„Kikerültem hát a húspiacra" – mondja Lulu, aki sikeresen befejezte léböjtkúráját, és úgy döntött, ideje megújult önmagát megmutatni a nagyvilágnak. Nagy elhatározással nem a szórakozóhelyek világába vetette bele magát, hanem a kibertérbe, és mostantól a neten keresi a szerelmet.
Már hetekkel ezelőtt befejeztem a kúrámat, de továbbra is jól érzem magam a bőrömben. A leadott kilók az odafigyelésnek, a megfelelő étkezésnek és a sportnak köszönhetően azóta sem jöttek vissza, így elhatároztam, bevetem a polcról leemelt kis szoknyát, és randizni fogok. Egy hosszú, sorozatokkal végigböjtölt tél után végre megérkezett a várva várt jó idő, és vele együtt az önbizalmam is, miért ne próbálnám ki magamat a flörtölés frontján is?
Végiggondoltam a lehetőségeket, és arra jutottam, hogy a szórakozóhelyen való ismerkedés sosem volt az én asztalom, ezért kipróbálom a manapság oly népszerű netes társkeresést. Néhány barátnőm jártas a témában, így az ő tanácsukat kértem ki, melyik oldalra regisztráljak. Mint kiderült ugyanis, társkeresőkből Dunát lehetne rekeszteni. Végigpásztáztam tehát az ismerőseim körében favorizált helyeket, és letettem a voksomat egy kulturáltnak látszó oldal mellett.
Elsőként felmértem a terepet, és megnéztem a kínálkozó lehetőségeket. Mivel akadt jócskán a fogamra való férfianyag, kis hezitálás után beregisztráltam. Megadtam az összes konfekcióméretemet, az életrajzi adataimat, a szexuális szokásaimról azonban úgy döntöttem, nem nyilatkozom. A képválasztásnál kicsit gondban voltam, hisz a legtöbb fotón barátaimmal pózolok, de akadt végül néhány megfelelő portré is. Arra jutottam, hogy friss fotót keresek, mégsem szeretném a leendő randipartnereimet megtéveszteni egy húsz évvel ezelőtti tinédzser képével. Miután kész voltam mindezzel, megnyomtam hát a gombot, és élesítettem a regisztrációmat. Kikerültem hát a húspiacra, én pedig a lakásomban, a kanapén hátradőlve, aktuális salátámmal a kezemben kíváncsian várom a megkereséseket. Hajrá uraim!
