Ebben a magyar városban a legdrágábbak a panelek: többe kerülnek, mint a családi házak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Noha – Budapesthez hasonlóan – a megyei jogú városokban is nagyot drágultak az ingatlanok, vidéken még most is jóval kedvezőbb áron lehet lakáshoz jutni. Mutatjuk, országszerte hogy alakulnak az árak, különös tekintettel a legnagyobb mértékben dráguló panelekre.

Csaknem harmadával többe kerül a panelek négyzetmétere Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt – összegezte az Otthon Centrum friss adatait az Adó Online, hozzátéve: ilyen típusú ingatlanokért Debrenceben kell a legmélyebben a pénztárcába nyúlni a vidéki városok közül.

A panelek ára emelkedett a leginkább

Mint kiderült, a hazai nagyvárosokban tavaly óta folyamatos az ingatlanok négyzetméterárainak növekedése, de az adatok szerint a használt ház árának emelkedése a legcsekélyebb. Míg ezek 11,8 százalékkal kerülnek többe a 2024 azonos időszakához képest, addig

a téglalakások 25,5, a panelek fajlagos ára pedig 28,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A panelek nagyobb mértékben drágultak, mint a téglalakások vagy a családi házak
Fotó: Daniel Tamas Mehes / Getty Images Hungary

Érdekes megfigyelni ugyanezeket az adatokat a fővárosban is: Budapesten a családi házak 10, a téglalakások 23, a panellakások pedig 38 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor.

Debrecenben a legdrágábbak a téglalakások is

A cikkben megkérdezett szakember, Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető szerint a téglalakások drágulását tekintve ugyancsak Debrecen végzett az első helyen: a hajdúsági székhelyen az egymillió forintot is meghaladja az átlagos négyzetméterár. A 864 ezer forintos középértékkel Székesfehérvár az ezüstérmes, a harmadik pedig Győr, amely 853 ezer forintos átlagos négyzetméreráron kínálja a lakásokat. A drágulás egyébként szinte mindegyik megyei jogú városban észrvehető, ezekben

Idézőjel ikon

átlagosan 15-30 százalékkal kerülnek többe az ilyen típusú ingatlanok.

Panelben is ezek a városok a dobogósok

A 950 ezres átlagával a panelek rangsorát is Debrecen vezeti, sőt a másik két dobogós is megegyezik az előző listán lévő városokkal: míg Székesfehérváron 827 ezer forint egy ingatlan négyzetméterára, addig Győrben ugyanezért 812 ezer forintot kell fizetni. 

A legkevésbé a házak ára növekedett

A megyei jogú városok körében az elmúlt egy évben a családi házak ára változott a legmérsékeltebben. Az átlagos négyzetméterár 551 ezer forintra emelkedett, ami éves összevetésben 11,8 százalékos növekedést jelent.

Az eltérő ingatlanösszetétel miatt azonban a 25 megyei jogú városban igen széles sávban mozogtak az átlagárak, a tavalyi szintek 90 és 140 százaléka között.

Debrecen ebben a kategóriában is az élre került 745 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Sopron követ 702 ezerrel, majd Győr 623 ezerrel. Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer) csak kis lemaradással követi őket. A legtöbb településen 400 és 600 ezer forint között mozog az átlagár, míg a kisebb, távolabbi városokban ennél alacsonyabb értékek jellemzők:

Idézőjel ikon

Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen pedig 374 ezer forint körül alakult a négyzetméterár.

Mindenhol többe kerülnek az ingatlanok

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az elemző szerint ebben jelentős szerepet játszottak a kamattámogatott hitelek, amelyek különösen a kedvezőbb árú panelek iránt növelték a keresletet. Minden vizsgált településen drágulás történt: a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó áremelkedés Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben volt megfigyelhető, míg Zalaegerszegen csupán 4 százalékos volt a növekedés az adatok szerint. A többi vidéki városban jellemzően kétszámjegyű drágulás következett be.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.