Costa Rica trópusi őserdeiben él egy apró gyíkfaj, az Anolis aquaticus, amely kedvelt célpontja a ragadozóknak. Madarak és kígyók is vadásznak rá, így a nagyjából golyóstoll hosszúságú állat többféle módszert is kidolgozott a menekülésre. Először mozdulatlanná dermed – ha pedig a környezetébe jól beleolvadó bőre nem téveszti meg a ragadozókat, rejtekhelyet keres magának: általában egy sziklarepedést vagy egy lyukat a földben. Ha ezek nem segítenek, van egy végső mentsvára: fejest ugrik a vízbe. A víz alatt mozdulatlanul várja, hogy elmúljon a veszély – annyira nehéz észrevenni, hogy a ragadozó jó eséllyel elunja a várakozást a patak partján. Hogy biztosan elég hosszú ideig tudjon megbújni a víz alatt, az apró gyík légbuborékot hoz létre az orránál, amelynek segítségével akár 20 percet is kibír anélkül, hogy a felszínre jönne levegőért.
Hihetetlen, hogy ez az apró rovar hogy szúrt ki az állatok királyávalKi gondolta volna, hogy egy egészen aprócska rovar miatt az állatok királyának meg kellett változtatnia legfőbb szokását, hogy ne haljon éhen.
Tovább olvasomÍgy vizsgálták meg, hogy mi a gyík titka
Azt egy ideje már megfigyelték a kutatók, hogy levegőbuborék formálódik a különös kis gyík fején, azt azonban nem tudták, hogy ez szerepet játszik-e a merülés időtartamában. A hüllők bőre víztaszító – ez teszi lehetővé a buborék formálódását, amikor a gyík kilélegez egy kis levegőt. Ebbe további buborékok olvadnak bele, amelyek természetes módon alakulnak ki az állat testén.
A New York-i Binghamton Egyetem kutatója, Lindsey Swierk érdekes módszerrel vizsgálta meg a jelenséget. Bizonyos gyíkok bőrét bekente hidratálókrémmel, amely így elvesztette víztaszító képességét. „A gyíkbőr hidrofób. Ez teszi lehetővé, hogy a levegő szorosan a bőrhöz tapadjon, és kialakuljon a buborék” – mondta Swierk. A kutató azt találta, hogy azok a hüllők, amelyek képesek voltak a szokásos módon légbuborékot létrehozni, 32 százalékkal hosszabb ideig bírták a víz alatt.
„Ez az első olyan kísérlet, amely megmutatta a buborékok jelentőségét az alkalmazkodásban. Segítségükkel a gyíkok hosszabb ideig maradnak a víz alatt” – tette hozzá a tudós. Erre a módszerre szüksége is van az apró hüllőnek, hiszen rengeteg állat vadászik rá. Ahogy Swierk fogalmazott, ezek a állatok
Az elpusztíthatatlanok – ez a 4 állat minden természeti katasztrófát túléltVulkánkitörés, jégkorszak, elsavasodó óceánok – ezeket az élőlényeket egyetlen természeti katasztrófa sem tudta elpusztítani.
Tovább olvasom„kicsit olyanok, mint az erdő csirkefalatkái.”
A vízből is kaphatnak oxigént
A kutatásnak azonban még közel sincs vége, egy másik fontos kérdést is vizsgálnak a Binghamton Egyetem tudósai. Egyes ízeltlábúakat, amelyek szinte korlátlan ideig bírják a víz alatt, az is segíti ebben, hogy a légbuborék és az azt körülvevő víz között gázcsere megy végbe. A kilélegzett levegőből a szén-dioxid jó oldhatósága miatt a vízbe kerül, a kialakuló alacsony nyomás hatására pedig a vízből diffúzió révén oxigén jut a buborékba. Az ízeltlábúaknak nincs sok oxigénre szükségük, így
a diffúziónak köszönhető utánpótlás elég is ahhoz, hogy lényegében tetszőleges ideig a víz alatt maradhassanak.
A gyíkok ehhez valószínűleg túl nagyok, ám ettől még fontos szerepe lehet a jelenségnek a víz alatt töltött idő hosszában. Hogy ezt megvizsgálják, kutatók azt tervezik, hogy kipróbálják, csökken-e a merülés hossza, ha oxigénben szegényebb vízben történik.
A merülés rekorderei
Noha az Anolis aquaticus roppant sokáig bírja a víz alatt, léteznek állatok, amelyek bőven lekörözik. Az emlősök között például az abszolút rekordot a Cuvier-féle csőröscet tartja, amely
akár 138 percet is képes a víz alatt tölteni levegővétel nélkül.
(Ez az állat duplán rekorder: ő képes a legnagyobb mélységbe is lebukni az emlősök közül: 2992 méterre.) Mielőtt feljegyezték ezt az elképesztő, 138 perces merülést, a rekorder az északi elefántfóka volt, amely 119 percen keresztül bírja levegővétel nélkül. Amennyiben nemcsak emlősöket vizsgálunk, kétség nem férhet hozzá, hogy az álcserepesteknős a győztes, hiszen ez az állat akár 7-10 órán keresztül is a víz alatt képes maradni.
Olvasd el azt is, hogy az álcserepesteknősök hol töltik gyerekkorukat, hogy védve legyenek a ragadozóktól.
Ez a világ egyetlen tengere, amelynek nincs partjaTovábbi érdekességeket is „rejt” a világ egyetlen part nélküli tengere.
Tovább olvasom
