- Amikor anélkül, hogy hozzáérnék, sikerül egy üveget ide-oda gurigatnom a padlón, és ránézek az órámra, látom, hogy lelassul az idő. Különös módon hajlik a tér, és teljesen kikapcsol a racionális tudat. Egyfajta transzállapotba kerülök. – mondja, a hosszú hajú, kicsit szomorú szemű, különös férfi, Nyilas Misi, az egyik leghitelesebbnek tartott, üzletemberek, és politikusok által is gyakran felkeresett látó. Számára már nem kihívás mások gondolataiba, testébe, jövőjébe látni.
Őt elsősorban a tárgyak érintés nélküli mozgatása izgatja. Azt mondja, az sokkal nehezebb dolog, mint bármi más. – Nehezebb, mint a favágás, vagy mint bármely kemény, fizikai munka. A tárgymozgatás képessége egyébként bennünk van, csak nem hisszük el.- magyarázza. - Pedig a hit fontos. Én nagyon hiszek magamban. Azért hiszek magamban, mert az egész életemet ennek szenteltem. Betartom a Jó törvényeit, mert úgy gondolom, Isten kiválasztott erre, és amíg így élek, képes vagyok gondolattal elmozdítani a tárgyakat, belelátni másokba, és megmondani mivel foglalkoznak, vagy akár az összes betegségüket. Mert kivonultam a világból. Nem élek senkivel, nincsenek barátaim, csak a munkám révén találkozom emberekkel.
Ők meg elhúzódnak tőlem, mert félnek, hogy beléjük látok, vagy, mert makacsul ragaszkodom az elveimhez. Esetleg csodabogárnak tartanak. Gyakran idegesítem őket. Ezt én elfogadtam. Nincs ezzel bajom. Számomra természetes, hogy intuitív állapotomban, azokat a dolgokat mondom, amik megjelennek. Ha már megvan a bizalom a vendégemmel, és ő bármilyen részletre rákérdez, azt el tudom neki mondani. De csak akkor látok a másik agyába, ha nyugodt.
Ilyenkor villan be néhány olyan dolog képe, amik az élete fontos részei. Az egész egy másodperc tört része. Gyakran nagyon nehéz elmondanom, mit láttam, mert az mindig sokkal több, mint amit szavakkal közölni lehet. De, a lényeg az, hogy keletkezett egy határozott és részletgazdag képem a másik emberről. Szerintem a mágia a tudatosan kifejlesztettek érzékszervek működése. Én a velem született képességemet rengeteg gyakorlással, kitartó munkával, tanulással addig fejlesztettem, hogy most már joggal neveznek látónak.
Persze ez akkor működik a legjobban, ha megfelelő időben, megfelelő helyen, vagyunk. A paranormális jelenségek léteznek - mondja Misi -, de a titok állapotában vannak, és nagyon nehezen törik át a tudat burkát. Én huszonöt éve fogalakozom azzal, hogy megmozdítsak tárgyakat. Húsz év után sikerült először megmozdítanom a papír iránytű hegyét. Ma sem sikerül mindig. Borzasztóan hinnem kell, miközben erősen koncentrálok, akarom és el is képzelem, hogy magától megmozdul. De közben teljesen el is kell lazulnom. Legalább 2-3 óra felkészülés kell hozzá. Nagyon kimerítő, amitől teljesen kikészülök – zárja a beszélgetést a kissé kimerült jós.
