Ha pusztán a halálos áldozatok számát nézzük, akkor kétségkívül a második világháború volt a legsúlyosabb háború, amit az emberiség valaha is elszenvedett. A becslések némiképp eltérő képet mutatnak, de úgy tudni, a globális konfliktus során mintegy 80 millió ember veszíthette életét a csaták, a bombázások, az ostromok, valamint az azok nyomán pusztító betegségek és éhezés következtében.
A háború a Szovjetunió mellett Kína számára okozta a legnagyobb veszteségeket, amely csaknem 20 millió embert veszített – nagyrészt civileket. Kevesen tudják, de alig egy évszázaddal korábban a kínai birodalmat egy másik, nem kevésbé súlyos csapás tépázta meg.
„Jézus öccse” szította a háborút
A háború zűrzavaros természete miatt pontosabb becsléssel nem lehet szolgálni, de a történészek azt gyanítják, hogy a Tajping-felkelésben több mint 20 millió ember halt meg. Viszonyításként, ez a birodalom lakosságának 5 százalékát, míg
a világ lakosságának 2 százalékát tette ki.
Az uralkodó Csing-dinasztia ellen irányuló felkelést bizonyos Hung Hsziu-csüan vezette, aki a 19. században elnyomás alatt álló hakka nemzetiségben született. Bár a hakkák többsége a protestáns misszionáriusoktól felvette a keresztény hitet, Hung eleinte idegenkedett tőle. Amikor azonban 30 éves kora után elmélyedt a keresztény tanokban, hirtelen megvilágosodott. Úgy gondolta, hogy az aranyszakállú öregember, aki álmaiban gyermekének szólította, maga az Úr lehetett, a fiatal férfiban pedig, aki a bátyjának vallotta magát, Jézust ismerte fel.
Példátlan vérengzéshez vezetett
Hung ezután kikiáltotta magát a második Megváltónak, megalapította a Mennyei Királyságot, majd fanatikus vízió által hajtva elkezdte végrehajtani küldetését, amivel álmában Isten bízta meg. Szentül hitte, hogy meg kell tisztítania Kínát a démonhívőktől, akiket a buddhistákkal és a Csing-dinasztiával azonosított.
Hung vallási mozgalma az 1840-es évek vége felé egyfajta fegyveres milíciaként létezett, és nagy számban csábította magához azokat a hakka népcsoportból származó parasztokat, munkásokat és bányászokat, akiket a Csing-dinasztia uralkodása elégedetlenséggel töltött el. A mozgalom 1850-re Dél-Kína jelentős részén megvette a lábát. Ekkor kezdték üldözni őket az uralkodócsalád tisztviselői, ami erőszakba torkolt.
Az első összecsapások 1850-ben történtek, majd 1851-re kitört a totális polgárháború, amelyben Hung „Mennyei Királyként” vett részt. A 17 tartományt érintő konfliktus 14 éven át tartott, és példátlan vérontáshoz vezetett.
A háborúban teljes városokat irtottak ki és romboltak porig (egyes források szerint közel 600-at), feljegyzések szólnak arról is, hogy Kuangtung tartományban egymillió embert végeztek ki csak azért, mert azt a dialektust beszélték, amit a császáriak a lázadókéval azonosítottak.
Egyes vélemények szerint ebben komoly szerepet játszhatott, hogy a háborút szenvedélyes érzelmek táplálták. „A keresztény messiási víziók által ihletett, társadalmi széthúzással, faji gyűlölettel és államellenes elégedetlenséggel táplált Tajping-felkelést az emberiség történetének egyik legpusztítóbb háborújaként jellemzik az elképesztő mennyiségű halálos áldozat miatt. Számukat a 19. századi nyugati megfigyelők tízmilliós nagyságrendűre becsülték” – fogalmazott 2015-ben Tobie Meyer-Fong történész.
Rengeteg civil is meghalt
A muskéták és ágyúgolyók által okozott halálesetek csak az áldozatok egy részéért feleltek, további embermilliók a háború közvetett hatásai miatt vesztek oda.
„Bár a pontos demográfiai adatok hiánya lehetetlenné teszi az áldozatok számának pontos meghatározását, a korabeli források példátlan, iszonyatos léptékű vérengzésről tesznek említést. A halálozási adatok nemcsak a csatában elhunytak számát tartalmazzák, hanem azokét is, akik a sorozás, a kényszermunka, az éhezés, a járványos megbetegedések és a kialakuló szociális helyzettel összefüggő zavargások következtében haltak meg” – tette hozzá a történész.
Csaknem másfél évtizeddel a konfliktus kirobbanása után a lázadók szénája már nagyon rosszul állt, a Mennyei Király pedig saját akaratából távozott az élők sorából. Seregét a császár végül francia és brit segítséggel tudta leverni.
Tudtad, hogy a tudósok a mai napig nem merik felnyitni az egyik ősi kínai császár sírját? Ide kattintva megtudhatod az okát.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
