a hirtelen vásárlási kedv az eladni kívánók figyelmét sem kerülte el, így a keresleti oldalra hirtelen beáramlott pénztöbbletet rövid idő alatt bele is kalkulálták a lakásárakba, ezzel tovább pörgetve az áremelkedést.
Ezek a lakások a legdrágábbak
A kínálati adatok alapján különösen radikális az áremelkedés: az elmúlt egy évben, ha az összes lakástípust nézzük, átlagosan 30% körüli növekedést mértek. A panelek ára nőtt leginkább – itt 42% körüli emelkedést mutattak ki –, míg a téglalakásoknál 26%-os mértéket regisztráltak. A családi házak drágulása is jelentős, bár mérsékeltebb: körülbelül 13%.
Az árak területenként is jelentősen eltérnek.
Budapesten például a téglalakások négyzetméterára tavaly szeptemberben kb. 1,29 millió forint volt, most viszont 1,65 millió körül járnak – ez nagyjából 25%-os drágulást jelent. Panelek esetén is látványos volt az ugrás, és a családi házak is mind drágábbak lettek, bár kisebb mértékben, mint a társasházi ingatlanok.
Az országon belül persze tapasztalhatóak markáns eltérések a lakásárakban. Bizonyos vármegyék – különösen fejlettebb régiók vagy turisztikailag vonzó környékek – kiemelkedően drágultak, míg hátrányosabb helyzetű térségekben az áremelkedés szerényebb mértékű. Például Nógrádban, Békés vármegyében jóval alacsonyabb négyzetméterárakkal, és kisebb árnövekedéssel találkozunk, mint Budapest belsőbb kerületeiben.
