Mégis számít a papír!

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tehát a sokat emlegetett közhely, miszerint egy kapcsolatot nem egy papír tart össze, talán mégsem állja meg a helyét. Az ELTE Társadalomtudományi karának hírlevelében idézett brit statisztikai hivatal, az Office for National Statistics 750 ezer pár bevonásával egy évtizeden keresztül folytatta a kutatást, és az eredmények szerint a házasok közül ötből négy család tíz évvel a házasságkötés után még mindig együtt volt, míg a papír nélkül együtt élők közül tíz év alatt ötből két pár útjai különváltak. Az öt együtt élő párból további kettő házassággal erősítette meg kapcsolatát, míg csupán egy pár maradt, akik egy évtized elteltével is együtt maradtak.

Nem a körülmények számítanak

A kutatók, figyelembe véve a kapcsolatokat befolyásoló külső tényezőket is, arra az eredményre jutottak, hogy a házaspárok nagyobb valószínűséggel maradnak együtt, tekintet nélkül a korra, a gyerekek számára, az egészségügyi helyzetükre, a társadalmi státuszukra, iskolázottságukra, vagy éppen arra, hogy van-e munkájuk. A tíz évig tartó kutatás arra is rámutatott, hogy az egyedül élő vagy elvált szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel lesznek betegek és teljesítenek rosszul az iskolában, illetve hajlamosabbak a bűn elkövetésre és a drogfüggőségre, valamint nagyobb arányban válnak munkanélkülivé felnőtt korukra, mint a hagyományos családmodellben felnőtt társaik.

Magyarországon romokban az intézmény

Arról ugyan még nem születtek adatok, hogy a fenti eredmények érvényesek-e a hazai párkapcsolatokra is, ám az szomorú tény, hogy Magyarországon az elmúlt években nem csak a házasodási kedv csökkent jelentősen, de a házasságok megdöbbentően nagy része, közel kétharmada végződik válással. A KSH adatai szerint az 1970-es években több mint 90 ezer házasság kötettett meg, ez a szám a 2000-es évekre a felére csökkent, míg tavaly már csak 36750 pár kötötte össze hivatalosan is az életét, miközben 23800 házasságot bontott fel a bíróság. A 15 évesnél idősebb magyar felnőtteknek egyébként csak kevesebb, mint fele él házasságban.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.