Ebben a magyar városban a legdrágábbak a panelek: többe kerülnek, mint a családi házak

Olvasási idő kb. 2 perc

Noha – Budapesthez hasonlóan – a megyei jogú városokban is nagyot drágultak az ingatlanok, vidéken még most is jóval kedvezőbb áron lehet lakáshoz jutni. Mutatjuk, országszerte hogy alakulnak az árak, különös tekintettel a legnagyobb mértékben dráguló panelekre.

Csaknem harmadával többe kerül a panelek négyzetmétere Magyarországon, mint egy évvel ezelőtt – összegezte az Otthon Centrum friss adatait az Adó Online, hozzátéve: ilyen típusú ingatlanokért Debrenceben kell a legmélyebben a pénztárcába nyúlni a vidéki városok közül.

A panelek ára emelkedett a leginkább

Mint kiderült, a hazai nagyvárosokban tavaly óta folyamatos az ingatlanok négyzetméterárainak növekedése, de az adatok szerint a használt ház árának emelkedése a legcsekélyebb. Míg ezek 11,8 százalékkal kerülnek többe a 2024 azonos időszakához képest, addig

a téglalakások 25,5, a panelek fajlagos ára pedig 28,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

A panelek nagyobb mértékben drágultak, mint a téglalakások vagy a családi házak
Fotó: Daniel Tamas Mehes / Getty Images Hungary

Érdekes megfigyelni ugyanezeket az adatokat a fővárosban is: Budapesten a családi házak 10, a téglalakások 23, a panellakások pedig 38 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor.

Debrecenben a legdrágábbak a téglalakások is

A cikkben megkérdezett szakember, Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető szerint a téglalakások drágulását tekintve ugyancsak Debrecen végzett az első helyen: a hajdúsági székhelyen az egymillió forintot is meghaladja az átlagos négyzetméterár. A 864 ezer forintos középértékkel Székesfehérvár az ezüstérmes, a harmadik pedig Győr, amely 853 ezer forintos átlagos négyzetméreráron kínálja a lakásokat. A drágulás egyébként szinte mindegyik megyei jogú városban észrvehető, ezekben

Idézőjel ikon

átlagosan 15-30 százalékkal kerülnek többe az ilyen típusú ingatlanok.

Panelben is ezek a városok a dobogósok

A 950 ezres átlagával a panelek rangsorát is Debrecen vezeti, sőt a másik két dobogós is megegyezik az előző listán lévő városokkal: míg Székesfehérváron 827 ezer forint egy ingatlan négyzetméterára, addig Győrben ugyanezért 812 ezer forintot kell fizetni. 

A legkevésbé a házak ára növekedett

A megyei jogú városok körében az elmúlt egy évben a családi házak ára változott a legmérsékeltebben. Az átlagos négyzetméterár 551 ezer forintra emelkedett, ami éves összevetésben 11,8 százalékos növekedést jelent.

Az eltérő ingatlanösszetétel miatt azonban a 25 megyei jogú városban igen széles sávban mozogtak az átlagárak, a tavalyi szintek 90 és 140 százaléka között.

Debrecen ebben a kategóriában is az élre került 745 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Sopron követ 702 ezerrel, majd Győr 623 ezerrel. Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer) csak kis lemaradással követi őket. A legtöbb településen 400 és 600 ezer forint között mozog az átlagár, míg a kisebb, távolabbi városokban ennél alacsonyabb értékek jellemzők:

Idézőjel ikon

Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen pedig 374 ezer forint körül alakult a négyzetméterár.

Mindenhol többe kerülnek az ingatlanok

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az elemző szerint ebben jelentős szerepet játszottak a kamattámogatott hitelek, amelyek különösen a kedvezőbb árú panelek iránt növelték a keresletet. Minden vizsgált településen drágulás történt: a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó áremelkedés Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben volt megfigyelhető, míg Zalaegerszegen csupán 4 százalékos volt a növekedés az adatok szerint. A többi vidéki városban jellemzően kétszámjegyű drágulás következett be.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.

Offline

Kvíz: kitalálod, melyik magyar írónő a szerzője ezeknek a híres műveknek?

A 20. század irodalmi életében a magyar írónők gyakran háttérbe szorultak, még akkor is, ha műveik maradandó értéket képviseltek. Kiemelkedő irodalmi alkotások azonban ekkoriban is születtek női szerzők tollából. Ebben a kvízben próbára teheted a tudásodat: mennyire ismered a leghíresebb regényeiket?