Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bimbózik a cukkíni, örülnek a virágevők. Steiner Kristóf elmeséli, hogyan lett családi kedvenc a szokatlan hozzávalóból.
Tisztában vagyok vele, hogy ennek a fogásnak már a neve is sokaknál lecsapja a biztosítékot – mi ez a sznoboskodás kérem szépen, egyen virágot a nyúl – meg ilyenek. Ám az igazság az, hogy a virágevésnek éppen olyan komoly hagyománya van, mint mondjuk a gyümölcsevésnek, más kérdés, hogy sokkal kevésbé elterjedt.
Virágokból készülnek menő saláták, az olaszok előszeretettel sütik össze őket fokhagymával, és pakolják meg vele a különféle tésztákat, Indiában pedig fűszeres bundába forgatva kirántják, és ropogós snackként fogyasztják. És mivel a néhány hónapja biokertészkedésre adtam a fejem a kisházunk tetején, azonnal eszembe jutottak ezek a szokatlan receptek, amint megpillantottam a sárgálló cukkinivirágokat.
Hosszas vacillálás után végül a férjem, Matan állt elő az ötlettel: készítsünk klasszikus angol hagymapitét – a sajtot tofuval helyettesítve -, a fokhagyma és a hagyma egy részét pedig váltsuk ki a virágokkal. Szűk egy órát töltött a konyhában, én pedig vadul kuktáskodtam mellette, miközben egy épp nálunk vendégeskedő fotós házaspár barátunk buzgón dokumentálta az eseményeket. Ez sült ki belőle.
Hozzávalók
2 és fél csésze liszt – én rozs, teljeskiőrlésű, és csicseriborsó lisztet használtam vegyesen
Annyi olaj, amennyit a tészta felvesz, hogy morzsolható, tapadós, de száraz galacsinokká álljon össze (kb fél csésze)
1 kocka tofu (kb 200 gramm)
1 csésze olajos mag – dió, mogyoró, kesudió, vagy mandula
1 csésze aprószemű lencse
4 nagy fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 babérlevél
1 kiskanál mustármag (de nélküle is működik)
Só és bors
olívaolaj
Cukkinivirág – amennyit sikerül szerezni
Fél kiskanál őrölt koriandermag
Jó, ha van...
- Kávédaráló (ellenkező esetben a lencsét vagy meg kell főzni, vagy egy napra beáztatni
- Konyhai robotgép, vagy botmixer
- Egy közepes jénai tál, vagy nagy pite forma
- Egy nagy teflonserpenyő
1. A sütőt előmelegítem 190 fokra, és amíg felforrósodik, meghámozom, hosszanti negyedekre vágom, majd vékony cikkekre vágom a hagymát, hosszanti, vékony csíkokra vágom a cukkinivirágok felét, és két fokhagymagerezdet is apróra vágok.
2. Egy nagy serpenyőben felhevítek négy-öt evőkanálnyi olívaolajat, majd rázúdítom a hagymát, a felaprózott virágokat, a fokhagymát, beledobálom a babérlevelet, és a mustármagot, megsózom és megborsozom. Közepes lángon pirítom egy darabig, miközben fakanállal tologatom ide-oda, nehogy odaégjen. Ha kezd kiszáradni, fellocsolom egy kis vízzel, majd kis lángra teszem, és hagyom fortyogni magában.
3. Amíg finom, karamelles ízt kap, elkészítem a tésztát: a háromféle lisztet egy tálba szórom, és olajat csurgatok rá, közben az egyik kezemmel morzsolgatni kezdem a leendő tésztát. Csak annyi olajat kap, amennyit felvesz, ne tocsogjon, de a liszt mindenhol álljon össze apró, morzsaszerű galacsinokká. Ha megvan, előkapom a jénaimat, és előbb az alját, majd az oldalát beborítom a tésztakéreggel úgy, hogy apró darabokban felnyomkodom az üvegre, mintha csak gyurma volna.
4. Jöhet a töltelék: a kávédarálóban megőrölt lencsét, az apróra trancsírozott tofut, egy kis sót, borsót, és koriandert egy robotgépben krémmé keverek – kávédaráló hiányában simán lehet főtt lencsét, vagy megpuhult, beáztatott lencsét használni. Ha kézimixerrel dolgozom, kell bele még némi folyadék is, ezért hozzáadok egy kis vizet is.
5. A hagymát (és a cukkini virágok felét) bő húsz perces pirítás és állandó kevergetés után leveszem a tűzről, majd a tofus keverékbe forgatom, hogy az így kapott illatos masszát a tésztakéregbe kanalazzam. Ezek után nincs más dolga, mint készre sülni a forró sütőben mindegy húsz perc alatt.
6. Ez az idő pont elég arra, hogy ellötyböljem a mosatlan edényeket és összeszedjem a mindent beborító hagymahéjakat – illetve hogy kezelésbe vegyem a cukkinivirágok maradékát, amelyek a pite tetejét díszítik majd. Egy kis serpenyőben féldeci olívaolajat hevítek, majd a maradék két gerezd fokhagymát vékony szeletekre vágom, és közepes lángon megpirítom őket, félúton pedig a virágokat is beledobom a forró olajba. Akkor van kész, ha a fokhagyma és a cukkinivirág már pirul, és ropogósra sül, de még semmi esetre sem fekete.
7. A pitét a cukkinivirágokkal megfejelve tálalom, és amíg kihűl, készítek mellé egy szószt friss, reszelt paradicsomból, olívaolajból, finomra vágott hagymából és fokhagymából, apróra nyesett zöldfűszerekkel, sóval és borssal. Ezzel pedig leülök az asztalhoz, és hagyom, hogy az étkezés kezdetével feltáruljanak a mennyország kapui.
Extra tipp: hagymafóbiások kipróbálhatják édesköménnyel, télen pedig – kvázi ünnepi fogásként – a cukkínivirág helyett főtt / sült gesztenye, szerecsendió és egy apró csipet szegfűszeg is kerülhet a pitébe.
