Az ekét váltotta a sarló
Karl Marx idejében a német filozófus eszméiből kinőtt munkásmozgalmak még nem ismerték a sarló-kalapács motívumát, a jelkép csak a 19. század utolsó évtizedeiben terjedt el, és akkor is más formákban: kezdetben inkább az eke és a kalapács kettős szimbólumát használták a marxista szervezetek, előbbi a szegényparasztságot, utóbbi pedig a kétkezi munkásokat jelképezte, vagyis azt a két társadalmi osztályt, melyeknek közösen kell felvenniük a harcot a kizsákmányolással szemben. Ismert volt még a vasvilla-kalapács és a gereblye-kalapács motívum is, a szocialista-köztársaságpárti Ír Polgári Hadsereg pedig egy karddal és nyolcágú csillagokkal felvértezett ekét használt jelvényként az 1910-es években.
Az 1917-es oroszországi bolsevik hatalomátvételt követően Vlagyimir Lenin, az újonnan létrejött kommunista állam vezetője és Anatolij Lunacsarszkij, a bolsevikok művelődésért felelős népi komisszárja szerettek volna egy látványos, ütős és könnyen megjegyezhető címermotívumot kreálni Szovjet-Oroszország számára, ezért pályázatot írtak ki képzőművészeknek a dizájn megalkotására. A győztes pályaművet a 33 éves orosz festő, Jevgenyij Ivanovics Kamzolkin készítette, aki 1918 áprilisában mutatta be az eredetileg a május elsejei ünnepségekre dekorációs elemnek szánt sarló-kalapácsot.
A művész egyszerű oknál fogva változtatta az ekét sarlóvá: utóbbit sokkal könnyebb volt lerajzolni, ezáltal a logó gyorsan és egyszerűen sokszorosíthatóvá, továbbá hatásosabbá és könnyebben megjegyezhetővé is vált. Néhány hónappal később a szovjetek ötödik összoroszországi kongresszusa hivatalos áldását adta a motívumra, 1923-ban pedig az újonnan alakult gigantikus kommunista államszövetség, a Szovjetunió is elfogadta jelképeként a sarló-kalapácsot, amely a szovjet zászlóba és címerbe is belekerült a vörös csillag mellett.
Szabadkőműves- vagy ősi mitikus jelképeket vett alapul?
Egyes kultúrtörténészek azonban úgy vélik, megalkotója egyéb, rejtett jelentéseket is beletett a kommunizmust és a szovjet államot jelképező szimbólumba, melyekből felsejlik a művész valódi véleménye a bolsevikokkal kapcsolatban. A jómódú kereskedő édesapától származó Kamzolkin sohasem szimpatizált különösebben a kommunista eszmékkel, ellenben mélyen vallásos embernek számított, és 10 évig tagja volt a szabadkőműves Leonardo da Vinci Társaságnak, ahol alaposan tanulmányozhatta az ősi szimbólumokat és azok jelentéseit.
A sarló-kalapács hasonlít két szabadkőműves-motívumra, a vésőre és a kalapácsra, melyek a célt, illetve annak kivitelezését szimbolizálják, az európai mitológiákban ugyanakkor a kalapács az agresszív, mindenre elszánt férfierőt testesíti meg, nem véletlen, hogy a görögöknél a kovácsok istene, Héphaisztosz, az ősi szlávoknál a világosság és a tűz istene, Szvarog, a germánoknál pedig a mennydörgésisten, Thor elsődleges, állandó kellékeként van jelen. A hindu és kínai kultúrában a kalapács szintén fontos jelentést hordoz, a gonosz felett aratott győzelem szimbóluma.
A sarló ellenben számos vallásban és kultúrában a gonosz és a pusztulás jelképe, a középkori Európában például a megtestesített Halál eredetileg nem kaszával, hanem sarlóval a kezében volt ismert, az aratás motívumát pedig a kereszténység a test halálával és a lélek eltávozásával, Istenhez vándorlásával kapcsolta össze. A régi szlávoknál és a hindu vallásban a sarló gyakran a negatív istenségek kelléke, előbbi esetében Morana, a tél és a halál istennője, utóbbiban Káli halálistennő tart a bal kezében sarlószerű eszközt.
Az osztrák címerben is megjelenik a két motívum
Vajon Kamzolkin szándékosan, a felsorolt jelentések miatt választotta épp ezt a jelképet a szovjet állam számára? Mindez természetesen puszta feltételezés, melyet az 1957-ben elhunyt művész sohasem igazolt vagy cáfolt meg, ezért az utókor fantáziájára van bízva, ki mennyire hisz a rejtett vagy inkább odaképzelt titkos szándékban.
Egy másik – inkább ironikus, mintsem komolyan vehető – értelmezés Jurij Gauthier történész-filozófustól származik, aki 1921-ben azt írta a naplójában, az orosz molot-szerp („kalapács-sarló”) szóösszetétel visszafelé olvasva presztolom, vagyis „trónnal”, amely a bolsevikok által alkalmazott despota módszerekre utalhat burkolt formában.
A sarló-kalapács szimbólumával ma, a keleti blokk bukása után 30 évvel is sok helyütt találkozhatunk, a kínai kommunista állampárt például zászlajában szerepelteti az egykori szovjet jelképet, és érdekes módon az 1919 óta használatos osztrák címerben szereplő fekete sas is a parasztságot és munkásságot jelképező sarlót, illetve kalapácsot tart a két lábában.
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
