A cápák a H1N1 járvány halálos áldozatai

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szervezet tanulmánya szerint több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén összetevőt tartalmaz, amelyet cápák májából vonnak ki. Ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékek esetén használják, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti.  Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.

Életében csak egyszer szaporodik 

Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént. Az érintett mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Egy nőstény tüskéscápa például 12-15 éves korában válik csak ivaréretté, és élete során mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ennek ellenére egyre több mélytengeri cápát fognak ki, mivel nagy haszonnal jár a halászatuk. 

A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari cég, amelyik H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban - melyeket eddig már 26 országban használnak - cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja. 

Vannak, akik már leálltak vele

Néhány kozmetikai cég már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében az átállást tervezi más alapanyagokra. Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára.

Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, de állításuk szerint még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot.

WWF - for a living planet

Leszbikus tévés az Év nője

A vegetáriánus étrend melletti kardoskodást és a szőrmékről való lemondást díjazták 2009-ban az állatvédő aktivisták: a PETA Ellen Degenerest választotta az Év nőjévé, aki felesége hatására lett nagy állatbarát.

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.