Még megdobban a szívem, mikor egy 600 kilós ló felém ágaskodik

Zanza!

Szerinte túl lett misztifikálva a suttogó köré épített legenda, mégis ő hazánkban az egyetlen, aki nem csak beszéli a lovak Equus nyelvét, de oktatja is Monty Roberts módszerét. Ezért Kaliforniáig ment, hogy az eredeti suttogótól tanuljon. Mert a lovakat nem erőszakkal kell betörni, hanem megvárni, míg önként csatlakoznak hozzánk. Robert Redford után szabadon, Pataky Katával, a magyar suttogóval beszélgettünk.

A suttogó c. film vége felé egy kötéllel felkötik a ló lábát, s ezen a vezetőszáron kimerülésig futtatják körbe-körbe három lábon, míg összerogy. Ez azért nem az erőszakmentes kommunikáció példája.

Na pontosan ezért nem adta Monthy Roberts nevét a filmhez. A lábfelkötés valóban nem erőszakmentes. Az, hogy egy lónak felkötöd a lábát és felborul, elveszed tőle a mozgás lehetőségét, s ezáltal készteted behódolásra, az nem Monty Roberts módszere. Ez volt az a jelenet, amihez aztán a végén nem adta a nevét, bár egyes források szerint róla mintázták a
film főszerepét. .

Csatlakozás

Az a folyamat, amikor a ló és az ember társakká válnak, egy pontos és helyes kommunikációs folyamat során a ló dönt úgy, hogy önként csatlakozik az emberhez. A folyamat pontos menetét Monty Roberts dolgozta ki és írta le. 

Éppen ezért a folyamatot sem betörésnek hívod. Mi is pontosan?

Elindításnak. Nagyon hamar meg lehet állapítani, hogy egy lóval könnyű lesz e együtt dolgozni. Monty ezért is találta ki a Csatlakozás (Join-Up®) fogalmát, amely egy speciális párbeszéd a lóval. Ahogy a ló mozog és viszonyul hozzám és a mozdulataimhoz, abból látom, mennyire fél, mennyire hajlandó velem együttműködni és mennyire voltak rossz tapasztalatai az emberrel. Ez mind kiderül abból, ahogy látom, hogy mennyire hagyja magát vezetni, irányítani.

A szemkontaktus itt nem működik. De a körkarámban olyan volt, mintha nagyon is belenéznél a szemébe.

Ha tartósan belenézel a szemébe, támadásnak véli. A körkarámban azonban a csatlakozás elején szemkontaktust tartok vele, de csak azért, mert ott az egy elküldési fázis. Ezt az
arcom elé helyezett kifordított tenyérmozdulatokkal is jelzem. Arról szól, hogy menj el
innen, nem vagy a csapat tagja. Indulat, agresszió nincs bennem, csak határozottság. Közben
tartom a szemkontaktust, de elfordítom kicsit a fejemet, nézem a szeme sarkát, vagy a füle
tövét. Majd hátat fordítok neki. Ha jól csináltam, előbb-utóbb önként fog úgy dönteni, hogy
csatlakozik hozzám.

Igaz az, hogy a lovak a színeket nehezen különböztetik meg, de majdnem mindent látnak, ami körülöttük van?

A ló teljes látótere 350 fok, ebből monokulárisan 285 fokot lát be. Mindkét szemével egy 65
fokos mezőt érzékel, lát, de az orra alatt, a szügyénél és a fara mögött holt terek vannak. Ezért
ha pont mögötte állsz, nem lát. Az is különös, hogy nem a pupilla tágításával-szűkítésével
fókuszálnak bizonyos dolgokra. A fényt ugyanis úgy töri meg szemük, hogy ha messze a
távolban akarnak valamit bemérni vagy beélesíteni, akkor felemelik a fejüket. Ha közelre
akarnak nézni, akkor leengedik. Mondhatni, ők a fejükkel fókuszálnak. Ilyenkor addig
mozgatják a fejüket, amíg a fénytörés a szemükben éles képet nem ad.

Monty Roberts és az Equus nyelv

Monty Roberts neve összekapcsolódott az erőszakmentes kommunikációval ló és ember között. Közel 30 évig tanulmányozta a vadlovakat a Nevadai sivatagban. Ez alapján állította össze azt a testbeszédre és gesztusokra épülő jelrendszert, amit Equusnak nevezünk. Az Equus a lovak nyelve. Bár sokan ismerték és alkalmazták már előtte is, de ő volt az első, aki rendszerbe is foglalta a jeleket.

Személyesen Monty Robertstől tanultál. Te vagy az egyedüli oktató suttogó itthon?

Én vagyok az egyedüli itthon, aki oktatja Monty módszerét, ez így pontos. Rajtam kívül más
magyar tanítványa is van Montynak, ő lovak képzésével foglalkozik. A kéthetes alapképzésre
Kaliforniában is van lehetőség, én Angliában végeztem el, mert nem volt akkor lehetőségem
arra, hogy két hetet ott töltsek. 10 hónap otthontanulás után a haladó tanfolyamra már
kimentem Monty Robertshez. A sikeres vizsgám után hazajöttem, s nagyon megörültem,
amikor visszahívtak a 3 hónapos oktató kurzusra. Ott már tanulókat instruáltam angolul.

Ekkor már biztos voltál benne, hogy itthon oktatni fogsz.

Már gyerekkoromban lovaztam. '96-ban kaptam meg első lovamat, Kedvest, aki 13 évig volt velem. A ló és a lovaglás tanulmányozása mindig ott volt az életemben. Négy évvel ezelőtt úgy éreztem, váltani szeretnék. Addig multicégekben dolgoztam, nem találtam a helyem, kellett valami más, amiben igazán hasznosnak érzem magam. Ahogy elvégeztem a képzést, a férjemmel közösen belevágtunk a magyarországi oktatás elindításába.

A lovak nyelvén beszélsz a lovakkal, miközben azt tanítod nekik, hogy- kicsit lesarkítva a dolgot-, de fogadják el az embert a hátukon, s hódoljanak be neki. Ehhez azonban az embert is treníroznod kell. Ezért kell vezetőnek nevelni a lovast?

Igen. A lovak között az a vezető, aki a lovakért felel, a többiek mozdulatait koordinálja. Ha a ló például egyre közelebb jön hozzád, annyira, hogy te már nem érzed jól magad, akkor arrébb lépsz, vagyis kimozgatott a helyedből. Ezt a csatát ő nyerte. Ha viszont ellököd a fejét, vagy határozottan jelzed, hogy ez a te személyes területed, akkor a ló érzi, hogy 'OK, rendben', és ezt tudomásul veszi. Nem szabad, hogy ebben agresszió legyen, de a határozotttság kell. Utána derül ki, hogy mennyire lehet őt koordinálni, pláne, ha eddig szabadon élt. Megfordítani, gyorsítani, lassítani, ezután már csak rajtad múlik. Azáltal, hogy meghatározod a ló mozdulatait, kivívod a vezető szerepét.

Hány lovat képeztél ki eddig?

Nem is tudom pontosan, mióta hazajöttem, szerencsére sokan megkeresnek lovaik kisebb-
nagyobb képzési feladataival, és a tanfolyamaimon is sok ló megfordul a kezem alatt.

Egy suttogó soha nem fél a lótól?

Egy kicsit máshogy közelíteném meg a kérdést. A félelem, mint érzés, a sikeres képzést
gátolja. A ló érzi, ha az ember fél, és átveszi az érzést. A jó tréner nem fél a lótól, viszont azt
sem engedheti meg magának, hogy könnyelmű legyen. Minden pillanatban résen kell lenni,
számolni kell minden lehetőséggel, de az adrenalin szintünket alacsonyan kell tartanunk. Ez
évek gyakorlásával érhető el. Monty – azzal együtt, hogy ő erre született - szíve nem dobban
meg, ha a ló vele szemben a két lábára ágaskodik és csapkod. Az én szívem, bevallom, még
néha bizony megdobban. 600 kilós állatokkal dolgozunk, talán ez érthető is. A biztonságra
törekszünk, maximálisan, de még ennek ellenére is előfordulhatnak balesetek.

Volt több ilyen veszélyes helyzeted?

Persze, de ezek inkább szélsőséges esetek. Ilyenkor vagy megharap és mondjuk két lábbal rád ágaskodik és úgy próbál lecsapni az első két patájával, vagy hirtelen hátat fordít neked, hogy megrúgjon. De ahhoz, hogy egy ló ilyen agresszív legyen, vagy egy korábbi nagyon komoly trauma vagy idegrendszeri probléma okozza. De tényleg nem ez az átlag.

Akkor a tenyérből kockacukorral etetést is át kell gondolni?

Át, de nem azért, mert megharapja a kezedet. Ha jól kifeszíted a tenyered, nem tud beleharapni. A Monty Roberts módszer szerint azért nem etetünk lovat kézből, mert a ló összeköti a kezedet a jutalomfalattal. Később aztán nem fog tudni különbséget tenni, van e kezedben valami, vagy sem. Mindenképpen keresni fogja mi van nálad. Pontosan tudja, hogy a múltkor a zsebedből vetted elő, ezért a zsebedben fog túrkálni fejével, elkezdi húzogatni a kabátodat, s ha nem kap semmit, belédharap, mert ezáltal sok ló követelőzővé válik. Az nem működik, hogy ma kap valamit, holnap meg nem. Vagy lehet valamit mindig, vagy soha.

Általában miért hozzák hozzád a lovakat?

A ló mindenre emlékszik, de a rossz emlékek jobban beégnek az agyába, mint a pozitív dolgok, és sokkal tovább tart felülírni a rosszat, mint ahogy nálunk, embereknél is. Egy terápiánál például ebben segítek. Vannak problémás lovak, akik nem engedik, hogy felüljenek a hátára, vagy például fóbiájuk van a lószállítóval kapcsolatban, harapnak, vagy egyéb nem kívánatos viselkedésről kell őket leszoktatni. Aztán vannak fiatal lovak is, akiknek tulajdonosa szeretné, hogy megfelelően legyenek elindítva, mindenféle trauma nélkül. A lovak nyelvén kommunikálva szoktassuk a lovat ahhoz, ha már a hátán ülünk, hogy neki is jó legyen ez a kapcsolat.

A suttogó egy szakma?

Igen, bár inkább lókiképzőnek, vagy trénernek hívjuk magunkat. Monthy soha nem mondja, hogy suttogó. Maga a módszer ugyanis nem szól a suttogásról. Hanggal szinte alig kommunikálunk, inkább gesztusokkal. Maga a suttogás kifejezés azért alakulhatott ki, mert egyrészt Monty egy magyarul is megjelent könyvének címe: Az igaz suttogó (az angol címe teljesen más volt), másrészt A suttogó című filmből is ez került be a köznyelvbe. Szerintem egy kicsit túl lett misztifikálva ez a dolog. Az Equus inkább olyan, mintha egy idegen nyelvet tanulnál meg.

Monty Roberts Instruktornak lenni ma Magyarországon, olyan szakma amiből meg lehet élni?

Szerencsésnek érzem magam, mert azt csinálhatom, amit imádok. A Monty-módszer egy világszerte ismert és elismert módszer, egy márkanév, ami minőséget és hitelességet hordoz.
Ezért szerencsére sokan keresnek meg és tanulnak nálam, a tanfolyamaim hamar megtelnek
a tudásra szomjas lovasokkal. Tavaly óta foglalkozom csak oktatással, ez egy folyamatos fejlődés, nyilván sokat kell áldozni, de mindig lehet fejlődni, ez motivál. Monty 76 éves, a mai napig mondja, hogy mindennap tanul valamit a lovaktól vagy a tanítványoktól. Hamarosan menhelyen befogadott lovakkal fogok dolgozni és oktatni. Az ő kiképzésük segítik gazdára találásukat és a menhely helyzetét is megkönnyíti. És mindennél jobban szeretném, ha minél több emberhez eljutna ez a fajta erőszakmentes kommunikáció, ami a ló és lovasa közötti bizalmon alapul.

Fotó: Kováts Dániel

Blogmustra