Ez történik, ha nem fizeted a közös költséget: már 3 havi elmaradásból is baj lehet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A közös költség sokaknak afféle láthatatlan mumus. Fizeted, de nem igazán tudod pontosan mire megy, és azt se mindig látod, mikor lesz belőle kézzel fogható eredmény – épp ezért nem csoda, ha néha halogatod a teljesítést. Csakhogy könnyen lehet belőle komoly jogi ügy.

A társasházaknak ugyanis joguk van tenni valamit azokkal a tulajdonosokkal szemben, akik hosszú ideig nem fizetik be, ami a közös kasszába járna. Ez pedig nem csak annyit jelent, hogy megjegyzést tesznek a társasházi közgyűlésen: emiatt akár jelzálog is terhelheti a lakásodat.

Alapvető szabály a közös költség fizetése

Szögezzük le: a társasházi élet egyik alapvető szabálya, hogy minden tulajdonostársnak fizetnie kell a közös költséget. Ez a pénz biztosítja ugyanis az épület fenntartását, a közös helyiségek tisztán tartását, a rezsi kifizetését és a nagyobb javításokat is. Egyszerűnek hangzik, mégis rengeteg konfliktus forrása lehet, ha valaki elmarad a fizetéssel. De mit tehet a társasház, ha hónapokon át nem jön a pénz a közös kasszába? És milyen jogi lépések következnek, ha valaki tartozik? Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd szerint erre gyakran válasz a jelzálogjog. 

A közös költség fizetése a társasházi élet egyik alapvető szabálya
Fotó: Anastasiia Sienotova / Getty Images Hungary

„Ez egy komoly eszköz, amivel a társasház védheti a közös érdekeit, de nem úgy működik, ahogy azt a legtöbben képzelik. Nem egy villámgyors, „csak beírjuk az ingatlanba és kész” dologról van szó, hanem egy hosszabb, jogilag szabályozott folyamatról, amely végső esetben azt eredményezheti, hogy az adós tulajdonát megterhelik a tartozása erejéig” – emeli ki az ügyvéd.

Legalább 3 havi tartozástól indul

A jogi szakértő szerint ahhoz, hogy egy társasház jelzálogjogot jegyeztethessen be egy lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen, először is bizonyítani kell, hogy a tulajdonostárs legalább három havi közös költségnyi hátralékot halmozott fel. Az ügyvéd hangsúlyozza: ez nem feltétlenül három egymást követő hónapot jelent, elég, ha összességében ennyi a tartozás. Ez már elég komoly figyelmeztetés, mert

a közös költség kifizetése nem csupán udvariasság vagy társasházi norma, hanem jogilag is kötelező.

„Ezután a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke írásban felszólítja a tulajdonost a tartozás rendezésére, határidő megjelölésével. Ha a fizetés ismét elmarad, akkor jöhet a következő lépés, amit általában a közgyűlés határoz meg, vagy ha a szervezeti-működési szabályzat úgy rendelkezik, akár a közös képviselő is eljárhat. A közgyűlés döntése vagy a felhatalmazás birtokában elindítható a jelzálogjog bejegyzésének folyamata” – magyarázza dr. Harsányi Orsolya.

Nem automatikus a folyamat

Fontos tudni, hogy a jelzálogjogot nem automatikusan jegyzik be. A társasháznak rendelkeznie kell egy végrehajtható okirattal, amely bizonyítja a tartozást – lehet ez egy fizetési meghagyás vagy egy jogerős bírósági határozat. Emellett elfogadható a tulajdonos saját, magánokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozata is.

Idézőjel ikon

Ezzel az irattal igazolják, hogy a tartozás valós, fennáll és jogos.

Az ügyvéd szerint miután ezek a feltételek teljesülnek, kezdeményezhető a jelzálog bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonostárs ingatlanára: ez az a pont, amikortól a teher ténylegesen az ingatlanhoz kapcsolódik, vagyis a társasház jogi biztosítékot kap arra, hogy a tartozást a későbbiekben – akár az ingatlan értékesítéséből – be tudja hajtani.

A jelzálogjog bejegyzése nem azt jelenti, hogy automatikusan elveszíti lakását a tulajdonos

Tévhit, hogy azonnal elveszíthető így a lakás

Természetesen a jelzálogjog bejegyzése nem azt jelenti, hogy az adós automatikusan elveszíti a lakását vagy az ingatlanát. Az eljárás célja elsősorban a tartozás kiegyenlítésének biztosítása. Ha a tulajdonos rendezi a hátralékot, a társasház köteles a jelzálog törlését kezdeményezni. A jogi szakértő tanácsa szerint azonban

Idézőjel ikon

a legjobb, ha időben kommunikálunk, és nem hagyjuk, hogy a helyzet odáig fajuljon.

„Érdemes tudni, hogy a jelzálog teherként jelentkezik az ingatlanon, ami jelentősen megnehezítheti az esetleges értékesítést, hiszen a vevő és a hitelintézetek is óvatosabbak egy ilyen teherrel terhelt ingatlannal szemben. Emellett a jelzálog bejegyzése komoly akadályt jelenthet hitelfelvételkor is, mert a bankok csak akkor adnak kölcsönt, ha az ingatlan tehermentes vagy a terhek rendezettek. Így tehát a tartozás mielőbbi rendezése nemcsak jogi, hanem gyakorlati szempontból is kulcsfontosságú” – összegzi az ügyvéd.

Ha viszont valaki szándékosan vagy tartósan nem fizeti a közös költséget, a jelzálogjog egyértelmű üzenet: a társasház komolyan veszi a közös szabályokat és anyagi érdekeit, és készen áll a jogi lépésekre.

Ebben a cikkünkben arról írtunk, mit tehet a szomszéd, ha a háza elé parkolsz.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.