Pár perc alatt kész, sokba sem kerül, és nincs benne sem színező, sem aroma, a tartósítóról nem is beszélve.
A régi szép időkben sztár volt, aki tudott Haribot szerezni, a cuki kis gumimacikat pillanatok alatt ették meg a gyerekek. A határok azóta megnyíltak, a boltokban sem csak a kultikus darabok kaphatóak. A biománia terjedésével természetesen kapható már vegyszermentes változat, a vegák választhatnak pektinnel vagy agar-agarral készült változatot, de létezik vitaminokkal felturbózott változat is.
Mit nevezünk gumicukornak?
A gumicukorka cukor, glükózszirup vagy invertcukorszirup és zselésítőanyagok (gumiarábikum, zselatin stb.) felhasználásával készült, ízesített és színezett, öntéssel alakított, esetenként panírozott, gumiszerűen rugalmas puhacukorka.
A gumicukrot 1909-ben találta ki Charles Gordon Maynard. A jellegzetes macifigura viszont Hans Riegel nevéhez köthető, és a mai zselatinos változathoz képest még mézgából készült.
Manapság cukor, zselatin, és aromák alkotják a jellegzetes figurákat, illetve a szép fény miatt egy kis viaszt is kap. Pont ez az, ami miatt az anyukák igyekeznek távol tartani a gyerekeket az édességtől, hisz valójában a legtermészetesebb anyag benne a cukor.
Hozzávalók
gyümölcs/ gyümölcslé
zselésítő anyag
édesítőszer (igény szerint)
Ezért is határoztuk el, hogy megvalósítjuk az otthon készíthető változatot, melyhez csak gyümölcs, zselésítő anyag és némi édesítő kell. Nem lesz olyan szép, és nem fog úgy csillogni mint a bolti változat, viszont legalább tudjuk, mi van benne, és még csak nem is egészségtelen.
A zselatinra sokkan pikkelnek, ugyanis állati fehérjéből készül, és hát ki akarna inakból és egyéb húsipari melléktermékből készült ételt fogyasztani? A zselatin egész pontosan a kötőszövetekben található kollegénből készül, amit porként vagy lapocskák formájában lehet megvásárolni. Íze és szaga nincs (Az ezt tartalmazó termékeken E441 néven található meg, ha nem akarják kiírni, hogy mi van a termékben).
Aki nem akar állatok felhasználásával készült terméket fogyasztani, az választhat az almapektin és az agaragar között, illetve a Stabark nevű növényi zselésítő között, melynek nagy előnye, hogy roppant olcsó.
Mert amíg 30 gramm agaragar 895 forint, addig 50 gramm stabark 335 forint. Az almapektinből pedig 60 gramm 650 forint. Az utolsó nagy előnye, hogy akár otthon is elő lehet állítani, ha valakinek sok almája van, na és rengeteg ideje.
A neten számos receptet találni, mind a külföldi mind az itthoni oldalakon. A legegyszerűbb változathoz gyümölcs vagy gyümölcslé, és valamilyen zselésítőanyag kell.
Az első kísérlet csúfos kudarccal zárult, ugyanis egyrészt a szilváról kiderült, hogy totál ízetlen lesz, másrészt túl mély volt az a szilikonforma, amibe öntöttem, így a cukraim még megszilárdulás előtt megpenészedtek. Ezért senkinek sem javaslom az IKEA halacskás jégkockatartóját, mint gumicukor formát használni, vagy csak a feléig szabad feltölteni.
A kísérlet másik felében fagyasztott bogyós gyümölcs keveréket használtam, melyet leturmixoltam. Cukrot vagy egyéb édesítőt nem tettem hozzá, a gyerek szerint nem is lett elég édes. Ehhez szilikonos csokiformát használtam, mely nem volt túl mély, de így is legalább 3 napot vártam, mire rendesen megszilárdult.
Nem csak gyümölcsből készülhet gumicukor, a 100 százalékos gyümölcslevekkel is jó eredményt lehet elérni, ezek édesebbek is mint pl. a bogyós gyümölcsök.
Érdemes pontosan követni a zselésítőn közölt mennyiségi meghatározást, különben könnyen csalódás lehet a vége. A feladat egyébként mindössze néhány perces főzésből áll, utána pedig hosszabb várakozásból. Szilikonos forma helyett lehet venni kreatív hobby boltokban kapható gyertya vagy szappanöntő formát is, de akár egy nagyobb tortarformába is kerülhet a zselé, amit ráadásul a keményedés után mézecskalácsformával ki is szaggathatunk. De kockákra vágva is tökéletes.
Kivitelezés
Az elkészítése roppant egyszerű, a zselésítő csomagolásán megadott mennyiségeket kell követni (1 liter folyadékhoz kb. 50 gr. zselain kell). A fagyasztott gyümölcsöt vagy a gyümölcslevet egy edénybe kell önteni, majd a szimpatikus zselésítőanyagot hozzákeverni. Figyelni kell, mert a zselatint pl. nem szabad forralni, elég ha majdnem forráspontig hevíti. Kerüljön bele az édesítő (cukor, méz, eritritol, vagy amire esküszik). Az egész folyamat pár perc alatt lezajlik, már csak a formába öntés van hátra. Ez nyugodtan lehet egy jénai is, nem kell feltétlen a formáért rohanni a boltba. Ha kicsit kihűlt a keverék, be lehet tenni a hűtőbe, hogy hamarabb megdermedjen. Aztán csak a várakozás van hátra.
