Ha szabadon álló kandallóval vagy kályhával fűtesz, oda kell figyelned a fűtőberendezést a kéménnyel összekötő füstcső megfelelő kialakítására. Ha nem tartod be a szabályokat, bírságot szabhatnak ki rád.
A füstcső fontos feladatot lát el: el kell vezetnie a fűtés során keletkező égéstermékeket az égéstérből a kéménybe. Éppen ezért elengedhetetlen szabályszerű kialakítása és rögzítése. Ha a rendszerbe valahol hiba csúszik, az komoly veszélyt jelenthet a lakásban élőkre.
Ha kandallóval fűtesz, legyen szabályos a füstcső
Az egyik legalapvetőbb követelmény, hogy helyesen válaszd meg a füstcső keresztmetszetét. Ezt elsősorban a tüzelőrendszer kivezetése, illetve a kémény átmérője szabja meg. Ha a két átmérő között különbség van, szűkítő elemet kell alkalmazni.
A füstcső keresztmetszete soha ne legyen nagyobb, mint a keményé, ilyen esetben ugyanis előfordulhat, hogy az égéstermékek a füstcsőből visszajutnak az égéstérbe – különösen szeles időben. Ez fordítva is igaz, vagyis a füstcső keresztmetszete nem lehet lényegesen kisebb a kéményéhez képest, mivel így a füstgázok mozgása túlzottan felgyorsulhat, ami csökkentheti a fűtés hatékonyságát.
Összességében elmondható, hogy a kisebb eltérések nem okoznak problémát, a nagyobb különbség azonban minden esetben kerülendő. Tehát
„a füstcső keresztmetszetének nagyjából a kémény keresztmetszetével kell megegyeznie.”
Nem elhanyagolható a füstcső vastagsága sem, amelynek a leggyakrabban alkalmazott acéllemez esetén legalább a 2 millimétert el kell érnie. Mindezeken túl hibának számít
- ha indokolatlanul sok az iránytörés,
- ha a füstcső a füstelvezető-járatba lóg,
- ha a füstcső, füstcsatorna kémény felé lejt,
- ha a kéményhez való csatlakozásnál nem megfelelő a dőlésszög (ez nem lehet 45 foknál kisebb),
- ha a füstcső hossza nagyobb a megengedettnél.
Fontos megfelelő rögzítése is
„A füstcső rögzítésének szabályozását elsősorban az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a MSZ:845 szabvány, valamint az adott készülék gyártói előírásai határozzák meg” – közölte a Dívány kérdésére Mukics Dániel tűzoltó alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
Mint mondta, ezek alapján a füstcsövet stabilan kell rögzíteni, hogy biztosítsa a biztonságos üzemelést, megelőzve a mozgásából adódó sérüléseket, repedéseket, valamint a füstgáz szivárgását. Fontos még, hogy az alkalmazott rögzítési megoldás ne sértse a kémény szerkezeti épségét.
„A nem megfelelően rögzített füstcső számos kockázatot rejt magában.
Elmozdulása során károsodhat, ami füstgázszivárgáshoz vezethet, ez pedig szén-monoxid-mérgezéshez is vezethet. A füstcső megfelelő rögzítésének hiánya tűzvédelmi kockázatot is jelent, ha a füstcső mozgása során hőhatás ér bármilyen éghető anyagot.
Bírságot kockáztatsz, ha megszeged a szabályokat
A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy a katasztrófavédelem kéményseprői a füstcső állapotát és rögzítésének megfelelőségét is vizsgálják. „Az ellenőrzés célja, hogy a füstgázelvezető-rendszer megfeleljen a biztonsági előírásoknak, és így garantálja az ingatlanban tartózkodók biztonságát” – magyarázta Mukics Dániel.
Amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, az érintettet felszólítják a szabálytalan állapot megszüntetésére, amelyet a következő ellenőrzésig kell elhárítani. Ha a felszólítás ellenére nem történik meg a szükséges intézkedés, a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.
Arról, hogy a rendszeres kéményseprésről miért nem szabad megfeledkezni, ebben a cikkünkben olvashatsz.
