Egyetlen fogkefén 1–12 millió mikroorganizmus élhet, amelyek a szánkból, a bőrünkről és a fürdőszoba levegőjéből származnak a kutatások szerint. Ezek a mikrobák biológiai filmréteget alkotnak a sörtéken, amelyeket a napi használat során víz, nyál, ételmaradék és bőrsejtek táplálnak. Mindezek mellé még a vécéöblítéskor a levegőbe kerülő apró vízcseppek is további kórokozókat juttathatnak a fogkefére.
A legtöbb baktérium viszonylag ártalmatlan, például a Streptococcaceae vagy az Actinomyces család tagjai, amelyek természetesen is megtalálhatók a szánkban. De a kutatók aggasztóbb mikroorganizmusokat is találtak a fogkeféken: az Escherichia coli, a Klebsiella pneumoniae és a Candida gombák jelenléte komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, mivel ezek gyomor- és húgyúti fertőzéseket, valamint szájpenészt okozhatnak. A StreptococcusésStaphylococcus baktériumok pedig közvetlenül felelősek lehetnek a fogszuvasodásért és ínygyulladásért.
Fertőzéseket is okozhat
A probléma forrása sokszor maga a fürdőszoba. A mikrobiológusok szerint a vécéöblítéskor akár másfél méter magasba is felszállhatnak a vízcseppek, amelyekben baktériumok és vírusok,
köztük az influenza, a koronavírus és a norovírus is megtalálhatók.
Ezek könnyen rátapadhatnak a közelben tárolt fogkefékre. Egy amerikai kutatás szerint a fürdőszobákban használt fogkefék 60 százaléka székletbaktériumokkal szennyezett volt.
Így tároljuk a fogkefét
Bár a legtöbb szakértő szerint a fertőzésveszély egészséges embereknél viszonylag alacsony, az immunhiányos személyeknél komoly kockázatot jelenthet. Egy olasz kutatás például kimutatta, hogy
az összes vizsgált fogkefe többféle antibiotikum-rezisztens baktériummal volt tele.
Éppen ezért a szakértők azt javasolják, hogy a fogkefét mindig függőlegesen, szabad levegőn hagyjuk megszáradni, és soha ne takarjuk le, mert a zárt térben a baktériumok gyorsabban szaporodnak. A sörték 12 óra alatt kiszáradva elveszítik a legtöbb kórokozót, így az alapos szellőztetés a legegyszerűbb megelőzési mód.
A kutatók szerint
háromhavonta ajánlott lecserélni a fogkefét, mivel 12 hét után éri el a baktériummennyiségük a csúcspontot.
Hasznos lehet a fej fertőtlenítése is: 5–10 perces szájvízben áztatás például már hatékonyan segíthet a kórokozók elpusztításában. A tudósok ráadásul új megoldásokon is dolgoznak, például probiotikus fogkrémeken és bioaktív sörtéken, amelyek jótékony baktériumok elszaporodásával előznék meg a kártékony mikróbák jelenlétét.
Ha kíváncsi vagy rá, mivel mosott fogat I. Erzsébet, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
