Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre több város és falu borul füstbe a téli hideg időjárás alatt. Valamivel tüzelni kell, ha nem akarunk megfagyni, de a szemét égetése súlyos károkat okozhat az egészségükre nézve. Szakértővel beszélgetve összeszedtük, mit tehetünk, ha zavaró a szomszéd füstje.
Itt a fűtési szezon, egyre több kéményből száll fel fura szagú és/vagy színű füst. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy gázzal, jó minőségű fával vagy szénnel melegítsen, sokan dobnak a tűzre hulladékot, PET-palackot, gumiabroncsot, használt ruhát, mindent, ami csak a kezük ügyébe kerül. Azonban ezek súlyos hatással lehetnek az egészségünkre, rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és más betegségeket okozhatnak. Egyetlen háztartás, amely hulladékkal tüzel, kilométeres körzetben szennyezi a levegőt.
Nyílt téren semmilyen hulladék nem égethető, háztartási berendezésben csak a háztartásban keletkező papírhulladékot és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladékot szabad elégetni – írja a Levegő Munkacsoport a weboldalán. A hulladékégetés jogsértő tevékenység is, 300 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, bizonyos esetben akár bűncselekménynek is minősülhet.
Mit tehetsz, ha zavaró a kéményfüst?
Először érdemes megpróbálnod beszélni a szomszéddal, hátha meg tudod értetni vele, hogy amit tesz, az súlyosan egészségkárosító, ha ez nem válik be, a hatóságokhoz fordulhatsz. A nem gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység okozta bűzterhelés a járási környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, ezért először hozzájuk érdemes fordulni. Dr. Asztalos Dániel, az Újváry és Társai Ügyvédi Társulás ügyvédje szerint a kormányhivatal ez esetben közérdekű bejelentésként kezeli a panaszt, és helyszíni szemlét tartanak. Hivatalból eljárást indíthatnak, és levegőtisztasági bírságot szabhatnak ki.
Amennyiben nem állapítják meg a jogsértést, vagy a szankció nem hoz eredményt, birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni az illetékes jegyzőnél, továbbá bírósági eljárás megindítása is lehetséges.
A birtokvédelmi eljárás alapján a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
A jegyző előtt kezdeményezett birtokvédelem egy gyors és hatékony módszer, mivel rövid határidőn, 15 napon belül elbírálja a kérelmet. Írásban kell kezdeményezni, ahol mind a saját és ellenérdekű fél adatait, mind a történteket részletesen fel kell tüntetni
– ismerteti az ügyvéd. Minél alaposabb leírást adunk a történtekről, akár képeket, videókat csatolva, annál könnyebb lesz a jegyző dolga. A bizonyítási eljárás során fontos szerepet kaphat a helyszíni szemle, a szakértői vélemény vagy akár a szomszédok tanúvallomása is. A jegyző határozata ellen peres eljárást lehet kezdeményezni, azonban ez már hosszabb és költségesebb is.
A füst összetételének vizsgálatát a hatóság által kirendelt szerv fogja vizsgálni, így az nem a bejelentőt terheli.
Ha az elérhető legjobb technikával sem lehet megszüntetni a bűzhatást, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatást csökkentő berendezés alkalmazása vagy a meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható
– magyarázza dr. Asztalos Dániel.
Az egészségre gyakorolt következmények
A fafüst is veszélyes lehet, a szemcsés levegőszennyezés már rövid távon (órákon vagy napokon át) szem- és légúti irritációt okozhat, hatással lehet a tüdő és a szív egészségére. A sokéves kitettség növelheti a szív- vagy tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek korai halálhoz vezethetnek.
A műanyag hulladékok elégetésekor ennél 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe, amely az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozik.
2021-ben magyar és román kutatók közösen vizsgálták, hogy milyen mértékben járul hozzá a települések levegőjében lebegő részecskeszennyezéshez (szálló por, PM10) a lakossági hulladékégetés Magyarországon és Romániában. Minden vizsgált településen (köztük Budapesten és Bukarestben is) ki tudták mutatni a kizárólag szilárd hulladékfajták égetéséből származó ártalmas vegyületeket. A PM10 koncentrációjához akár öt százalékot is hozzátehet a hulladékégetés.
A szomszédi viszony nem mindig egyszerű, vita léphet fel a kerítés miatt is. Az alábbi cikkünkben arról olvashatsz, hogy kinek a dolga a kerítés felújítása.
