Kiderült az is, hogy talán a jövő reklámaiban helye lehet az ezoterikus marketingnek, amelyik az embert önálló egyéniségként kezeli.
A nők az elsődleges döntéshozók
A megváltozott férfi és női kapcsolati, viselkedési mintákról, valamint a nők és férfiak fogyasztását befolyásoló tényezőkről beszélgettek a Magyar Fogyasztó Platform rendezvényén kutatók, szociológusok, kommunikációs és márkaszakemberek.
Elmondták, hogy a régi sztereotípiák megdőlni látszanak, már nem igaz, hogy a nők nincsenek hatással a család elektronikai cikk beszerzéseire vagy, hogy a férfiakat jobban érdekelnék a politikai és hírműsorok.
Idén tavasszal például elkészült egy kutatás, amiben a női és férfi célcsoportok márka fogyasztási szokásait vizsgálták. Ebből kiderül, hogy hamis az az általános vélekedés, miszerint a nőket lényegesen kevésbé érdekelné a technika és a távközlés. A Samsung idei kutatása szerint az európai családokban a nők 51%-a az elsődleges döntéshozó, ha elektronikai cikket kell vásárolni, még ha olykor dizájn alapján is döntenek, az energiatakarékosság helyett. A kutatás azt is kimutatta, hogy több nőnek volt otthon játék konzolja, mint férfinak.
A férfikozmetikumokat már férfiaknak adják el
Sztereotípiát döntöget a Nivea is a férfi arc-és testápolási szortimentjével is. Mivel a férfiak nehezebben próbálnak ki újdonságokat, ezért az esetek 2/3-ában a nők vásárolják meg a kozmetikumokat a férfiaknak. Korábban az ilyen termékeket női üzenettel adták el, ami leginkább a szépségről és a jól ápoltságról szólt, így kevésbé érezték magukénak az erősebbik nem képviselői az ilyen jellegű márkát. Ezért az újabb reklámok már a hajnali négykor is aktivitást követelő, sportos, magabiztos férfit célozzák meg.
Felmérték a hazánkban legnépszerűbb TOP 5 márkát, amiben egyértelműen látszik, hogy a nőknek a Pöttyös Túró Rudi, a Danone, és Coca Cola után a Tesco és RTL Klub a legnépszerűbb márkájuk. A Férfiak listáján a Coca-Cola van az élen, ezután a piros pöttyös, majd az Adidas, a Nokia és a Nike márka.
A férfiak listáján látható két sportszermárka az erősebbik nem gyakoribb sportolási szokásait is tükrözi, ugyanakkor nem mondható egyértelműen nőies márkának a Tesco, ahova a felmérés szerint mindkét nem egyforma mértékben jár, de a nők kötődése mégiscsak nagyobb a márkához.
Médiatermékek esetében a nők által kedvelt M1 mellett, az RTL Klub helyzete a listán azért is érdekes, mert korábban a TV2 kiemelten a család és a nők csatornájaként promózta magát. A lista további részéből az is kiderül, hogy a férfiak a Blikkhez és az Indexhez érzik magukat közelebb.
Külön szingli és metroszexuális piac
A felmérések alapján a reklámokat vagy férfiaknak, vagy nőknek tervezik, mindkét nemnek egyszerre soha: vagy-vagy alapon létezünk, még fogyasztóként is. Vagy nőnek nevelt nőként, vagy férfivá érlelt férfiként, és itt még csak szigorúan a biológiai nemre korlátozottan értve.
Pedig gyermekkorban a lányok hasonlóan aktívak, mint a fiúk, s a fiúk érzékenysége is hasonló a kislányokéhoz. Ezt az emocionális érzelmet aztán valahogy kiszelektálják a szülők a fiúkból, a lányok fiús kíváncsiságát pedig sokszor egyenesen szankcionálják. Ekkor alakul ki a nemhez tartozás tudata, s talán ekkor válunk a piac számára értékelhető átlagfogyasztóvá is.
A régi szerepek mostanra azonban átalakultak. Már külön a szinglikre és metroszexuálisokra is épít a piac, azokra, akik imádnak költeni, nyitottak az újdonságokra, s valóban egy-egy termék birtoklása örömforrás számukra. És ennek köszönhetőek az unisex márkák megjelenése, nem kizárólagosan cipőkben, de már parfümökben is.
Spitzer Gyöngyit (Soma) is meghívták a platformra, ahol előadásában éppen ezért a mostani híd-generáció felelősségéről beszélt. A legfontosabb vezérelvnek tartotta, hogy a kialakuló új kapcsolati elvek, szabályok és rendszerek ne hozhassanak létre a nemek között alá- és fölérendeltségi viszonyt. Azért, hogy a nő valóban nő, a férfi pedig férfi maradhasson. Mert a kettő, csak egymáshoz képest definiálva létezik.
Az vagy, amit megveszel
Hiszen az, hogy milyen embernek képzeljük önmagunkat, meglátszik a fogyasztásainkban is. Aminek hisszük magunkat, azt vásároljuk meg. Az a kép is, miszerint a nő szeret, míg a férfi utál vásárolni, csak a szokásrend miatt alakult ki. Egyszerűen rászoktattuk magunkat.
A férfi például elhiszi magáról, hogy vásárlási döntéseiben is racionálisnak kell lennie, ezért nem veszi, nem veheti észre az emocionális töltetet. Nem engedi, hogy erről az oldalról hassanak rá. Ez a magyarázata annak is, hogy miért hiányoznak, a férfireklámokból az érzelmek, s inkább csak a praktikusság, gyakorlatiasság elvén keresztül szólítják meg őket.
Pedig 'a férfi megkeresi, és a nő elkölti' elv jó ideje hanyatlani látszik. Egyértelműen kiderült, hogy a két nem fogyasztási szokása egyre jobban közeledik egymáshoz. Az úgynevezett ezoterikus marketing talán lassan begyűrűzik hazánkba, amelyik a fogyasztót nem csak férfiként, nőként, szingliként, vagy metroszexuálisként tudja leírni, hanem individuumként kezeli. Még az is elképzelhető, hogy néhány éven belül, mint aktív Mars típusú férfias, és befogadó Vénuszi nőies fogyasztóknak üzennek nekünk.
Fotó: Kováts Dániel
