Számtalan legenda és feltételezés létezik arról, hogy mi okozta bajt, kezdve az extrém időjárástól Napóleon ágyúgolyóin át, egészen egy vallási fanatikusig. Hogy mindebből mi igaz, és mi nem, annak utánajártunk. Sajnos Asterix és Obelix nem kísértek el.
Óriási a szfinx orra
A szfinx mitológiai alakja számos kultúrában megjelenik, az egyik leghíresebb történetet a görög mítoszok között olvashatjuk. A szfinx találós kérdést tett fel a thébaiaknak, azt, hogy „melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon”, ám mivel senki nem tudta a választ, ezért jóízűen elfogyasztotta őket. Ehhez képest Indiában kedves és irgalmas lényről szólnak a történetek. Egypitomban hozzávetőleg i. e. 2600 körül jelent meg a szfinx alakja, és ez nagyjából egybeesik a leghíresebb ábrázolásának elkészítésével is.
A gízai nagy szfinx hozzávetőleg i. e 26. század óta áll jelenlegi helyén, ez a világ egyik legrégebbi és legnagyobb szobra. Az idő nem kímélte, és bizony voltak olyan időszakok, amikor az alkotásnak csak a feje látszott ki a homokból. Az oroszlán testű és emberfejű mitológiai alak azonban még ma is őrzi a gízai piramisokat.
Mérete grandiózus. A szfinx hossza 72,5 méter, szélessége hozzávetőleg 20. Az arc 4,1 méter széles és 5 méter magas. Ha ezeket az adatokat figyelembe vesszük, akkor az 1,7 méteres orr nem is tűnik olyan rettentő nagynak. A gízai piramisok építésekor a Mokattam-fennsík aktívan működő kőbánya volt, és a tudósok ma úgy vélik, hogy a szfinx teste a két kőfejtésből megmaradt tömbökből faragták ki, a feje pedig egy visszamaradt mészkőtömbből alakították ki.
Ez történt a szfinx orrával
Azt már tudjuk, hogy nem Obelix a hibás, úgyhogy nézzünk más magyarázat után. Az egyik igen régi legenda az, hogy Napóleon katonái ágyuval támadtak a szoborra, és egy ágyugolyó semmisítette meg a kőorrot. Ám ezzel a teóriával az a gond, hogy egy dán tengerész és archeológus, bizonyos Frederic Louis Norden, utazásai során skicceken megörökítette a szfinxet – orr nélkül – még 1737-ben. Ezeket a rajzokat 1755-ben publikálták, vagyis jóval Napóleon egyiptomi hadjárata előtt, amely 1798-ban kezdődött.
A legvalószínűbb az, amit egy 15. századi egyiptomi arab történész írt le: a 14. században egy szúfi muszlim vallási fanatikus, Mohammed Sa'im al-Dahr, feszítővassal rongálta meg a szobrot, mivel feldúlta, hogy a helyi szegények a szfinxhez imádkoztak, és áldozatokat mutattak be előtte, hogy jobb legyen a termés.
A fanatikus vélhetően egymaga hajtotta végre a rombolást, ami miatt aztán később ki is végezték.
Ha az is érdekel, hogy hogyan épültek fel valójában a piramisok, arról ebben a cikkünkben írtunk.
Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!
hirdetés
