Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A fesztivál slágeritala a rozéfröccs volt, idén ezt már visszaváltható, talpas pohárban is lehetett kérni, de sokan még a hagyományos, literes palackban vették az avasit, a maflát és egyéb keveréket.
Pénteken a környezetvédő szervezetek bemutatták, hogyan szeretnék elérni, hogy a Balaton Sound zöld esemény legyen, mi pedig később ellenőriztük, halad-e az ügy.
„Jó idő volt, hál' Isten, ilyenkor itt napi 1000-1200 forintot költök ásványvízre - nem adják olcsón, az négy nap alatt kábé 4-5000 forint. Ennyit spóroltam volna, plusz 10-12 PET palackot, ha lett volna errefelé ivókút, ahol egy flaskát utántöltögethettem volna. A vécére inkább nem jártam vízért"- végzett egy gyors becslést napozás közben a Balaton Sound kempingjében egy harmincas fiú, Péter, amikor arról kérdeztem, mit tesz azért, hogy kevesebb szemetet hagyjon itt maga után.
Délután már a kuka mellett is szemét volt
Miután a sajtó számára tartott fesztiválbejáráson még pénteken megismertük, hogyan tehetünk azért, hogy a Balaton Sound környezetkímélő esemény legyen, az elkövetkezendő napokban körülnéztem, mennyire valósulnak meg a célok. A kempingben rendszerint már délután kifolyt a szemét a kukákból, a sátrak közt is szép mennyiség gyűlt össze, az ásványvíz forgalmazók látszólag nem jártak rosszul. Néhány fiatal egyszerűen csak a teli kukák mellé szórt vegyes hulladékra mutatott mosolyogva, amikor arról kérdeztem őket, tudják-e, hogy lehet szelektíven is gyűjteni.
90 százalék hasznosítható lenne
Mennyi a szemét összesen a Balaton Soundon? - kérdeztem Tóth Tibortól, a ZöldÖvezet Társulás szolgáltatásfejlesztési igazgatójától, aki szerint több száz köbméter hulladék a napi átlag. "A Sziget Fesztiválon olyan 3000 köbméter szemét szokott keletkezni, ami napi körülbelül 300 köbmétert jelent. Itt, a Balaton Soundon 100-150 köbméter az átlag mennyiség naponta." A fesztiválok hulladékmennyiségének körülbelül 25-30 százalékát az eldobott műanyag poharak jelentik. Tóth Tibor szerint a fesztivál hulladékmennyiségének körülbelül 90 százaléka hasznosítható - a többi ételmaradék és egészségügyi hulladék - amennyiben a hulladékfajtákat elkülönülten gyűjtik.
A kemping állapotából ítélve egyelőre nem a szelektív hulladékgyűjtés a második fogalom, ami a gulyásleves után egy külföldinek automatikusan eszébe juthat Magyarországról. A zöld szervezetek azonban lelkesek, és rendszeresen új ötleteket valósítanak meg. Idén például a re-pohár rendszert vezették be, amit nemrég bemutattunk a Díványon.
{gallery}sajtozold{/gallery}
A mafla 5 deci bor, 5 szóda
Az ÖKO-Pannon Kht. és a ZöldÖvezet Társulás a Borudvarban kezdte a pénteki sajtótájékoztatót, ahol elmondták, eddig elsősorban visszaváltható söröspoharakkal igyekeztek csökkenteni a szemét mennyiségét, újabban pedig 400 forintos betétdíjas rendszerben műanyag talpas borospohár is kapható. „A borozás kultúrált tevékenység, ezzel a bor élvezetéhez is szeretnénk hozzájárulni" - mondták.
{gallery}helytelen{/gallery}
A fesztivál ideje alatt a poharat sokan használták, de továbbra is népszerűbb volt az egy literes, nem visszaváltható palack. Ez a környezetvédelemhez nem járul hozzá, legfeljebb ahhoz, hogy a különböző fröccsarányok elnevezései szélesebb körben terjedjenek. „Legtöbbször avasi fröccsöt veszek: 7 deci bor, 3 deci szóda, éjfél után már jól vagyok, így olyankor már csak maflát kérek, ez 5 deci bor 5 szóda. Ha visszavennék az üres palackot, akkor mindig ugyanabban kérném az adagomat" - magyarázta egyik este egy Károly nevű borfan. A Borudvar slágeritala egyébként a rozéfröccs volt, helyenként olcsóbban adták, mint amennyi a borospohár betétdíja.
A fődíj egy üveg rozé
Visszatérve a zöld megmozdulásra, a sajtótájékoztatón egy hasznos kiadványt is bemutattak, a Kis üveghatározót, amelyik átfogó képet nyújt a forgalomban lévő üvegek típusairól a sörösüvegektől a lekváros üvegekig, rendszerezi a szelektíven gyűjthető és visszaváltható üvegeket, és kitér a hasznosításuk módjára is. A füzet tartalmából két stand up komikus, Felméri Péter és Dombovári István rendezett kvízt a megjelent újságíróknak. Nem volt kifejezett tülekedés, így egyikük meg is jegyezte, úgy látszik, az üveg nem kell nekünk, csak a szesz. A fődíj egyébként egy üveg rozé volt.
{gallery}helyes{/gallery}
Újabb sajtóaktivitás következett: a Zöld Triatlon nagyköveteként meghívott Kiss Balázs kalapácsvető olimpiai bajnokkal körbejártuk a szelektív gyűjtőpontokat, ahol zömében egyetemista önkéntesek osztogattak szemétgyűjtő zsákokat, és ha a fesztiválozók azt visszahozták, különféle ajándékokat kaphattak. Az utolsó állomásunk pedig a fesztivál területéről leválasztott, hulladékválogató üzem volt, ahol a szalag mellett néhány nő a kánikulában bontogatta szét a szemeteszsákokat és válogatta egyesével a papír, a fém, műanyag és üveg hulladékokat. „A csikkeket és ételmaradékokat a szalagon át a kommunális konténerbe küldjük, a többi hasznosítható. Nem olyan durva munka, nem zavar a szag" - magyarázta mosolyogva az egyik, ott dolgozó negyvenes nő.
Időnként a sárga, Szelektíven gyűjtök feliratos pólót viselő fiatal önkéntesek is beálltak a válogató üzembe, leggyakrabban azonban a fesztiválon gyűjtötték a szemetet. „A HuMusz szervezésében jöttem, amikor jelentkeztem a munkára, kértek egy motivációs levelet, hogy miért szeretnék a csapat tagja lenni. Fontosnak tartom a környezetvédelmet, de azt is, hogy ez egy jó nyári fesztivál" - mondta az egyetemista Grozdics Tibor.
Fotó: Kováts Dániel
