Z. fontos lány az életemben: az első szeretőm, aki ráadásul nem csak magát adta nekem, de áttételesen E.-t is, az isztambuli lányt. Továbbá tőle tudok a fekete dobozról.
Mindenkinek van. Ez a doboz nyel el mindent, ami nem fér be a párkapcsolat normái közé, vagy legalábbis vitatott a státusa. Megérzel egy szagot a villamoson, és izgalomba hoz. Pizzasütés közben váratlanul eszedbe jut, hogy jó lenne hármasban kipróbálni. Éjszaka arra ébredsz, hogy álmodban lefektetted a párod legjobb baráját vagy barátnőjét. Szereted a csajodat/pasidat, de hiányzik valaki más is. Mind megy a dobozba. Ott van minden, amit nem mondtál ki, és a trükk az, hogy elhiszed: ha senki sem tud róla, és meg sem történt, akkor nem létezik. Ebben hinni tulajdonképpen közmegegyezés.
A karmát viszont nem érdeklik a közmegegyezések. A doboz falai üzleti érdekből épülnek, így univerzális szempontból semmi sem indokolja, hogy működjön.
Z. annyira fekete volt, hogy simán besétált a dobozba. Azt hiszem, vele nem is találkoztam máshol, csak ott bent. Több mint ezer kilométerre élt tőlem, és mindössze másfél hónapra jött az országba. Nappal szőke volt, de szinte kizárólag éjszaka láttam. Körülbelül kétnaponta szeretkeztünk, az legfeljebb huszonöt. Olyan, mintha egy egész életet éltünk volna le együtt.
Magasabb volt, idősebb, és lenyűgözött azzal, hogy minden annyira kislányos rajta. Egészen pici melle volt, csak a bimbója volt nagy és kemény. Nem is láttam máshogy, csak keményen, ez valahogy magától értedődött. Amikor simogattam, muszáj volt az egész energiát arra a két pontra koncentrálni. Azt hiszem, azt szerette volna, ha egy kicsit durvábban bánok vele. Húszéves voltam, húsz éves lányokat ismertem, és talán nem értettem még mindent.
Vele csaltam meg először az első komolyan vett barátnőmet. Fekete ruhákban járt, és egyszer kitéptem az egyik piercinget a köldökéből a láncommal, amikor megpróbáltunk együtt fürödni. A szeme is sötét volt, szeretkezés közben egyre mélyebbre zuhantam abba a kútba. Folyton homorított, szerette magasra emelni a csípőjét. Talán minden lány szereti. Nem láttam és nem hallottam, annyira dübörgött a fülemben.
A lába ugyanúgy a földön kezdődött, mint az enyém, de aztán a combja nem akart véget érni. Kontrasztos volt kislányos mellével. A borotvában hitt, és csak egy vékony csíkot hagyott meg a szeméremdombján. A csík azt szimbolizálta, hogy simogatás közben, ahogy közeledett az orgazmushoz, muszáj volt szorosan összeszorítania a combját.
A buddhizmus talán ezt nevezi keskeny ösvénynek (hinajana). A keskeny ösvényen jóval kisebb a játéktered, ugyanakkor lényegesen koncentráltabbnak kell lenned a technikát illetően.
Volt egy tetoválása, egy zenszimbólum, a hasa alsó részén. Igyekeztem buzgón gyakorolni, mert tudtam, hogy mindjárt elillan.
Z.-vel két nappal azután futottam össze egy szórakozóhelyen, hogy első komolyan vett barátnőm félvállról bemutatta. Húsz perccel később már csókolóztunk. Újabb két percnek kellett eltelnie, hogy felfogjam. Épp csak kiültünk levegőzni, és órákra egymásra tapadtunk. Másfél hónappal és egy élettel később még azon gondolkodtam, hogy mi tényleg smároltunk-e, amikor felült a motorjára, és elhúzott haza.
Még kétszer találkoztunk. Egyszer külföldön, ahova papíron a haverokkal mentem, de kiugrottam a kocsiból a közelében, hogy magammal vigyem. Száznyolcvannal tolta a sztrádán, és közben a cipőfűzőjét kötögette. Imponált. Oldott volt, mégsem találtuk egymást. Aztán évekkel később újra láttam, amikorra már mindketten visszatuszkoltuk a dolgokat a dobozba, és jó alaposan lelakatoltuk megint. Azok, akik ott mosolyogva ücsörögtek a dobozaikon a kávézó teraszán, úgy tűnt, idegenek.
Z.-ről több szempontból is a keskeny ösvény jut eszembe. Nem könnyű ügy ez a párhuzamos, ha intenzíven csinálod. Még akkor is, ha épp olyan életet élsz a pároddal, ahol kis szervezéssel megvannak a szükséges rések.
A párhuzamos szeretőzés nem tisztességes dolog, ami nem azt jelenti, hogy megbántam, mert Z.-re szükségem volt. Z. minden bizonnyal segített abban is, hogy megértsem, hogyan lehet tisztességesen csinálni. Már rég nem az első komollyal élek, hanem a minden bizonnyal örökre szólóval, de talán ma is bemásznék az ágyába. Azt hiszem, E. mellé is, ha már itt tartunk. A szerelem örökre szól, csak a dobozok zavarnak be.
Kattints ide, ha a Dívány HOT! gyűjtőjére mennél további, témába vágó cikkekért!
