A klasszikus szilvásgombóc mindenhogy nagyon jó, és morzsa helyett akár dióba vagy mákba is lehet bundázni.
Nem múlhat el szilvaszezon szilvásgombóc nélkül! Mi most csavartunk is egyet a klasszikus recepten, és lecseréltük a morzsát, amibe hagyományosan hempergetjük a gombócokat. Mákos és diós bundát kaptak ezúttal a szilvásgombócok – próbálják ki mindkét verziót, és döntsék el, melyik lesz a befutó!
Ha nincs kedvünk cifrázni, forgathatjuk klasszikus módon a megpirított zsemlemorzsába is, abból még sosem származott baj. (Ehhez a zsemlemorzsát egy lapos, széles serpenyőben kevés zsiradékon, folyamatos kevergetés mellett, közepes lángon kell aranyszínűre pirítani.)
Hozzávalók kb. 20 gombóchoz:
500 g burgonya (régi, lisztes, alacsony víztartalmú a legjobb gombóchoz)
kb. 120-140 g liszt
diónyi vaj olvasztva
1 kisebb tojás
10 nagyobb szem szilva
3-4 ek. nádcukor
1 csapott tk. őrölt fahéj
A hempergetéshez:
kb. 150-200 g darált dió vagy darált mák
porcukor ízlés szerint
1. A burgonyát héjában megfőzzük. Ha puhára főtt, meghámozzuk és összetörjük, majd hagyjuk teljesen kihűlni.
2. A kihűlt burgonyához hozzáadjuk a tojást, az olvasztott vajat és 120 gramm lisztet. Alaposan összegyúrjuk. Ha még ragad a tészta, egy kevés lisztet gyúrunk bele.
3. Lisztezett felületen kb. félujjnyi vastagra nyújtjuk, majd kb. 7x7 cm-es négyzetekre vágjuk fel.
4. A szilvaszemeket keresztben félbevágjuk, a magot eltávolítjuk. A nádcukrot összekeverjük a fahéjjal. Fogunk egy fél szilvát, a mag helyére egy kávéskanálnyi fahéjas cukrot kanalazunk, majd lisztes kézzel belecsomagoljuk egy tészta-négyzetbe. Ugyanígy elkészítjük a többi gombócot is.
5. A gombócokat sós forró vízben pár perc alatt megfőzzük: amikor feljöttek a víz tetejére, még pár percig hagyjuk főni, ekkor lesznek készen. A hempergetéshez ízlés szerinti porcukorral összekeverünk darált diót vagy darált mákot, majd ebben hempergetjük meg egyenként a kifőtt gombócokat.
