Apával, a barátnőjük családjával, július elején pedig egy hétig napközis táborban. A véget nem érő élménybeszámolók, a hihetetlen lelkesedés hatására végül beleegyeztem, hogy a hét végén elmenjek velük. A csütörtöki gyermekbaleset sokkoló híre aztán átírta a programot…
A 9 éves kisfiú haláláról szóló tudósítások szűkszavúan közölték a tényeket. Mi, szülők megdöbbenve és értetlenül álltunk az eset előtt. Hogyan történhetett? Ki a felelős? Megtörténhetett volna a mi gyerekeinkkel is? Mivel a csapból is ez a hír folyt, hamarosan megtudták a gyerekek is. Mi nem akartuk megijeszteni őket, gondoltuk, majd okító jelleggel elmeséljük nekik, ha egy kicsit elcsitul a hírverés. Hiszen éppen az ő korosztályukhoz tartozott az a kisfiú. Az első reakciójuk a hitetlenkedés volt. „Az nem lehet.” Ők ott táboroztak egy hétig, és még csak egy karcolás sincs egyikükön sem. Még csak egy balesetet sem láttak. Hiszen ez az egész nem is veszélyes. Ők mindegyik csúszdán lecsúsztak, a trambulinról is leugrottak. Ez volt életük legjobb táborozása! Éreztem, teljesen biztosak benne, hogy ez velük soha nem történhet meg. Talán az a kisfiú is így gondolná, ha hasonló hírt hallana…
Szigorú szabályok
Bár igazi „túlaggódós” anyuka vagyok, bevallom, csak most, a tragédia után kérdeztem rá a gyerekeknél arra, hogy is működik ez a csúszdapark. Nekem elég volt annyi, hogy apa és az ismerős szülők biztonságosnak találták. A táborszervezők is megnyugtattak, hogy folyamatos, szakképzett felügyeletet biztosítanak. Ráadásul az én lánykáim már elmúltak 10 évesek, az ilyen „nagyok” már tudnak magukra vigyázni. Lelkesedésük napról napra nőtt, akár egy órát is eltöltöttek esténként azzal, hogy a másnapi programjukat tervezgessék. Melyik csúszdán csúsznak le először, melyiknél ki megy elöl, melyik lesz az aznapi nagy kihívás, az új trófea, az újabb meghódított „hegycsúcs”. Persze nekem is meg kellett hallgatnom a hosszas élménybeszámolókat, lassacskán ismerősen csengtek a csúszdacsodák elnevezései: szivárvány, fekete lyuk, ufo, kamikaze, repülő szőnyeg, hurrikán, hagyma. Már a harmadik nap végén „kitűzték a zászlójukat” valamennyi tetejére. A szörfmedencéről nem volt tudósítás. Mint utólag kiderült, ki sem próbálták. Nem vonzotta őket. Azt is utólag tudtam meg, hogy minden csúszdánál tábla jelzi, hogyan (speciális úszógumival, polifoamszerű szőnyegen vagy segédeszköz nélkül) és hány éves kortól lehet lecsúszni rajta. Zöld lámpa jelzi, hogy mikor lehet elindulni. A csúszdák háromkategóriás (könnyű/közepes/nehéz) minősítése is szerepel a tájékoztató táblákon.
10 éves kortól
A legtöbb csúszdát 10 éves kortól használhatják a gyerekek, ahogy a szörfmedence sem ajánlott kisebbeknek. Az úszni tudás alapkövetelmény. A lányoknál is többször rákérdeztek a felügyelők, hány évesek, mielőtt leengedték őket a „nehéz” fokozatú csúszdákon. A kisfiúról semmit sem tudunk azonkívül, hogy 9 éves volt. A családjával látogatta meg a csúszdaparkot? Vagy napközis táborban volt? A hirdetés szerint 7 éves kortól 16 éves korig táboroztatják a gyerekeket, a többség valóban 10–15 éves volt a mi turnusunkban is. De voltak kisebbek is, akiket sokkal nehezebb felügyelni. Őket felnőtt felügyelete nélkül, önállóan nem is szabadna útjukra engedni a csúszdapark területén. Vajon a kisfiú mellett volt felnőtt felügyelő? És vajon megakadályozhatta volna a balesetet? Hogyan fordulhat elő, hogy a tisztítóberendezés fedele kinyílik? A medencénél sorban álló, sok száz látogató közül ez senkinek sem tűnt fel? Vagy csak éppen annak az egy kisfiúnak kerülte el a figyelmét a fenyegető veszély? Talán a vizsgálat majd kideríti. Talán…
Nehéz felfogni
Szimpla strandbemutatónak indult. Arról, hogy milyen csúszdacsodák várják az odalátogatókat a káposztásmegyeri Aquaworldben. Arról, hogy micsoda élményt nyújthat a vízi birodalom kicsiknek és nagyoknak. Arról, hogy milyenek a jegyárak, kedves-e a személyzet, finom-e a hot dog a büfében. Talán megbocsátják, hogy az ismeretlen kisfiúval történtek nemcsak a családi programot, hanem a cikket is átírták. Felfogni is nehéz, elfogadni meg lehetetlen, hogy egy egészséges, 9 éves kisfiú számára az önfeledt nyári szórakozás így érjen véget. Hogy mi, felnőttek nem tudtuk megakadályozni. Mert a gyerekeinkért mi felelünk. Szülőként, felügyelőként, karbantartóként, gyártóként, intézményvezetőként, és még sorolhatnám. Még az esetleges hibákat észlelő ismeretlen idegenként is…
Ha megfogott az írás, olvasd el a következő cikkeinket is:
Kíváncsi vagy arra is, vajon a kisgyerekes családokra milyen veszélyek leselkednek a strandokon? Olvasd el ezt a cikkünket is: Gyerek a víz alatt
Nem tudod, mi történt az Aquaworld-ben? Klikk ide: Az Aquaworld tragédia margójára
