A táplálkozástudomány az a terület, ahol minden héten új tudományos, vagy kevésbé hiteles kutatást lehet publikálni. Mi is kiemelten foglalkozunk a táplálkozás élettani hatásaival, de most a divatos irányzatok helyett az alapokhoz térünk vissza. Az első részben arról volt szó, hogy bizonyos tüneteknek mik az okai és természetes gyógymódjai.
Jóízű gyógymódok
Az ájurvéda sokat foglalkozik az ízekkel, mert úgy tartja, hogy maga az íz is gyógyító hatású. A táplálék íze fokozza, vagy csillapítja az adott ártó energiát. Az ártó szelet fokozza a keserű és a fanyar íz, mert bánatot és búslakodást eredményez, a fanyar félelmet, szorongást, aggódást – ma pánikbetegségnek hívják. Az ártó tüzet fokozza a savanyú, ami irigységet és gyűlöletet kelt, továbbá kerülnie kell a csípős-pikáns ízkombinációt, mert haragra, dühre és agresszióra tehet hajlamossá.
A szél energia székhelye a vastagbél. A leghatékonyabban itt lehet kezelni a betegséget, csökkenteni a szelet. Ha itt gyülemlik fel az ártó-szél, akkor betegségeket vált ki belőlünk. A legjobbat tesszük a szél ellen egy alapos bazsalikomos beöntéssel, szezámolajos, talp-és testmasszázzsal és meditációval, mely a félelem és szorongás eloszlatását célozza meg. Aki szeles típus, tartózkodjon sokat a napon és sűrűn mozogjon baráti körben. Jótékony hatású a hosszú, kényelmes, céltalan séta, ugyanis ezzel a mozgásformával tulajdonképpen a vastagbélre gyakorolunk hatást.
Az édes íz ragaszkodóvá tesz
A legfaramucibb helyzetben a vizesek vannak, ugyanis rájuk vonatkoznak a legszigorúbb korlátozások, mind táplálkozásban, mind életmódban: az ártó-vizet fokozza az édes íz, ami vágyakozást és ragaszkodást ébreszt, valamint a sós íz, ami mohóságot, kapzsiságot, tompaságot kelt. A tej-és tejtermékek méreg számukra (pláne a hideg tej) ezeket kerülniük kell. Ellenben hosszú böjtöket bírnak ki, és igen fontos lenne számukra a koránkelés (napfelkelte).??Az sem mindegy, hogy mikor táplálkozunk, ugyanis az emésztő tűz (agni) dél és kettő óra között a legaktívabb, és ha napnyugta után eszünk az étel megemésztetlen marad és felhalmozódott méreggé válik. Este is van ugyan tűz-energiánk, tíz és hajnali kettő között, ám ez arra való, hogy a lelki dolgainkat eméssze meg, álmunk során. Nem mindegy, hogy mikor és hogyan alkalmazzuk a különböző ájurvédikus készítményeket.
Az ártó-szél energiára irányuló szert (pl. szezámolaj) étkezés előtt fél órával vesszük be, mert így hat a test alsó felére (vastagbélre). Az ártó-tűz energiára étkezés közben tudunk hatni, mert így kerül a hatóanyag a test középső felére. Az ártó víz-energiát az étkezések után fél órával juttatjuk be, mert így hat a gyomor felső traktusára. Ami viszont mindhárom elemnek jót tesz, az a meditáció és az un. Ghí (tisztított vaj). A meditáció mindhárom elemet harmóniába hozza, amennyiben szakszerűen végezzük. Ghí-t bárki könnyen készíthet magának, csak ügyeljen arra, hogy margarin helyett hagyományos kockavajat használjon, és a hevítés során ne forralja fel, csak bugyogtassa. Habja a legjobb kenőcs bőrproblémákra.
Letargiába taszít a szakítás
Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy éppen melyik korszakban is vagyunk, ugyanis az emberi életszakaszok is megfeleltethetők a három elem egyikének. A gyermek-és fiatalkor a víz jegyében telik, ilyenkor érzelmileg kiegyensúlyozatlanok, követelőzők, hepciáskodók vagyunk, és bármin elsírjuk magunkat, vagy éppen toporzékolunk a figyelemért.
Serdülőkorban is az érzelmeink irányítanak a józan ész helyett, sűrűn esünk halálos szerelembe, és letargiába taszít a szakítás. Amikor elérjük a középkort, a tűz korszakát fogjuk megélni: erősek vagyunk és merészek, ingerlékenyek, könnyen kapjuk fel a vizet. Az idős korban már a szél irányít minket, halványodik a rövid távú memória, lelassulunk, és mindentől félni kezdünk. Egyes ájurvédikus gyógyítók szerint, ha a három elemet megfelelően kordában tudjuk tartani, gyakorlatilag addig élhetünk ezen a földön, amíg meg nem unjuk.
