A pestistől a sertésinfluenzáig

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Évezredeken keresztül az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy a járványokat a szennyezett víz, az emberi ürülék és az ételmaradékon visítozva marakodó patkányok okozzák. Csupán a XIX. század második felében bizonyították, hogy összefüggés van a vízszennyezés és a betegségterjesztő mikroorganizmusok között. Ma már tudjuk, mégis sok olyan hely van a világon ma is, ahol a higiénia hiánya miatt betegszenek és halnak meg az emberek. Ha láttad a Gettómilliomos című mozit, tudod, hogy miről beszélek. Holott a rómaiak már az i. e. VI. században csatornarendszert építettek. Ám ők sem elsősorban egészségügyi okokból. A középkori Európa városaiban viszont a hulladék eltávolítására disznókat tartottak. Amit az állatok meghagytak, lemosta az eső. Ha esett. Az árnyékszékekből a szennyvíz a legközelebbi folyóba vagy patakba ömlött, vagy a szomszédos kutak vizébe szivárgott. Onnan pedig az ivóvízzel elterjedt.

Héját, hollót megölni tilos!

Igaz, egyes városokban a vezetők már a XIV. század elején próbáltak megbirkózni a vízszennyezés problémáival. Londonban például büntetéseket is kilátásba helyeztek környezetszennyezésért. 1345-ben a háztulajdonosoknak két shilling bírságot kellett fizetniük, ha a házuk elől nem takarították el a szemetet. A XV. század végén rendelet tiltotta, hogy bárki megöljön egy hollót vagy héját, ugyanis ezek a madarak eltakarítják a szemetet az utcákról. Hiába voltak azonban London városának korszerű környezetvédelmi intézkedései, a pestis 1347-ben végigsöpört Európán, és lakosságának egyharmadát elpusztította. 

Szentháromság-oszlopok a pestis ellen

A pestist baktérium okozza, amely bolhacsípéssel kerül az ember szervezetébe.
A baktérium köztes gazdája a patkány. Az 1347-es európai pestisjárvány szokatlanul hideg és csapadékos időjárás után, a nagy éhínség idején kezdődött, és körülbelül két évig tartott. A patkányok, amelyek szervezetéből a fertőzött bolhák előkerültek, a keresztes vitézek hajóin érkeztek a Közép-Keletről, majd elszaporodtak. A középkori tudomány nem volt képes arra, hogy megmagyarázza a járvány okát. Az orvosok széles körben elfogadták a levegő „megromlásának” elméletét. A lakosság pánikreakciói növelték a bajt, a körmenetek bűnbánói szertevitték a kórokozót. Nem használtak a pestis emlékére emelt, díszes Szentháromság-oszlopok sem. A pestis a következő négy évszázadban többször is pusztított a kontinensen – bár a korábbinál kisebb mértékben.

Még ma is virul a pestis

Lehet, hogy felkapod a fejed, de a pestis még ma is létező betegség! Létezik a trópusokon, az egyik legvirulensebb emberi infekció. A jellegzetes tünetek: láz, rossz közérzet, gyengeség, fejfájás. A megnagyobbodott nyirokcsomók (bubók) leggyakrabban az ágyékhajlatban, illetve a combon, ritkábban a hónalji régióban vagy a nyakon alakulnak ki. A láz hirtelen jelentkezik, és hamar 39–40 °C-ra emelkedik. Néhány esetben az érintett nyirokcsomó körüli bőrfelszínen gennyes hólyagok alakulhatnak ki. Amennyiben a beteg nem kap megfelelő kezelést, a halál néhány napon belül bekövetkezik. A kezelésre megfelelő antibiotikumok állnak rendelkezésre, amelyeket a gyanú alapján azonnal el kell kezdeni szedni.

(Kis járványtani sorozatunkat hamarosan folytatjuk!)

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.