Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Balatonba torkoló csatornahálózatban és a Velencei-tó körüli természetes és mesterséges vizekben is egyre nagyobb számban észlelik a vörös mocsárrákot, amely komoly veszélyt jelent a tavak ökoszisztémájára.
Több inváziós, tízlábú rákfaj is terjed Magyarország vízrendszerében. Ezek közül az egyik a vörös mocsárrák (Procambarus clarkii), amely felelőtlen szabadtéri tartás, kihelyezések, valamint nem megfelelően végzett haltelepítések következtében újabb és újabb élőhelyeken jelenik meg. A betolakodó drasztikus hatással lehet a helyi ökoszisztémákra, kiszoríthat őshonos fajokat, valamint olyan betegségeket terjeszthet, amelyek ellen a hazai fajok védtelenek – ismerteti a Magyar Haltani Társaság.
A vörös mocsárrák remekül alkalmazkodik a magyarországi viszonyokhoz, így első hazai észlelése óta számos termálvizű és urbanizált élőhelyén kimutatták, terjedése lényegében megállíthatatlannak tűnik. Az invazív faj komoly veszélyt jelent a Balatonban és a Velencei-tóban honos folyami rákra és kecskerákra, mivel ezeket a populációkat is
megfertőzheti a rákpestissel, amelynek aktív terjesztője.
Egyre terjed a kártevő a két tóban
A vörös mocsárrákot az elmúlt években egyre több helyen észlelték. A nagyobb tó körül 2024 októberében a Balatonfűzfő és Balatonfüred belterületén található felszíni vízelvezető csatornahálózatban találtak egyedeket, illetve Balatonfűzfőn a tóhoz tartozó zsombékos, puhafás ligeterdőből is előkerültek példányok. Sőt, Siófoknál a Balatonból, egy csatorna bekötésnél is begyűjtöttek mind élő, mind pedig döglött rákokat.
A Velencei-tónál Gárdony belterületén, egy felszíni vízelvezető csatornában láttak mocsárrákot, majd nem sokkal később a tóban is, a csatorna torkolatánál.
Az ezután következő mintavétel során több élő és 22 elpusztult egyedet találtak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vörös mocsárrák lényegében bárhol megjelenhet az országban. „A faj a Balaton és a Velencei-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet mindkét tó és a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvizet elvezető csatornahálózatok állapotára” – írták a Magyar Haltani Társaság szakemberei.
