Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ma Magyarországon kötelező védőoltási rend működik. Hazánkban ebben a tekintetben megvalósult az esélyegyenlőség, bőrszíntől, lakóhelytől, iskolai végzettségtől, és szociális helyzettől függetlenül mindenki jogosult a kötelező védőoltásra. Az oltásokat mindenki azonos oltóanyaggal kapja. Egyáltalán nincs kötelező védőoltás viszont az ajánlott oltási gyakorlatot követő országokban: Nagy-Britanniában, Németországban, Svájcban, Svédországban, Finnországban és Norvégiában. Ezekben az országokban az orvosok és a szülők közösen, a szociális helyzet, egészségi állapot, személyes tapasztalatok alapján választják ki az ajánlott oltási naptárból a beadandókat. Sőt lehetőség van a vakcinák között gyártó szerint is választani. Az átoltottság körülbelül 82–96 százalékos.
Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és a Benelux államokban a vegyes oltási rend a meghatározó. Ez azt jelenti, hogy bizonyos kötelező oltásokon felül a szülő szintén dönthet a vakcinákról; ellensúlyozásként az állami oktatási intézményekbe való bejutást bizonyos oltások meglétéhez kötik.
A magyar gyakorlat előnye
Egyes nyugat-európai országokban előírás, hogy a gyerek nem maradhat szamárköhögés elleni oltás nélkül, ha közösségbe megy; ám ha hatévesen megy iskolába, elég, ha akkor megkapja, addig azonban nincs beoltva. A magyar gyakorlat óriási előnye a tervezhetőség, ellenkező esetben átmeneti oltóanyaghiány, vagy többlet alakulhat ki. A tervezhetőséggel szinte darabra megmondható, hány oltóanyag kell egy évre.
Érdemes még szólnunk az önkéntesen választható védőoltásokról, amelyek többsége egy bizonyos időszakban tetszőlegesen beadható Ezeket a védőoltásokat kérésre adja be a háziorvos. Ilyen választható oltás például Magyarországon a gennyes agyhártyagyulladás, a számos komoly betegséget előidéző pnemucoccus és a bárányhimlő elleni védőoltás.
Ami nincs, az nem is létezik?
Fertőző betegségek megelőzésére a védőoltások alkalmazása a legeredményesebb fegyver. Meglepő, de úgy tűnik, az emberek az utóbbi évtizedekben kevesebb ismerettel rendelkeznek a fertőző betegségekről, ezáltal nagyobb a bátorságuk. Ötven évvel ezelőtt, még szinte rátörték a gyerekorvosra az ajtót, hogy adja be gyermeküknek a gyermekbénulás elleni oltást. Ma ott tartunk, hogy egyesek a védőoltások beadatásától félnek. Mára elfelejtették a kötelező védőoltással megelőzhető betegségek tüneteit, mivel nem láttak ilyen beteget.
És amit nem tudunk, nem látunk az ugye nem is létezik…
Napjainkban nem a betegségtől való félelem dominál, hanem az, hogy milyen problémával járhat a védőoltás.
Az állam vállal garanciát a szövődményekért
A kötelező védőoltások időpontját hosszú-hosszú szakmai tapasztalat, tudományos munka alapján szabályozzák. Országonként lehetnek apróbb eltérések, de lényegiek nem. A beadás időpontját részben az immunológiai érettség, részben az adott betegség veszélyeztetése, elterjedtsége magyarázza.
A megfelelő oltások beadását hazánkban kötelezővé tették, mind az orvos, mind a beteg szempontjából.
Tehát ez alól elvileg senki sem mentesülhet – de természetesen különböző szakmai indokokkal lehet annak időpontját eltolni (például ha a gyerek a kötelező oltás időpontjában beteg, vagy egyes oltásokat elhagyni. Ezt az oltások javallatai és ellenjavallatai körébe foglalják. A kötelező oltásból adódó esetleges szövődményekért az állam vállal garanciát.
Állampolgári jog-e a védőoltás megválasztása?
Divatos ma minden tekintetben a demokráciára, vagy az emberi jogokra hivatkozni. De a védőoltás nem állampolgári jog. Igaz emberi jog, sőt alkotmányos jog is, hiszen az Alkotmány is kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az egészséges környezethez való jog pedig - véleményem szerint - magában foglalja azt is, hogy a gyermekem olyan környezetben (lásd bölcsőde, óvoda, iskola) legyen, ahol nincs kitéve fertőzésnek. Márpedig ha oltás nélküli gyerek is van a csoportban, akkor a fertőzés veszélye megvan.
Ezt erősítendő, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2003-ban volt egy állásfoglalása, mely egyértelműen alátámasztotta, hogy a kötelező védőoltási rend úgy jó, ahogy van. Az Alkotmánybíróság is állást foglalt a kérdésben, ami ugyan kimondja, hogy a hatóság határozata nem azonnal végrehajtandó, hanem megadja a jogot a fellebbezésre, de ez a tényleges gyakorlaton nem változtat, a védőoltás kötelező.
Kiskorúak veszélyeztetése miatt börtönbüntetés
Mint az a híradásokból ismeretes, tavaly ősszel felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte első fokon a Szegedi Városi Bíróság azt a szentesi anyát és élettársát, akik megtagadták a kötelező védőoltások beadását négy gyermekük számára. A bíróság az asszonyt és a férfit egyaránt 8 hónap börtönbüntetéssel sújtotta, a szabadságvesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztve. Az ítélet szerint a szülők veszélyeztették a gyerekek egészségét, testi fejlődését azzal, hogy nem engedték számukra kötelező védőoltások beadását. Szigorú - kizárólag növényi eredetű alapanyagokból álló - diéta szerint táplálták őket. A bíró elmondta: a szülők közvetve a jelenleg tíz és öt év közötti korú gyerekek szellemi fejlődését is veszélyeztették az oltások megtagadásával, mivel így nem mehetnek közösségbe, óvodába, illetve iskolába.
Évente 1,8 millió oltást adnak be
Magyarország lakosságának oltottsága a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint is a régióban a legjobb. Ez köszönhető annak, hogy már jó ideje rendszeresen és kötelezően oltják a lakosságot, valamint megfelelő a védőnői és gyermekorvosi szolgálat.
A statisztika szerint 1,8 millió oltást adnak be évente Magyarországon, ebből 100-150 esetben jelentkeznek nem várt mellékhatások. Ezt onnan lehet tudni, hogy a védőoltással kapcsolatos nemkívánatos eseményeket az ÁNTSZ, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) felé is jelenteni kell; a legkisebb eltérésektől kezdve valamennyi tünetet rögzítik, ami az oltás után jelentkezik. A védőoltás következtében esetlegesen kialakuló maradandó egészségkárosodás esetén a magyar állam teljes felelősséggel tartozik. A szülők minden oltás előtt értesítőt kapnak, amely tartalmazza, hogy milyen oltásról van szó; ezt a szülő az aláírásával tudomásul veszi. A védőnői hálózat az oltásokat elutasító családról tájékoztatja a tisztiorvosi szolgálatot, s ha felszólításukat követően sem hajlandók az oltásra, államigazgatási eljárás, vagy később akár bírósági eljárás is indulhat a szülők ellen.
Amennyiben a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban bármiféle kérdés merülne fel, nyugodtan kérjünk tájékoztatást az orvostól, védőnőtől.
