Ki az a Mária Valéria, az esztergomi Duna-híd névadója?

A Mária Valéria híd a Magyarország és Szlovákia között átvezető legismertebb határszakasz, ami Esztergom és Párkány városát köti össze a Duna fölött. Amikor épp nincs koronavírus-járvány, turisták ezrei kelnek át rajta gyalogosan vagy autóval. A hidat 1895-ben adták át, nevét Ferenc József osztrák császár és magyar király lányáról, Habsburg-Lotaringiai Mária Valéria főhercegnőről kapta.

Ferenc József és Erzsébet királyné (vagyis Sisi) negyedik, legkisebb gyermeke 1868. április 22-én született Budán, alig tíz hónappal azután, hogy édesapját Magyarország királyává koronázták a kiegyezés nevében. A magyarok felé nyújtott gesztusként az idehaza rendkívül népszerű királyné ragaszkodott hozzá, hogy lánya Magyarországon lássa meg a napvilágot. Sisi nem titkolta, hogy későn érkezett lánya kivételes helyet foglal el a szívében: igyekezett mindent megadni számára és magyar szellemben nevelni őt: 1883-ig Rónay Jácint pozsonyi püspök (a darwinizmus hazai meghonosítója) volt a kislány nevelője.

Erzsébet királyné gyakran magával hozta lányát Magyarországra, sok időt töltöttek együtt a gödöllői kastélyban, és a királyné megparancsolta a szolgálóknak, hogy kizárólag magyarul szóljanak az ifjú hercegnőhöz. Elterjedt a pletyka – mely ma is tartja magát –, hogy Mária Valéria apja valójában nem Ferenc József, hanem gróf Andrássy Gyula, erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. Nem véletlen, hogy az udvarban Mária Valériát „a magyar gyermeknek” és „az egyetlennek” nevezték – de ez sajnos visszafelé sült el, és idővel annyira feldühítette a lányt, hogy meggyűlölte a magyarokat, és édesanyjával dacolva tudatosan szakított a magyar dolgokkal, például családtagjaival, rokonaival kizárólag németül volt hajlandó beszélni.

A főhercegnő angolul, franciául és olaszul is megtanult, intelligens, művelt fiatal hölgyként ismerték a kortársak – édesanyjához hasonlóan vonzotta a költészet, több verseskötetét is kiadták nyomtatásban, Egy ősz délen címmel a királynéval közös műve is megjelent. A színjátszás, a drámaírás és a festészet is érdekelte, több színpadi művet is írt, melyeket udvari színészek tolmácsolásában mutattak be az uralkodócsalád szórakoztatására, sőt ő maga is szerepelt bennük. Naplójában részletesen leírta az udvari életet, szülei és rokonai jellemét és személyes vallomásait. Nagyon szeretett utazni, édesanyjával bejárták Európa vidékeit, a francia, angol, német tájakat.

Sisinek mindennél fontosabb volt lánya boldogsága, ezért még azt is elintézte számára, hogy – az uralkodócsaládban szokatlan módon – szerelemből házasodhasson. Mária Valéria 1890-ben, egy évvel bátyja, Rudolf trónörökös öngyilkossága után ment hozzá harmadfokú unokatestvéréhez, a Habsburgok toszkánai ágából származó Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. Szülei házasságával ellentétben a kapcsolat boldog volt, és a párnak tíz gyermeke született. A főhercegnő édesanyjához hasonlóan nem szívesen lépett fel a nyilvánosság előtt uralkodói rangjában, inkább civilként utazgatott és járt az előkelő körökben, viszont szívesen jótékonykodott.

Jótékonysági alapítványokat hozott létre a szegények, elesettek megsegítésére, kolostorok és templomok működését finanszírozta, és hét jótéteményi egyletnek is védnöke volt. Az első világháború alatt a házaspár az alsó-ausztriai Wallsee-ben található kastélyában katonai kórházat létesített, később ugyanott szegénykórházat és idősek otthonát alapított, minek kapcsán a közvélemény „Wallsee angyalaként” kezdte emlegetni a főhercegnőt. Szintén az első világháború idején jött létre Budapesten a Mária Valéria-telep, melyet először szükségkórházként alapított a főhercegnő, a háború után pedig a barakkokból szükséglakásokat alakítottak ki a környékbeli szegények számára.

A Monarchia széthullásával a főhercegnő elismerte a kikiáltott Osztrák Köztársaságot, lemondott trónigényéről, vagyonát azonban megtarthatta, és Ausztriát sem kellett elhagynia. Wallsee-i kastélyában érte a halál 1924. szeptember 6-án, 56 éves korában. Holttestét tömeges részvétnyilvánítás mellett a szomszédos Sindelburgban helyezték örök nyugalomra.

A Duna 1718,5 folyamkilométerénél található Mária Valéria hidat azután kezdték építeni, hogy Vaszary Kolos esztergomi érsek lemondott a vámszedés jogáról. A Feketeházy János tervezte, öt nyílású, 496 méter hosszú acélhíd két év alatt készült el, és 1895 szeptemberében hatalmas ünnepség keretében adták át a forgalomnak, melyen a magyar kormány több tagja is részt vett. A Mária Valéria hídon – melyet vámdíj fizetése ellenében lehetett igénybe venni – élénk közlekedés folyt egészen az első világháború végéig. 1919-ben csehszlovák legionáriusok felrobbantották a híd párkányi végét, később azonban a csehszlovák kormány elrendelte a trianoni döntéssel határátkelővé vált híd helyreállítását.

Az újjáépített hidat 1927-ben adták át a forgalomnak, a történelem azonban másodszorra is közbeszólt: 1944 végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották, és ekkor két főpillére is súlyosan megsérült. A határhidat ezt követően több mint ötven évig nem állították helyre – a két város között kompközlekedés működött, a helyiek Csonka hídnak keresztelték el a szomorú állapotban hagyott egykori Duna-átkelőt. Ugyan már az 1960-as években felmerült a híd újbóli helyreállításának gondolata, a magyar és a csehszlovák kormány azonban képtelen volt megállapodni a kérdésben.

Az 1980-as években civil kezdeményezésre létrehozták a Hídbizottságot, és végül hosszú előkészítő munka után, az Európai Unió PHARE-programjának köszönhetően – melynek célja az uniós csatlakozásra való felkészülés támogatása volt – valósulhatott meg a híd újjáépítése. A 20 millió eurós beruházásból felépített hidat két évig tartó munkálatokat követően 2001. október 11-én adta át a magyar és a szlovák miniszterelnök, illetve Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. Felvetődött, hogy a híd nevét Barátság hídra változtatják, hogy ne utaljon az Osztrák–Magyar Monarchiára, de ezt a javaslatot elvetették, és megtartották az eredeti elnevezést.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a BAH-csomópont nevének eredetét tisztáztuk.