Kell-e kenyérsütőgép karácsonyra?

Olvasási idő kb. 6 perc

Napokon belül választ kell adnom a családnak, hogy kenyérsütőgépet kérek-e karácsonyra, vagy valami mást. A döntést két barátom véleménye alapján terveztem meghozni. Negyven körüli, konyhai tapasztalatokkal bíró férfiakról van szó. A különbség annyi, hogy míg az egyikük géppel süti a kenyeret, a másik a hagyományos kézzel dagasztás és a sütőben sütés híve.

Én magam azért kezdtem kenyeret sütni otthon, mert egyre jobban bosszantott a bolti kenyerekben található nagy mennyiségű állományjavító és egyéb adalékanyag. Sokszor még a jobbnevű pékségek viszonylag drága kenyerei is bőven tartalmaznak ilyesmiket, ahogy azt a tudatos vásárlók tesztje, vagy egyik népszerű gasztrobloggerünk is tapasztalta.

Hogy pontosan miféle adalékanyagokat eszünk meg a mindennapi kenyérrel, arról pedig mindenképpen érdemes a fogyasztók.hu cikkét, és a hvg tesztjét elolvasni. (A hvg-s cikkeket sajnos csak - egyébként gyors és ingyenes - regisztráció után lehet olvasni.) Ugyanott egy másik írásból pedig az derül ki, hogy amit a termékösszetevő cédulákon olvasunk, még korántsem minden. A címkézett kenyereken ugyanis a gyártók nem kötelesek feltüntetni minden adalékot, ami a kenyérbe került. Aki ennél több és tudományosabb információra vágyik, az olvassa el dr. Szalai Lajos – az adalékanyagok létjogosultságát egyébként nem vitató – tanulmányát.

De ez most egy vidám, karácsony előtti cikk arról, hogy érdemes-e kenyérsütőt vásárolni, így hát elárulom, hogy voltaképpen tökéletesen meg vagyok elégedve azzal az alapkenyér recepttel, amit eddig használtam. Ez Dolce Vita receptje, az úgynevezett dagasztás nélküli kenyér (tényleg nem kell dagasztani), nagyon finom, pikk-pakk elkészül, az egyetlen ellene szóló érv, hogy 12 órát kell keleszteni hűvös helyen, tehát jó előre ki kell számítani mikor keverjük be és mikor sütjük meg.

És mégis. Szeretnék egy kenyérsütőt, mert szeretnék különleges kenyereket, pizzát, kalácsot meg mindenféle hasonló jókat sütni, és az is nagyon tetszik, hogy a modernebb gépeken van olyan időzítő, amivel be lehet állítani, hogy mondjuk reggel 7-re süljön meg a kenyér. És milyen klassz úgy felkelni mondjuk egy szombat reggel, hogy friss, langyos, illatos kenyér van az asztalon. Na jó, olyat egyik gép sem tud, hogy a kenyér kimászik belőle az asztalra. De az már tényleg csak egy mozdulat. Ugyanakkor sok ismerőstől meg azt hallom, hogy valami miatt nem vált be a gép és évek óta ott porosodik a kamrájában…Nehéz a döntés.

István:

"Azért van kenyérsütő gépem, mert nagyon könnyen lelkesedem, és amikor az egyik haverom egy bulira hozott egy géppel sütött kenyeret, nekem is megjött hozzá a kedvem. Alaposan utánaolvastam a dolognak, és vettem is egy megfelelőnek tűnő, kétlapátos gépet.

Sajnos azonban nem igazán sikerült vele jó kenyereket csinálnom. Elkövettem a szokásos hibákat, vagy túl sok volt a víz, vagy túl kevés, és a többi. Ami mégis elfogadhatóan sikerült, az meg nagyon hamar kiszáradt a bolti kenyerekhez képest. Ez persze nyilván az én hibám volt, jobb recepteket kellett volna használnom, vagy jobban odafigyelni, nem tudom. Mindenesetre ez a gép elég régóta megvan, legalább 10 éve.

A kenyérsütős megoldásban több dolog nem tetszik, ez első a fentebb írt gyors kiszáradás. (De ez talán a modernebb gépeknél már nem jellemző) Aztán meg az, hogy a végeredmény egyáltalán nem néz ki kenyérnek. (Ez az egyik legfőbb indokom.) Nem olyan a formája, nem olyan a héja. Emellett lassan készül el, olyan 3 és fél óra egy kenyér.

A gép nélküli megoldásban a kenyérnek legalább kenyér formája van. (Bár a héj még ott sem sikerül mindig tökéletesre.) Emellett élvezem a kenyér meggyúrását is. (Ez a másik fő indokom.) Megdolgozom a kenyérért. A kenyér elkészítése természetesen ilyenkor is sokáig tart, itt is belekerül 3 órába minimum. Kézi kenyeret először egy Márton Levente féle recept alapján csináltam, méghozzá egy kötözött sonka recepthez, amikor is a főtt sonkát kenyértésztába kellett burkolni, aztán kisütni. Alapvetően nem a burok miatt készült, de az egész annyira jó lett, hogy kedvet kaptam további kenyerek elkészítéséhez is. Azóta csináltam bagettet is, az is nagyon jól sikerült. Összefoglalva, a gép nélküli kenyér szerintem jobb, de az is tény, hogy munkásabb és időigényesebb az elkészítése."

Kolbásszal töltött kenyér

Kornél:  

Mennyibe kerül egy kiló házikenyér?

Nekem nem jutott volna eszembe, de Kornél barátom jóban van a számokkal, ezért elvégezte ezt a kis kalkulációt arról, hogy aki vásárláson töri a fejét és az anyagiakat is nézi, mivel számolhat:

109 Ft-ért vettem a BL-55-ös kilós lisztet, ebből egy másfél kilós kenyérhez 960, egy kilóshoz 600 gramm kell. A BL-80-as liszt, ami jobb a kenyerekhez ennél drágább, 406 Ft-ért kaptam 2 kg-ot.

209-Ft-ért vettem sovány tejport, ami olyan 6-8 másfél kilós kenyérhez elég. A friss tej használata ennél drágábbra jön ki.

29 Ft volt a friss (Linco), 129 pedig a szárított élesztő. A magyar Budafok élesztő ára valahol a kettő között van, asszem olyan 50 Ft körül.

Előbbiből valamivel több, mint egy kocka kell egy másfeles kenyérhez. (42 gramm egy kocka, 54 grammot ír a recept, de úgy tűnik, az sok volt.) Szárítottból egy 129 Ft-os tasak kb. 3-4 kenyérhez elég.

Ezen kívül kell még cukor, só, víz, valamint a gép üzemideje.

Egy kiló kenyér olyan 150-230 Ft közötti összegből jön ki, plusz a gép energiaszükséglete, ami olyan 5-10 Ft lehet maximum. Ehhez adódnak a speciális hozzávalók.

"Kenyérsütőgép vásárlásán már tavaly karácsonykor gondolkodtam. Végül azért nem vettem, mert kiszámoltam, és a megtérülési ideje elég hosszú lett volna. Aztán néhány hónappal ezelőtt a barátaimtól kaptam egyet születésnapomra. Azóta már jónéhány kísérleten túl vagyok. Az egyik leglátványosabb sikerélményem az volt, amikor a húgoméknak küldtem egy egész alapkenyeret, majd egy héttel később meglátogattam őket. A kenyérből még volt (nem azért, mert nem ízlett nekik, hanem mert nem esznek olyan sokat), kicsit kiszáradt ugyan és morzsálódott, de tökéletesen fogyasztható volt. Ugyanez a bolti kenyérről nem mindig mondható el, általában 4-5 naposan már penészedni kezd. Ez az egyik ami miatt jobb a házikenyér. No meg mert az ember tudja, hogy mi van benne.

A kenyérsütőben az is jó, hogy nemcsak kenyeret, hanem pizzatésztát is lehet csinálni vele. Az alap pizzatészta recept (hozzávalókkal, beadási sorrenddel 1250 grammos adaghoz) megvan a gép mellé adott könyvben.

1 óra 25 perc kell a tészta elkészítéséhez, a hozzávalók pedig 450 ml víz, 2,5 ek olíva olaj, 2,5 kk só (amit én 9 g zöldfűszeres sóra cseréltem), 800 g finomliszt, és 2,5 kk friss élesztő - amit át kellett számolnom grammra.

Ehhez az átszámoláshoz tapasztalati képletet használok. Elvileg 4 kk élesztő az 36 gramm, azaz 1kk=9g, tehát 0,5kk=4,5g, tehát a 2,5kk=22,5g - de mivel a mérleg csak g pontosságú, ezért 22-nél kicsit többet rakok, de még 23-nál kevesebbet.

Tavaly, még a gép eljövetele előtt kézzel is próbáltam pizzatésztát készíteni. Ott is követtem a receptet, de a vége mégis az lett, hogy a tészta a szemetesben kötött ki, mert nem sikerült, és ötletem sem volt, hogy lehetett volna rajta javítani.

Kel a pizzatészta

A kenyérsütő használata egyáltalán nem bonyolult. A kellő eredmény elérése már annál inkább. A gond az, hogy ha valami nem stimmel a végeredménnyel, nem lehetünk benne biztosak, mi volt a hiba oka. Csak egy példa a használatot megtanítani hivatott kézikönyvből: A "beesett tészta, miután túlkelt" tünet oka lehet:  „Túl kevés liszt, és/vagy túl sok élesztő, és/vagy túl sok víz, és/vagy túl meleg víz.”

Ilyet is lehet a kenyérsütővel

Ettől ugye nem lettem sokkal okosabb.

Szerintem, ha nem csak a bolti "sima" kenyeret akarja enni valaki, hanem valami különlegeset is, akkor érdemes megvenni a gépet. Pláne, ha az ember hozzám hasonlóan lusta, és nem akar kézzel gyúrni, dagasztani.

Kornél chilis kókuszos kenyere

A kenyérsütés, ha egyszer kitanulta az ember a gép praktikáit, már pofon egyszerű:

Kiválasztom, 750, 1000, vagy 1500g-os kenyeret akarok-e, kiválasztom, milyen legyen a burkolata - világos, közepes, sötét - ez eddig kb. 4 gombnyomás, majd fogom a tálat, és beleöntöm a hozzávalókat:

Víz(és/vagy tej), olaj, só, cukor, liszt, élesztő. Berakom a gépbe, megnyomom a start gombot, és később kiveszem a kész kenyeret.

A magos, vagy egyéb speckós hozzávalós (pl. kókuszos) kenyér annyival másabb, hogy ott a dagasztás közben van egyszer egy sípszó, akkor beleönthetem a magokat, majd a program folytatódik.

Ha az ember nem bizonytalankodik, és nem mér le mindent kétszer, akkor maximum 10 perc effektív foglalkozást igényel, ami sokkal rövidebb, mint leugrani a boltba. Persze, sütéssel együtt már azért több idő kell, mint egy boltbamenetelhez, hiszen olyan három és fél óra alatt készül el a kenyér."

Azt hiszem kérek kenyérsütőt karácsonyra. A végső, legmeggyőzőbb érv az volt, amikor Kornél elmesélte, hogy eddig milyen kenyérkülönlegességeket készített. Chilis-kókuszosat, sajtos-fokhagymásat, sajtos-citromosat, karamellástejes-kókuszosat. Ezt a legutóbbit én is kóstoltam, fantasztikusan finom volt a bizarr összetevők ellenére.

Benke Anna
Benke Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.

Testem

PMS és ciklustudatosság: mikor mire van szüksége a testednek?

A ciklikus változások a nők életének természetes velejárói, minden tünetükkel és esetleges kellemetlenségükkel együtt. A hangulatingadozás normális, a fájdalom, a kimerültség, a levertség azonban nem, ezek ellen fel lehet lépni akár orvosi segítséggel, akár a megfelelő tápanyagbevitel révén.

Életem

Megbüntethetnek érte, ha így parkolsz a házad előtt

A ház előtt parkoló, ismeretlen autók sokak számára mindennapos konfliktusforrást jelentenek szomszédaikkal. A KRESZ azonban szabályozza, hol és miként szabad megállni. Előfordulhat, hogy még a saját házad előtt is be kell tartanod extra szabályokat.

Testem

Meddőséget is okozhat ez a rejtett véralvadási zavar

Évek óta küzdesz a teherbeesésért, vagy már átélted a korai vetélés semmivel össze nem hasonlítható fájdalmát? Amikor a nőgyógyászati leletek mindent rendben találnak, a háttérben mégis egy láthatatlan, tünetmentes ellenség dolgozhat a babaprojekt ellen. A rejtett véralvadási zavarok, például a fel nem ismert trombofília, mikroszkopikus vérrögöket képezve zárhatják el a méhlepény hajszálereit, megakadályozva a beágyazódást vagy a magzat fejlődését. Utánajártunk, hogyan okozhat meddőséget ez a rejtélyes probléma, és hogyan hozhat megoldást egy egyszerű, célzott szűrővizsgálat.

Offline

Marslakóknak írt budapesti útikalauzt Szerb Antal

Szerb Antal 1935-ben szeretettel és humorral mutatta be a Budapestet az ide tévedt idegennek – szeretett városa azonban kevesebb mint tíz éven belül hűtlen lett hozzá, és származása miatt megtagadta.