A ’nagy görbe vonal’, illetve ’akarva vagy akaratlanul tett felesleges kitérő, kisebb-nagyobb kerülő út’ jelentésű vargabetű, valamint a vargabetűt csinál kifejezés eredete kapcsán többféle magyarázattal szolgálnak a szólásgyűjtemények. O. Nagy Gábor egyik értelmezése szerint a varga „amikor a csizmának való bőrt szabja, görbe betűkhöz hasonló alakokat rajzol késével a bőrre. Minthogy ezek a görbe vonalak némileg betű formájúak, tréfásan vargabetűnek nevezhették általában a nagy kanyarításokkal leírt görbe vonalat, különösen pedig a kerülőutat”.
A másik eredetmegfejtés a „vargabetű” elemben némi gúnyolódást sejt: mivel a vargák általában nem voltak iskolázott emberek, a legtöbbjük a betűket sem ismerte: „feltehető, hogy gúnyolódásból nevezték el őseink a nagy görbe vonalat vargabetűnek, mintegy arra célozva ezzel a tréfás elnevezéssel, hogy a vargák írástudománya nem terjed tovább egy görbe vonal lekanyarításánál. [...] Ebből a ’görbe vonal’ jelentésből alakulhatott a vargabetű ’kerülőút’ értelme” – olvasható O. Nagy Mi fán terem? című kötetében.
Bernáth Béla néprajzkutató egy harmadik magyarázat lehetőségét is felveti: eszerint a fenti megfejtési kísérletek nem veszik kellően figyelembe Lehr Albertnek egy csizmadiamestertől származó feljegyzését, mely a Magyar Nyelvőr tizedik kötetében jelent meg. „A csizmadia szerint »az a vargabetű, mikor elszabok, vagy elvarrok, amit aztán el kell csinálni«. Tehát nem a szabásminta fölvázolásakor kanyarintott görbe vonal, hanem a hibás, az előre kijelölt vonaltól eltérő, elgörbülő szabás vagy varrás a vargabetű.” E magyarázat alapján logikusnak tűnik a vargabetű másik, ʼkerülő út, téves útʼ jelentése is.
És azt tudod-e, mit csinál az, aki vigéckedik? Ha lemaradtál sorozatunk eddigi részeiről, ide kattintva elolvashatod valamennyit.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
