Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy kerítés építése gyakran nemcsak fizikai, hanem jogi határvonalat is jelent – különösen, ha az a szomszéd telkével közös oldalon húzódik. Ilyenkor nem elég az anyagbeszerzés és egy jó szakember: tisztázni kell a tulajdonjogokat, a költségviselést és a pontos elhelyezést is. Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd szerint a legnagyobb viták elkerülhetők, ha időben egyeztetünk – nemcsak a kivitelezővel, hanem a szomszéddal is.
Egy új kerítés építése vagy egy régi lecserélése nem tűnik bonyolult dolognak. Csak meg kell hozzá rendelni az anyagot, hívni egy kőművest, és egy-két hét múlva már áll is az új válaszfal. De mi van akkor, ha a kerítés a szomszédos telek határán húzódik? Vagy ha a másik félnek egész más elképzelése van a magasságról, az anyagról vagy épp az építmény színéről? És ki dönti el, hogy kinek kell fizetnie a munkát, vagy hogy pontosan hová kerülhet az új építmény? Az ilyen kérdések nemcsak viták, hanem komoly jogi problémák forrásai is lehetnek. Dr. Harsányi Orsolya ügyvéd szerint
érdemes már a tervezés előtt utánajárni annak, mit mond erről a jog – és lehetőleg időben leülni beszélgetni a szomszéddal is.
Ezt értik félre a leggyakrabban
A legtöbb félreértés abból adódik, hogy az emberek úgy gondolják: a kerítés azé, aki megépíti. Csakhogy a telekhatáron álló kerítés a magyar jog szerint közös dolognak minősül, legalábbis abból a szempontból, hogy a szomszéd is használja, és hogy bizonyos esetekben neki is lehet beleszólása annak fenntartásába vagy megváltoztatásába.
„Ha nincs olyan szabály, amely egyértelműen meghatározza, hogy a két szomszéd közül kinek a dolga az adott oldal kerítését megépíteni, akkor a költségeket arányosan kell viselniük: az fizet többet, akinek hosszabb szakaszon határos a földje a kérdéses kerítésszakasszal. Ha viszont van jogszabályi előírás – például önkormányzati rendelet vagy építési hatósági kötelezés –, akkor a költségviselést is az határozza meg” – magyarázza dr. Harsányi Orsolya, hozzátéve:
ilyen eset lehet például, ha valakit köteleznek arra, hogy a telek homlokvonalán, jobb oldali oldalhatárán vagy hátsó telekhatárán építsen kerítést, amely bizonyos esetekben kötelező lehet, például új beépítésnél vagy szabálytalanul elhelyezett telekhatároknál.
A kerítés alapja sem lóghat át a szomszédhoz
Fontos tudni azt is, hogy a kerítést – eltérő megállapodás vagy hatósági előírás hiányában – kizárólag a saját telken lehet felállítani. Ez nemcsak a látványos falakra, hanem a betonalapra is igaz: még az sem lóghat át a szomszéd földjére.
Ha a kerítés túlnyúlik a telekhatáron, akkor jogilag úgynevezett túlépítésről beszélünk, aminek következményei lehetnek, a szomszéd akár el is bontathatja a létesítményt.
Ez akkor is így van, ha az építtető jóhiszemű volt, és például hibás térkép vagy mérések alapján dolgozott. A jog nem ismeri el kifogásként azt, hogy „nem tudtam, hol a határ”.
Ezek a kerítésépítés szabályai
A kerítések építési szabályait egyébként nemcsak a Polgári Törvénykönyv, hanem külön építésügyi előírások is meghatározzák. Az úgynevezett országos településrendezési szabályok szerint például egy telekhatáron álló kerítés nem lehet bármilyen:
nem nyílhat kifelé a kapu, nem lóghat ki a közterületre, és szögesdrótot vagy más veszélyes elemet csak a belső oldalra, a gyalogos szint felett legalább két méter magasan szabad elhelyezni.
A legtöbb helyen külön helyi építési szabályzat mondja ki azt is, hogy milyen anyagból és mekkora magasságig lehet kerítést építeni.
Ekkortól számít már épületnek a kerítés
Az ügyvéd arra is felhívja a figyelmet, hogy a masszív, szilárd alapra épített kerítések – különösen, ha azok tégla- vagy betonszerkezetűek – már építménynek minősülhetnek. Ebben az esetben a jog a kerítést nem egyszerű kerítési elemként, hanem épületként kezeli. Ilyenkor még szigorúbban kell figyelni arra, hogy az építés ne zavarja a szomszédos telek rendeltetésszerű használatát. Egy ilyen kerítés például nem vethet jelentős árnyékot a másik udvarra, nem gátolhatja a kilátást vagy a megközelítést, és nem okozhat kellemetlenséget az ott élők számára. Ha a szomszéd úgy érzi, hogy a kerítés sérti az ő birtoklását vagy használati jogait, bírósághoz fordulhat – akár azért, hogy leállítsák az építést, akár azért, hogy elrendeljék a kerítés lebontását.
Vitás kérdésekben dönthet a bíróság
Ha vita alakul ki arról, hogy milyen kerítést lehet vagy kell építeni – például eltérő vélemény van a magasságról, az anyagról vagy a szükségességéről –, akkor a jog lehetőséget ad arra, hogy a bíróság döntsön. A bíróság ilyenkor figyelembe veszi a helyi viszonyokat, a jogszabályokat és a felek szempontjait is. Ha a döntés alapján egyik vagy mindkét szomszéd köteles kerítést építeni, akkor a fenntartási költségek is úgy oszlanak meg, mint amikor a felek önként állapodnak meg:
a közös határvonal hossza alapján arányosan.
„A legfontosabb tanács talán mégis az, hogy kerítésépítés előtt ne csak a betonalapot készítsük elő, hanem a szándékunkat is osszuk meg a szomszéddal. Egy jó szándékú beszélgetés, majd egy egyszerű írásos megállapodás sok későbbi vitát megelőzhet. Ez nemcsak arról szól, hogy ki mennyit fizet, hanem arról is, hogy milyen elvárásaik vannak, mikor kezdődik a munka, és mit szeretnének elkerülni. Mert a kerítés lehet válaszfal – de lehet összekötő kapocs is, ha időben, tisztán és jogszerűen állítják fel” – teszi hozzá az ügyvéd.
Ha érdekel, milyen fát nem érdemes a kertedbe ültetni, ezt a cikket ajánljuk.
