Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hiperes tálcás-, és tanyasi csirkéből főztünk húslevest. Vajon kiderült melyik a tanyasi, és tényleg az a jobb?
Éveken át nem ettem csirkehúst, és ennek több oka is volt:
- borzasztóan sajnálom, hogy egy apró ketrecbe zárják az állatokat (korábban írtunk már róla, hogy nagyüzemi körülmények között egy tyúknak egy A4-es papírnyi terület jut, 16 állat él egyetlen négyzetméteren. Éppen ezért nem veszek már egy jó ideje 3-as, és még 2-es kódszámmal kezdődő tojást sem),
- teljesen más íze van a húsnak – egy időben abszolút halíze volt – amit egyszerűen nem tudtam leerőltetni a torkomon,
- nem lehet belőle ízletes levest főzni,
- nagyon vizes a hús
- kétes az eredete, ahogyan az is, hogy mivel etetik és oltják-e bármivel. Tulajdonképpen ellenőrizhetetlen a piacon vásárolt húsok származása is.
A helyzet akkor változott meg, amikor megjelentek az előrecsomagolt, tálcás, tanyasi csirkék – habár még ebben is kételkedem néha, mégiscsak megnyugtatóbb ilyet venni. Így hát újra képes vagyok csirkehúst enni, mert a halíz miatt évekre ki kellett űznöm a csirkét a konyhámból – ugyanis nincs még egy olyan ember, aki annyira utálná a halat, mint én.
Egyébként kering egy olyan városi legenda, hogy azért volt egy időben halízük a csirkéknek, mert halliszttel etették őket. Nos, én még a hír előtt kiéreztem a hal ízét, szóval, akár még el is tudom hinni ezt a pletykát.
Megkérdeztem pár kollégát és ismerőst is a jelenségről, és mindannyian elismerték: más íze van a levegőn, jó körülmények között tartott csirkehúsnak, mint a hiperes, vagy a piacon kapható „sima” csirkehúsnak.
Miután egyöntetűen bólogatott mindenki, kíváncsi voltam, hogy ha vakteszten kóstolnák a leveseket, húsokat, akkor is ennyire biztosak lennének-e a dolgukban. Úgyhogy vettem ugyanannyit tanyasi és hiperes, tálcás csirkecombból, és kétfajta húslevest készítettem. Mind a kettőbe azonos mennyiségű és minőségű zöldséget, vizet és fűszert (kizárólag só) tettem, majd feltálaltam a kollégáknak.
Hiperes, tálcás csirkéből készült húsleves
Ezek a csirkecombok korántsem hasonlítanak a régi, nagymamaféle húslevesben úszkáló csirkecombokhoz. Fonnyadtkák, semmi zsír nincs rajtuk, színtelenek, olyan, mintha ki lennének hipózva, közben meg nyilván nem, és rengeteg víz van bennük. Gondolom ön is készített már pörköltet ilyenből. És fel kellett öntenie vízzel? Na ugye!
Az előnye, hogy olcsó, és sokkal gyorsabban megfő a leves, aminek viszont túl sok íze nem lesz. Valószínűleg azért is kapható ennyi ételízesítő, mert ha már a hús és a zöldség sem tudja megadni a HÚSleves ízét, akkor mi?! Ja, tényleg, a leveskocka.
- „Kicsit zavaros és világos. A hús omlós, viszont nem igazán finom, mintha lenne valami mellékíze. Ha sósabb lenne, lenne hozzá erőspaprika, és tele lenne tésztával, nem lenne vele semmi gond.”
- „Nekem teljesen ízlett, egy jó kis csirkehúsleves volt, mondjuk a hús feltűnően fehérebb ebben, ami nekem kevésbé szimpatikus, de nem tudom megindokolni.”
- „A hús nagyon finom, viszont a leves íze sokkal inkább borsóleves, mint húsleves. Nem annyira karakteres.”
- „Sápadt kicsit, és az íze is az. Zavaros a lé, kevésbé érződnek ki a zöldségek, a húsnak meg egyáltalán nincs íze.”
- „Az első kanál feltűnően ízetlennek tűnik. Ha beleszámítom, hogy sótlan (ezen könnyen lehet segíteni), még akkor is kevés ízkavalkádot érzek. A második kanálra már hús is került, de még így is, ez egy ízetlen húsleves, de azért ehető.”
- „Elég halovány színe van, és az íze is inkább hasonlít egy felvizezett húsleveséhez, mint a számomra normális húsleves ízhez. A húsnak fura íze van.”
Tanyasi csirkéből készült húsleves
Könnyű megmondani, hogy mitől tanyasi a tanyasi csirke: szabadtartású kell legyen, és kizárólag természetes táplálékot kaphat. Azt viszont már nehéz megmondani, hogy a piacokon amit tanyasi csirkének árulnak, az valóban tanyasi-e, ugyanis bármit mondhat a hentes, egy laikus sosem fogja felismerni a különbséget, olyan praktikák vannak már a húsok színezésére. Sőt, talán még egy mindennap főző háziasszony sem menne át ezen a próbán.
Ezért is veszem mindig a tálcás tanyasi csirke termékeket, mert bár nem bízom meg ebben sem feltétel nélkül, azt tapasztaltam, hogy ezeknek a termékeknek tényleg jó íze van, és ha már a fele igaz annak amit mondanak, már boldog vagyok.
Tényleg nem reklámot szeretnék csinálni ennek a cégnek, de nagyon szimpatikus, hogy a címkén lévő sorszám alapján ellenőrizhető, hogyan történt a csirke nevelése, így minden állat élete nyomonkövethető. Az is szimpatikus, hogy valódi szabadtartásban nevelik a csirkéket, melyek nevelési ideje 81nap(!).
- „Szerintem ez a tanyasi, mert szép élénk a színe. Rendes húslevesszíne van, még a kanalat is megfogja. A hús szép és finom, az előző omlósabb volt, ennek viszont nincs mellékíze.”
- „Eléggé meglepődnék, ha nem ez lenne a tanyasi, szép sárga zsír volt a tetején, ami az elsőről szintén hiányzott. Úgy látszik, én nem vagyok egy kifinomult gourmand, mert ízre nekem gyakorlatilag érzékelhetetlen volt a különbség. Vagy lehet, hogy túl éhes vagyok?”
- „Szerintem ez a falusi, mert jó kis vidéki lagzikban lehet ilyet enni.”
- „Ez messze finomabb volt, zsírosabb, teltebb, karakteresebb íz, jobb állagú hús. Már a lé színe is sokkal jobb volt, mint az elsőnél. Samunak, a kisfiamnak is ez ízlett jobban.” (Kolléganőnk a kisfiát is behozta a tesztre)
- „Ennek sokkal zsírosabb, intenzívebb az íze, szerintem ez a tanyasi. Tök jól érződnek az ízek, élénkebb, sárgább a színe, és a húsnak, hús íze van.”
- „Már az első kanál sokkal finomabb ebből, mint amilyen a másik leves íze volt. Ettem húst is a második kanálra, na, hát ez finom. FINOM!”
- „Nagyon sárga a színe, mintha direkt valami színező lenne benne, talán kurkuma, vagy sima ételszínezék? Totál éttermi-leves színe van, az meg elég ritkán lát drága tőkehúst...Ha ez valami átverés, és tényleg színező, nagyon szomorú leszek. Viszont az íze mindent visz, elképesztően finom. A húsnak rendes csirke íze van, a lének meg annyira jó az íze, hogy simán felfalnám az egész tányérral, de akkor mi maradna a többieknek?!”
