Így készül a Bounty csoki házilag

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Most megmutatjuk, hogyan készül az a másolat, ami veri az eredetit. A verhetetlen csoki-kókusz páros, és a jó alapanyagok találkozása egy receptben.

Van valami a kókusz-csoki párosában, amitől mindig elgyengülünk, nagy sláger volt Doki kókuszos brownie-ja, vagy éppen ez a kókuszos-csokis poharas desszert. De persze az is elég, ha csak a Bountyra gondolunk. Ezt akár otthon is elkészíthetjük jó minőségű csokoládét használva és felturbózva igazi vaníliával.

Fotó: Ötvös Zsuzsanna

Nekünk elhihetik, a végeredmény sokkal jobb lesz, mint a bolti változat! De ha nem elégszenek meg a csokiszelettel, akár egyszemélyes tortácskákat is készíthetnek Bounty-ízvilágban!

Hozzávalók 8-10 darabhoz:

90 g fehér csokoládé apró darabokra törve
55 g habtejszín
1 tk. akácméz
50 g kókuszreszelék
fél vaníliarúd
180 g étcsokoládé (vagy ízlés szerint tejcsokoládé) bevonni

1. A fél vaníliarúdból kikapart vaníliamagokat és a mézet a habtejszínhez adjuk, és forrásig melegítjük. Az apró darabokra tört fehér csokoládét a vaníliás-mézes tejszínbe dobjuk és sima, egynemű masszává keverjük. Végül hozzákeverjük a kókuszreszeléket is.

2. Kb. 10x10 centiméteres szögletes edényt (pl. mikrózható dobozt) kibélelünk sütőpapírral, és belesimítjuk a kókuszos-csokis masszát. Egy éjszakára hűtőbe tesszük.

3. Másnap megolvasztunk kb. 30 grammnyit az étcsokoládéból, és nagyon vékony rétegben a teljesen kihűlt, megszilárdult kókuszos-csokis masszára kenjük. Ha a csokiréteg megdermedt, a masszát nyolc-tíz darab, Bounty-méretű hasábra vágjuk.

4. A maradék étcsokoládé kb. háromnegyedét megolvasztjuk, a többit pedig nagyon apró darabokra vágjuk. Az olvadt csokoládéhoz hozzáadjuk a darabolt csokoládét, és addig keverjük, míg teljesen fel nem olvad az is. Erre a lépésre, amit temperálásnak nevezünk, azért van szükség, hogy szép fényű, roppanós legyen a csokiburok, amelybe élmény beleharapni. A temperálásról bővebben itt lehet olvasni.

5. Fogunk egy kókuszos-csokis hasábot, és megmártjuk az étcsokoládéban. Fontos, hogy a hasábokat a csokival előzetesen lekent felükkel lefelé dobjuk bele a temperált csokoládéba, és ennél az oldaluknál fogva emeljük ki egy mártóvilla vagy sima háztartási villa segítségével: a vékony csokiréteg megakadályozza ugyanis, hogy a villa nyoma megmaradjon a mártott csokoládészeleten, így a csokoládéburok tökéletesen fogja fedni a kókuszos tölteléket.

Fotó: Ötvös Zsuzsanna

Kimártáskor érdemes még a csokis edény falánál lehúzni a villáról a felesleges csokoládét. Végül óvatosan sütőpapírra tesszük a mártott csokiszeletet, és ugyanígy mártjuk ki a többi hasábot is. Amint a csokoládéburok megdermedt, óvatosan leválasztjuk a sütőpapírról a kész csokiszeleteket.

6. Ha szeretnénk leutánozni a Bounty-szeletek tetején lévő jellegzetes mintát is, akkor mártás után közvetlenül, ahogy a csokiszeletet a sütőpapírra tettünk, a tetejére óvatosan helyezzük rá a (mártó)villa ágait egy pillanatra, majd emeljünk fel: a villa ágai fogják a jellegzetes mintát hagyni a csokoládén.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Ötvös Zsuzsanna
Ötvös Zsuzsanna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.