A pénzzel való bánás ma már az alapvető skillek közé tartozik, mégsem tanulnak erről a gyerekek eleget az iskolában. A szülők feladata marad, hogy felkészítsék őket a nagybetűs élet ezen igen fontos fejezetére is, hiszen senki nem örülne annak, ha a gyerek fiatal felnőttként erőn felül vállalt hitelekkel, elhibázott pénzügyi döntésekkel keserítené meg a saját – és a családja – életét. De hogyan és mikor kezdjük el a pénzügyi nevelést? Szakértőket kérdeztünk.
Az egyik legfontosabb, hogy a pénzről folyamatosan, rendszeresen beszélni kell a gyerekekkel. A pénz és a munka értéke, a megtakarítások fontossága kötelező téma. Nem mindegy azonban, hogy a kicsik mit látnak a pénzhez való viszonyunkból: ha állandóan azt hallják, hogy ezt meg azt nem engedhetjük meg magunknak, akkor nem fogják biztonságban érezni magukat.
Már óvodás korban el lehet kezdeni
„A mértéktartás, saját határaink ismerete nagyon fontos az életünkben, és a pénzügyi nevelés egy olyan terep, ahol meg lehet tapasztalni ezeket a határokat, mondja Ambrózi Kata okleveles pedagógus és pszichológus. “Aki gyerekkorában szerez tapasztalatot azzal kapcsolatban, hogy hogyan ossza be tudatosan a pénzét, az felnőttént könnyebben fog döntéseket hozni, és mérlegelni a saját anyagi helyzetét.”
A szakember szerint a pénzügyi nevelést már óvodás korban el lehet kezdeni, azzal, hogy példát mutatunk: “A legfontosabb, hogy mi magunk, szülők, képben legyünk a saját anyagi helyzetünkkel kapcsolatban. Tisztában kell lennünk a kiadásainkkal, a bevételeinkkel, azzal, hogyan takarékoskodjunk, mennyit és mire kell költenünk egy hónapban. Ha a gyerek racionális vásárlási szokásokat lát tőlünk, akkor ez ráragad majd. A legkisebbekben ez leginkább úgy fog lecsapódni, hogy nem kapnak meg minden játékot és nyalókát minden alkalommal, amikor kérik. Legkorábban így tudjuk érzékeltetni, hogy van vége a pénzünknek.”
Persze aktívan is tehetünk a pénzügyi nevelésért: az óvodásokat bevonhatjuk a bevásárlólista készítésébe, és megbeszélhetjük velük, hogy mit kell vennünk az étkezésekhez és mi az a kis plusz, ami még belefér a költségvetésünkbe.
A lényeg, hogy már kicsi koruktól rálátásuk legyen arra, hogy a szülők megtervezik, mire költik el a pénzüket
- mondja Ambrózi Kata. A kicsik rendszeresen kérdeznek is: Miért kell dolgoznotok menni, anya? Miért nem kaphatom meg azt a játékot? Szánjunk időt az ilyen kérdések megválaszolására.
Mi van, ha elfogy a zsebpénz?
Később a zsebpénz lesz központi kérdés. Mennyit adjunk, és mikortól? Kisegítsük, ha idő előtt elkölti, vagy hagyjuk, hogy viselje a következményeket? A szakember szerint nincs egyértelmű válasz. “Ha elfogy a gyerek zsebpénze, akkor kérdezzük meg, hogy miért történt ez. Mit vett belőle, miért volt neki az olyan fontos? Barátságosan, ne számon kérve, hiszen valószínűleg ez neki még új terep, nem várhatjuk el tőle, hogy azonnal elkezdjen takarékoskodni. Viszont adhatunk neki tippeket, mire figyeljen oda”.
Természetesen ki lehet segíteni a gyereket, ha van rá indok, ha még nem szokta meg a zsebpénzt, vagy ha valami rendkívüli történt. Ha mindig megoldjuk azonban a problémáit, akkor nem fogja megtanulni, hogy a pénz véges. Fontos megtapasztalnia, hogy bizony vannak következményei a meggondolatlan költekezésnek. Az kulcsfontosságú, hogy a szülők egy oldalon álljanak, a gyerek ne tudja megkerülni együket, vagy a másikukat.
És hogy mennyit érdemes adni? Minden családnak mások az életkörülményei, ezért nem írunk konkrét összeget. Olyan keretet határozzanak meg a szülők, amiben egyetértenek, és a gyerekkel közösen időről időre újra lehet ezt tárgyalni. Teremtsünk lehetőséget, hogy a csemete gondolkodjon azon, mire költ és miért. Képes legyen felállítani magának egy fontossági sorrendet, hogy értékelni tudja azt, amire pénzt ad ki.
Ami szintén elengedhetetlen, az a határozottság és a következetesség. „Tedd egyértelművé, hogy a zsebpénzen túl mit fizetsz és mit nem. Így nem lesz kérdés, hogy mi az, amit felesleges kérniük, amit maguknak kell kigazdálkodniuk a zsebpénzükből” – olvasható a kiszamolo.hu-n. Arra is érdemes figyelni, hogy tíz év alatti gyerekek jelenlétében inkább készpénzzel fizessünk, mert a kártya, amiről számukra úgy tűnhet, soha nem fogy ki a pénz, csak összezavarja őket.
Tréningek és játékok
Bár tény, hogy „élesben” tanul a legtöbbet a gyerek, amikor el kell döntenie, hogy egy impulzusvásárlással megveszi-e a csokit, vagy inkább spórol valami komolyabb dologra, néha bevethetjük az ún. „pénzügyi” társasjátékokat, a Gazdálkodj okosan!-t, a Monopoly-t is.
Az is lehet megoldás, ha szakemberekre bízzuk a dolgot. Az OTP Fáy András Alapítvány Sulibank programja a másodikosoktól a végzős középiskolásokig tart foglalkozásokat a gyerekeknek. Minden évfolyamnak specifikus tréninget fejlesztettek ki: „a kicsiknek játékos feladatokat adunk, olyan fogalmakat próbálunk átadni nekik, mint a megtakarítás, spórolás, bevétel, kiadás” – mondja Csufor Lilla vezető tréner. „Bemutatjuk nekik egy család pénzügyi gazdálkodását is. Nem közgazdaságtani ismereteket mutatunk, hanem a cél az, hogy empirikus úton tapaszalják meg azt, amire felnőttként szükségük lesz”.
A felsősöknél előkerül a hitel és a tőzsdei kockázatvállalás témaköre is, a nagyobbak pedig 30, vállalkozásokról, Európai Uniós pénzügyi ismeretekről és hasonló, komolyabb témáról szóló tematikus tréning közül választhatnak. És persze az elektronikus kütyük sem maradnak ki a tanulásból, itt nem kell letenni a telefont, mint az iskolapadban. A feladatok elvégzése közben is tudják használni a mobilokat, főleg, amikor a mobilfizetési alkalmazásokról szól a foglalkozás.
Zsebpénz élesben: saját bankszámla
Míg régen a zsebpénz egyértelműen készpénz volt, ma már ez sem törvényszerű. Ha a pénz a gyerek bankszámláján és nem a farzsebében van, nagyobb biztonságban tudhatjuk, ezenkívül jó lehetőség, hogy az utód végre kézbe vegye a pénzügyeit.
A gyerekek már 7 éves koruktól nyithatnak bankszámlát törvényes képviselőjük segítségével, és bankkártyájuk is lehet. A bankok különféle kedvezményekkel szállnak be az ifjúság pénzügyi nevelésébe: például elengedik a számlavezetési díjat, leköthető, kamatozó takarékszámlákat kínálnak, és kifejezetten edukatív céllal külön kamatokkal díjazzák, ha a gyerek rendszeresen félretesz. Léteznek számlacsomagok kifejezetten pályakezdőknek, ahol a mindenkori minimálbér összegű jövedelem a beugró.
Legó vs. részvény?
Egyes szakértők szerint érdemes a gyereket minél előbb bevezetni a tőzsde világába is – van, aki egyenesen azt javasolja, hogy drága játékok helyett inkább részvényt, befektetési alapot ajándékozzunk. Lehet, hogy akkor éppen utálni fog minket a gyerek, mert a Star Wars-legó helyett egy megfoghatatlan dolgot kapott, de így élesben tanulhatja meg a vagyonkezelés alapjait, és megtapasztalhatja, milyen érzés, amikor negyedévente osztalékot kap. Ha egyetért ezzel, pl. itt és itt keresgélhet.
Lehet, hogy mindez már túlzásnak tűnik, de ne felejtse el, hogy a cél, hogy egy önálló, racionális pénzügyi döntéseket meghozni képes felnőttel gazdagodjon a társadalom, aki nem a szülők megtakarításaira alapoz. Érdemes időt szánni erre a kifejezetten nehéz kérdésre – akkor is, ha ehhez önnek is képeznie kell magát egy kicsit, és tudatosabban a kezébe kell vennie a saját és gyermeke pénzügyeit.
Digitális ötletpályázat
Az OTP Bank elkötelezett a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett, a pénzügyi tudatosság kialakításában. Ez áll társadalmi szerepvállalási programjaink középpontjában is. Az idén 25 éves OTP Fáy András Alapítvány közreműködésével új pénzügyi kultúrát teremtenek, évente mintegy húszezer diákhoz jut el az ingyenes, pénzügyi és gazdasági képzés. A képzések célja a szemléletformálás és a tudatosság növelése a pénzügyek vagy épp a karriertervezés terén. Ehhez tréningszerű, a diákok saját élményeire épülő inspiratív oktatási modulokat használnak.
Az elmúlt hetekben újabb komoly elismerést kapott a központ. A finn oktatási alapelvek szerint minősítette kiválónak az OTP Fáy András Alapítvány által működtetett OK Oktatási Központban zajló edukációs tevékenységet a Finn Nemzeti Oktatási Ügynökséggel szorosan együttműködő Kokoa Agency.
Az Alapítvány a közelmúltban írt ki egy 38 millió forint összdíjazású pályázatot a legjobb pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismereteket közvetítő digitális megoldások felkutatására. A pályázaton minden 14. életévét betöltött természetes személy elindulhat, sőt az sem kitétel, hogy ő maga tudja megvalósítani a gondolatát. A nevezés feltétele, hogy az ötlet legyen digitálisan megvalósítható, a 12-22 éves célcsoport számára érdekes, izgalmas, illetve valamilyen módon érintse a pénzügyi kultúra fejlesztését.
A cikket a Brand & Content készítette az OTP Bank megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
