Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Közel a Vereckei hágóhoz
De már elindultak a magánvállalkozások, és ebben az itt élő magyarok is jeleskednek, amint azt Csizmár Sarolta, a másik idegenvezetőnk példája is mutatja. Sarolta – aki kiválóan beszél ukránul, oroszul, angolul (angol szakon végzett az egyetemen) és természetesen magyarul – egyfajta missziót tölt itt be, jobban ismeri a magyar történelmet és az itteni történelmi emlékhelyeket, mint bármelyikünk. Magánpanziója van, ahol 12 vendéget tud fogadni egyszerre a vadonatúj, a Vereckei hágóhoz közeli házban és a mellé épült hangulatos filagóriában.
Ljuba, a rokon ukrán hölgy a szakácsnénk a felsőgerebeni panzióban, aki pompás ebédet készít a régióra jellemző finom ételekből: tojássaláta, kissé csípősen, gombaleves, hússal töltött pelmenyi, saláta, szilvaízzel töltött, dióval megszórt gombóc érkezik, mellé pedig ott az asztalon az elmaradhatatlan áfonyapálinka.
A bort címkézni sem kell
A nemzetiségek együttélése révén ukrán, orosz és magyar ételek is megtalálhatók a kárpátaljaiak asztalán, a saslik, a bános, a varennyiki, a borscs, amelynek helyi változatai ízletesek, laktatók.
Bár errefelé nem jellemző, hogy kiváló borok születnének, Parászka György benei, sziklából kivájt pincéje és nedűi erre rácáfolnak. Szép háza, szemet gyönyörködtető kertje egy nagy család munkájának sikerét mutatja. Helyben elkél, ami terem, külföldre nem érdemes vinni, így olcsóbb is, címkézni sem kell, úgyis fogynak a palackok.
Magyarországon vagy Ausztriában
Az ukrán élet mindazonáltal nem könnyű, sokan mennek külföldre tanulni, munkát vállalni. A polgármester fia Ausztriában keresi boldogulását, Sarolta gyermekei Magyarországon.
Itt is a nők, az anyák a család motorjai, ők adják a biztos hazai hátteret.
A falvakban élő fiatalok közül a legtöbben ma már tovább tanulnak, az idősebbek a mezőgazdaságból egészítik ki jövedelmüket. Az út mentén mindenütt hatalmas bumfordi krumplis zsákok, szárított és savanyított gombák, savanyúságok, és tisztított dió várja a vevőt.
Aki szegény itt, az nagyon szegény. A kárpátaljai gazdagok pedig nem nagyon látszanak az utcán - lesötétített japán dzsipeket azért látni, az egyik éppen behajt elém a sétáló utcában – errefelé is a pénz beszél.
Nagy a kishatárforgalom
Bár Kárpátalja a szomszédban van, mégis néha messzinek tűnik. A határállomásokon való várakozást azonban be kell kalkulálni, hiszen - ahogyan Bacskai József beregszászi főkonzul e sorok írójának elmondta – egy-egy utas útlevelének ellenőrzése legalább két percet vesz igénybe, ami 30 utas esetében egy óra, várakozni is kell sokszor és akkor még nem beszéltünk a vámvizsgálatról.
De nemcsak a magyar csoportok közül utaznak egyre többen Kárpátaljára, hanem hozzánk is egyre többen jönnek kishatárforgalomban, munkavállalóként, rokonlátogatásra akár naponta vagy éppen üdülni, fürödni Hajdúszoboszlón, Vásárosnaményban, várost nézni Nyíregyházán.
Bereg és Kárpátalja között egyre élénkebb az idegenforgalmi együttműködés, amelyet az Európai Gazdasági térség és a Norvég Finanszírozási Alap Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben című projektje is támogat.
Olcsó a vodka, finom a kuraga
Aki átjön Kárpátaljára, az szuvenírként többnyire élelmiszert vásárol: nagyon finom sajtokat, felvágottakat, kolbászféléket és halakat. A vodka fél literje magyar pénzben 600 forintba kerül, azaz egyharmada-egynegyede a hazai árnak. De mindenképpen meg kell utazás előtt nézni, hogy miből mennyit lehet áthozni, mert ezt az ukrán hatóságok korlátozzák, mint ahogy a világ bármely országában teszik a vámszervek. A csokoládét senki nem hagyja ki – a csomagolt bonbonok - főleg a kuraga, amely szárított sárgabarack bevonva csokoládéval, de többi is, például az aszaltszilvás - nagyon finomak.
Az itteni városkák vagy például a munkácsi vár kis szuvenírüzletei tele vannak információs anyagokkal – köztük magyar nyelvűekkel - nagyon szép bizsukkal, féldrága kövekkel, ásványokkal, van miből válogatni. Az eladók kivétel nélkül mindenütt nők, a piacon is ők dolgoznak, a földeken is őket látni. Errefelé is nagy a munkanélküliség, de a nők jobban feltalálják magukat, a házimunka, a gyereknevelés, a mezőgazdasági teendők mellett így sincs sok szabadidejük.
« előző | következő »
