A zsúfolásig megtelt, nappali szobára rendezett dizájnos előadó teremben az iskola pedellusa, Réz András vállalta magára az est moderátora szerepet.
Beszélgetőpartnerei Lakatos Márk stylist, Török Ferenc filmrendező és Szipál Márton fotóművész. A kerekasztal beszélgetés célja pedig nem más volt, hogy megfejtse, miért működik a digitális mozivilág, és hogyan döntöget egyre nagyobb csúcsokat az Avatár című gigaprodukció.
A tételmondat Réz Andrásé, miszerint a „Titanic óta nem volt ekkora világsiker”, minden idők legnagyobb filmje lesz az Avatár és megdönti a Titanic rekordját. Az első kérdés nyilvánvalóan az, hogy ezzel elindultunk-e a virtuális világ felé?
A 3D-s csúcstechnikával készült filmeket speciális polarizáló szemüveggel ajánlott megnézni, a tökéletes hatás érdekében. A moziban piros-kék, vagy zöld árnyalatú szemüveg jár a filmekhez, ami térhatású illúziót kelt.
”Az emberek az Avatár megtekintése után nem azt mondták, hogy na, ezt is megnéztük, vagy láttunk ilyet is, hanem azt kérdezték, hogy mikor jön a következő?” – meséli Réz András. „Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor az első IPod megjelent a piacon. Az első széria annyira menő volt, hogy azonnal státuszszimbólum lett belőle, a walkman ciki lett, nem számított többé trendinek, aki nem tett szert IPod-ra, csóró volt. A mozi-szemüveg beharangozásával azt is üzenték a közönségnek, hogy attrakció várható. Akkor most film, attrakció, vagy mese?”
A lenyűgőzően cizellált unalom
Lakatos Márk a falra mászott a dialógusoktól, és szerinte az Avatár jobb lett volna némafilmnek. Az egész produkció egy szép barokk íróasztalra emlékeztette, ami lenyűgöző, csicsás és drága, de semmi plusz. Úgy érezte, hogy az alkotók csak kísérletezgettek, melynek eredménye 2 és fél óra technikai erőfitogtatás, marketing-bemutató, semmitmondó sablonos hollywoodi sztori lett.
„Túlfestették a világot. Viszont, ha már eljutottunk a technikában egy ilyen szintre, akkor miért nem megyünk tovább történetben? Ha van egy jó technika, meg lehetne dobni összetettebb történettel is, nem egy egyszerű sztorira felfűzni.”
Ekkor Réz András felidézte az első film (1895.), a Lumière fivérek filmjének egyik részletét. A pályaudvarra gőzölögve befutó vonat bemutatásakor a nézők felugráltak és kiszaladtak a teremből, mert attól tartottak, hogy a szerelvény elgázolja őket. Az Avatár technikai áttörése hasonló forradalmat jelenthet a filmvilágban.
„Az élménymozihoz már kevés a jó forgatókönyv”
Török Ferenc más oldalról világította meg a kérdést: ”Az a jó mozi, ami a székbe szegez, az viszont borzasztó, hogy már premier előtt letöltenek filmeket a netről, ezért valamit ki kellett találni, hogy a mozi ne legyen veszteséges. Ehhez az élményhez el kell menni, a varázshoz fel kell venni a szemüveget – ez így egy kész termék, amit nem lehet ellopni”.
Az élmény-mozihoz már kevés a jó sztori és a jó forgatókönyv, mert ez az akció felülete. Ezért egy jó Dustin Hoffman filmért már nem lehet pénzt kérni – pedig lehet, hogy sokkal jobb, mint egy giga produkció. Mindenesetre Cameron a csúcsra ért ezzel a filmmel és maga mögé utasította Spielberget. Az Avatár rafináltan felépített alkotás, mert a főhős egyszerre ember és rajz – és ez az átjárhatóság az érdekes, mert láttuk a szereplőt életben, vajon milyen lehet animálva?
A rendező elmesélte, hogy amikor négy éve Párizsban vetítették a filmjét, egy régi, apró moziban – ahol még az ember könnyen el tudja képzelni, hogy felugrálnak a nézők, ha a vásznon jön a vonat – éppen a Parfüm c. film volt műsoron. A film fináléja felé, amikor a téren orgiába torkollt a kivégzés, a tulajdonos bácsi beszaladt a vetítőbe és elkezdett parfümöt permetezni a nézőtérbe. Amikor a rendező megkérdezte, hogy miért volt erre szükség, a bácsi azt felelte, hogy meg kell küzdeni a nézőkért. Ez a 3D egy másik, prózaibb és szeretetreméltóbb értelmezése. A rendező az Avatár film kapcsán tréfásan megjegyezte, hogy leginkább azt sajnálja, hogy meglátta a saját határait, ugyanis korábban azt gondolta, hogy Spielberget még csak-csak utolérheti, mert esetleg épít valamit, és ott van a szörny, de ennek a technikának a használatára valószínűleg soha nem lesz alkalma.
Itt az aromás hullaszag
Réz András jóslata szerint, még idén várható a 3D TV + szemüveg kombináció felbukkanása, valamint a házimozi elindul a 3, sőt 4D felé. A 4D az, amikor a 3D-t kiegészítik illatokkal, mozgással, rázkódással és egyéb hatásfokozókkal. Az az élmény, amikor a madárpók érezhetően végigmászik a néző nyakán: „ha a világ virtuális, legalább te légy valódi.” Ezzel a technikával végtelenszámú világ létrehozható, és az újabb filmek során hamar kiderülnek a hibák, amiből a készítők tanulnak – ezáltal a műfaj fejlődik, és a határok eltűnnek. De mennyire lenne népszerű a „szagosmozi”, ha éppen mocsarak, vagy oszló tetemek vonulnak fel a filmvásznon? Lesz-e például korhatáros szag – a gyerekek miatt?
Szipál Márton szerint az új műfajjal hatalmas összegeket fognak kaszálni a forgalmazók, de az a kérdés, hogy vajon hol lesznek az ilyen szuperprodukciók 50 év múlva? Vajon fogják-e úgy vetíteni, mint ma egy Chaplin-filmet?
Mekkora láz volt 1993-ban a Jurassic Park-őrület– elmélkedett tovább Réz András – pedig csak 15 perc speciális effekt volt benne összesen: 6 perc animáció és 9 perc animatronics (a felépített báb mellé életszerű mozgást szimulálnak). Az Avatárnál már az a kérdés, vajon hány perc lehet az, ami nem számítógéppel készült?
Emésztgetve az elhangzottakat, a látványőrülteket örömmel, a hagyományos mozik rajongóit csalódással tölti el a virtuális valóság betörése. Az biztos, hogy a 3D-s filmek mindig látványosak lesznek, mindig repülni és robbanni fog minden, hiszen ehhez olyan sztori kell, ami élni tud a technikai adottságaival és ki is használja. Hogy vajon végez-e az élmény-mozi a hagyományossal, hogy megússzuk ezentúl a gondolkodást, s hogy maradhatunk-e ennyi virtualitás közepette valóságosak – már a nagyon is közeli jövőben eldől.
• fotók: marquez
Totális orgia – az Avatár támadása
Vajon mit tud az a film, amit egyszerre támad a Vatikán és egy meleg szervezet, sőt, ami ellen még a Bush-pártiak és a depressziósok is kifogással élnek?Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) láttamozza, mit rejt Pandora legújabb kori szelencéje.
