Ijesztő kígyót észleltek a magyar hegyekben: furcsa dolog derült ki róla

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Fekete színű kígyót észleltek a Bükkben: kiderült, az állat valószínűleg egy sikló, ám erre a fajra nem jellemző ez a szín. A furcsa jelenség hátterében egy ritka genetikai mutáció állhat.

Különleges színű kígyóra bukkant egy túrázó a Bükk-hegységben: bár az Állathatározó Facebook-csoportban megosztott a felvételhez hozzászólók egybehangzóan erdei siklóra gyanakodtak, de ilyen árnyalatban még senki sem látta korábban – derül ki a Sokszínű Vidék cikkéből.

Ezért fekete a Bükkben észlelt sikló

Az erdei sikló alapvetően barnás-mozaikos mintázattal jelenik meg, jelen esetben azonban fekete és sötétszürke pikkelyekkel rendelkezett, ezzel bizonytalanítva el az őt észrevevő jámbor turistát.

A sikló különleges színét okozó mutáció más állatoknál is megjelenik.
Fotó: Wikimedia Commons

A különleges színváltozat hátterében az axantizmus nevű genetikai mutáció állhat. Ez azt jelenti, hogy az érintett állatok nem képesek sárga pigmentek termelésére, így a fekete pigmentek dominálnak, és bőrük, szőrük vagy tolluk feketés-szürkés árnyalatot vesz fel, mivel nem keverednek világosabbak a mintázatába.

Érdekesség, hogy az erdei sikló hazánkban az egyik legnagyobb méretű kígyófaj: hossza elérheti akár a 200 centimétert is, bár Magyarországon jellemzően inkább 120-160 centiméter körül marad. Normál esetben hátoldala olívazöldtől sárgásszürkéig terjedő tónusokat mutat, különféle foltokkal és rejtő mintázattal. Nem ritka látvány turistautak közelében sem: az erdei sikló kedveli a fás-bokros, naposabb részeket, erdőszéleket, ritkásabb lombkoronával tarkított terepeket.

Noha a fekete erdei sikló ijesztő és szokatlan, nem veszélyes az emberre: a siklók általában félénkek, ha zavartnak érzik magukat, elbújnak, és nem kezdeményeznek támadást. Sőt, ők szorulnak védelemre: élőhelyük pusztulása ugyanis veszélyezteti populációikat. (Címlapképünk illusztráció.)

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Csörgő Bence
Csörgő Bence
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.