A lónyál csak egy a degradáló jelzők közül, amit előszeretettel használnak a koktélokra azok, akik szerint az alkoholok tisztán jók, nem pedig keverve. Ez összecseng Anatolij Liberman orosz nyelvész és fordító véleményével:
„A nem telivér lovak farkát szokás volt levágni (…) Ezeket a lovakat egyszerűen cocktailnek nevezték. Tágabb értelemben a koktél szót alkalmazták a rangjánál magasabbra emelt, közönséges, rosszul nevelt személyre, aki úriembernek képzelte magát, de nem rendelkezett úri neveltetéssel. (…) a koktél elfogadható alkoholos ital, de hígított, nem »fajtiszta«, egy »rangja fölé emelt« dolog. Így a korábban az alsóbbrendű lovakra és álurakra használt koktél igen találó szlengszó.”
Legtöbben talán éppen azért nem kedvelik ezeket az italokat, mert túl édesnek tartják, vagy mert alapvetően éppen az alkohol íze veszik el. De ideje elfelejteni a berögződéseket, ezt mutatja a Financial Times cikke is.
Íme 2021 koktéljai, ahol már a sós íz számít menőnek!
Miközben a járvány miatt egyre jobban bezárkóztak az emberek a saját kis világukba, úgy lettek egyre fogékonyabbak az újdonságra. Ezt erősítette meg a londoni Three Sheets mixere, Max Venning: „Sokkal több sós és sós ízvilágú receptet látunk. Az olyan összetevők, mint a sóska, a lestyán, a cékla, a koriander és a savanyúságlevek, ma már a bártenderek arzenáljának állandó részét képezik.”
Cékla és osztrigahéj is mehet a martiniba
A Three Sheets jellegzetes itala, az Earth Martini vodkából, céklából, olívaolajból és száraz vermutból készül. A Christina's Shoreditchben a japánbarát koktéllistát az Oyster Shell Martini koronázza meg, amely eldobott osztrigahéjakból desztillált vodkából készül, száraz vermuttal, szakéval és uborkaszódával keverve, és osztrigalevéllel díszítve. „Alapvetően ez a válaszunk a Dirty Martinire” – mondja az ital megalkotója, Marcis Dzelzainis. „Az összetett ízek és a precíz, de nem túl bonyolult tálalás jelenleg a londoni bárszcéna jellemzői” – teszi hozzá Dzelzainis. „Egyértelműen a könnyed italokról van szó.”
A Christina's Shoreditch italai ezzel együtt szemet gyönyörködtetőek:
Az új koktéltrendben a jég is különleges
Az Atlanti-óceán mindkét partján találunk jeges újdonságokat. A williamsburgi újonc Philomena'sban a proseccót fagyasztott görögdinnye-rozéból faragott, rózsaszín jégrózsával fölötte szolgálják fel.
A kelet-londoni Bar with Shapes for a Name-ben egy kristálytiszta vodkából, barackból és abszintból álló koktélt egy olyan jégtömb hűti, amelynek belsejében egy irizáló prizma van. De nem ritka, hogy friss paradicsomot, narancsfaágat vagy éppen a képen látható shitake gombás esszencia kerül a jeges koktélba:
Az agávéból készült szeszes italok – és a Margarita variációi – továbbra is keresettnek számítanak. „Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy a Margarita mennyire népszerű mostanában” – mondja Venning. A keserédes aperitifek iránti kereslet több bárt is arra késztetett, hogy sajátot alkossanak: A párizsi Little Red Door egy Baldoria nevű vermutmárkát kínál, a hongkongi Rosewoodban található Darkside pedig egy olyan amarót, amelyet helyben gyűjtött alapanyagokból, többek között pomelo- és körömviráglevelekből, vadgyömbérmagokból és calamansiból (vagy másképpen, kalamondinból) készítenek.
Amerika keleti partján a kávékoktélok is felértékelődtek. „Az eszpresszó martini a reneszánszát éli” – mondja John Van Lieshout a New York-i La Noxe legmenőbb új éjszakai szórakozóhelyről. „Annyi megrendelést kaptunk rájuk, amikor először nyitottunk, hogy a saját változatunkat tettük fel az étlapra.” A Noxe twist házi fahéj- és vaníliasziruppal és Mr Black's A kategóriás kávélikőrrel készül.
Borkedvelőkre is gondoltak
Nem a szeszes italok, hanem a bor volt az ihletője két új koktélbár őszi indításának – 7000 mérföldre egymástól. Londonban a The Connaught bemutatta a Red Room bárt, egy bársonyfüggönyös kuckót, amelynek koktéllistája vörös-, fehér-, pezsgő- és rozéborokra épül.
Az italok közé tartozik a Red, amely Armagnac, szőlőlevél-kordial, bergamott-sörbet és Beaujolais keveréke, valamint a Perlage Rosé pezsgő, tequilával, fügével és pezsgővel.
Ugyanebben az időben nyitotta meg Shingo Gokan, a tokiói mixológus a swrl-t, egy koktélbárt Shibuyában, amely a rázást és keverést a szokatlanabb módszerrel, a dekanterben történő „kavarással” helyettesítette. Minden ital alapja a koktélok, amelyeket Motohiro Okoshi sommelier által kiválasztott borral párosítanak, kavargatnak, és díszítetlenül, száras pohárban tálalnak – így a borok látszatát is keltik.
„A borkoktélok már évek óta léteznek – valószínűleg mindenki hallott már a sangriáról vagy a fröccsről” – mondja Gokan. „A borkoktélok világa azonban nem sokat fejlődött az utóbbi időben, és úgy gondoltuk, hogy ez egy nagyszerű lehetőség lenne az egész kategória megújítására.”
Gokan kreációi közé tartozik az Edinburgh, egy tőzeges keverék Islay malátawhiskyből, pörkölt kakaóból, málnából és kaliforniai zinfandelből; valamint a Mexico City, amely egy habanero paprikával ízesített tequila.
Több bár és bárpultos is fejlesztette a koktélkínálatot. Sydney 1950-es évekbeli koktélbárja, a Maybe Sammy nemrég mutatta be elegánsnak tűnő, palackozott klasszikusok gyűjteményét, köztük egy Eukaliptusz Gimletet, egy Kamilla Martinit és egy Jázmin Negronit, amelyek mindegyike helyi növényekkel van átitatva.
Az Egyesült Királyságban a Whitebox – a konzervkoktélok új családja – körül nagy a felhajtás. A tömegeket megmozgató pop-and-pour italok közé tartozik a gin és „turbó limonádé” Golden Throat Charmer, a Chipper's cherrywood Old Fashioned és az apró Pocket Negroni. Bármit is tartogat számunkra 2022, szomjasan biztosan nem megyünk el.
