A Kaukázus csúcsai közt megbúvó Csecsenföldet 1864-ben csatolták az egész hegyvidékkel együtt az orosz birodalomhoz, de már a 19. század végétől többször próbált elszakadni a „nagy testvértől”. Az 1917-es orosz forradalom után 1921-ig sikerült is önálló országként működnie, de a létrejövő Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, vagyis a későbbi Szovjetunió sem mondott le a területről. Amikor ez a kommunista államalakulat 1991-ben atomjaira hullott, Csecsenföld ismét kinyilvánította függetlenségét, ami az 1994-es orosz–csecsen háborúhoz vezetett.
Oroszország hatalmi gőgje nem hagyott alább
1994. december 11. hideg éjszakán orosz tankok dübörgésére ébredtek a csecsenek. Lánctalpak fémes csikorgása, fülsiketítő robbanások és gépfegyver-sorozatok visszhangoztak a parányi ország hegyei között. A levegőben égett gumi és fém szaga keveredett, ahogy a harckocsik minden útjukba eső dolgot letaroltak.
Orosz hadifoglyok építették Budapest legimpozánsabb szállodájátEredetileg kaszárnyát akartak a szálloda helyére, amikor Budapestnek még itt volt a határa.
Tovább olvasom
A füstös, szürke égbolt alatt gyerekek próbálnak vizet húzni a páncélos súlya alatt kettétört vezetékből; egy férfi saját házának maradványainál guggol, kezében meghalt szeretteinek fotójával. A romok között harcosok suhannak át hangtalanul, és a falakra festett jelszavak hirdetik: „Inkább a szörnyű vég, mint a végtelen szörnyűség!” Ezek a képek bejárták akkoriban a világsajtót.
A moszkvai vezérkar könnyű győzelmet remélt: azt gondolták, hogy néhány héten belül felmorzsolják a csecsen ellenállást, és helyreállítják az orosz állam tekintélyét a régióban. Azonban a valóság egészen másképp alakult. Az első nagy ütközetek a fővárosban, Groznijban zajlottak, ahol az utcákon véres harcok folytak. De a csecsenek egyesítették erőiket, és a helyi harcosok jól ismerték a hegyvidék minden zegét-zugát.
Az oroszok tankjai csak előre mennek, de mi tudjuk, hogy a hegyek mindig a mi oldalunkon állnak
– mondta egy csecsen harcos egy újságírónak.
A kicsi, de erős Csecsenföld borsot tört az oroszok orra alá
Csecsenföld ellenállása a harcos hagyományokra, a közösségi összetartásra és a függetlenség iránti vágyra épült. Bár az orosz hadsereg számbeli és technológiai fölényben volt, a csecsenek gerilla-hadviselése hatalmas veszteségeket okozott számukra. Groznij ostroma alatt a város utcáin mindenre elszánt mesterlövészek és elaknásított útvonalak lassították a támadók előrenyomulását.
A hegyekben és erdőkben mozgó ellenállók kis csoportokban csaptak le, majd tűntek el újra a terep rejtekében. Egy fiatal harcos a háborúról úgy fogalmazott:
Nem mi akartuk, hogy az oroszok ide jöjjenek, de most, hogy itt vannak, sosem adjuk fel.
Az orosz medve elerőtlenedése
Az orosz vezetés számára a háború nem csupán katonai, hanem politikai és erkölcsi vereség is lett. Az orosz hadsereg rosszul szervezett és alulfinanszírozott volt, sok katonát kényszersorozással küldtek a frontra, és nem voltak felkészülve a csecsen erők elszántságára.
A konfliktus során az orosz média egyre több képet és beszámolót közvetített az értelmetlen pusztításról, az áldozatok szenvedéséről és a fiatal katonák elvesztéséről. Ez jelentős társadalmi ellenállást váltott ki Oroszország-szerte, és aláásta a moszkvai kormányzat legitimitását.
A háború következményei
Az 1996-ig tartó háború végül csecsen győzelemmel zárult. Bár az oroszok hatalmas pusztítást végeztek, nem tudták megtörni Csecsenföld függetlenség iránti vágyát. A háborút követő haszavjurti békeszerződés önállóságot biztosított a csecseneknek, de a béke csak három röpke évig tartott. Amikor 1999-ben iszlamista csecsen harcosok betörtek a szomszédos Dagesztánba, Oroszország ezt az agressziót ürügyként használta fel egy újabb háború elindítására. A lépést azzal is próbálták legitimálni, hogy több oroszországi bombatámadást csecsen terroristáknak tulajdonítottak.
Így mentették ki katonáink az Afganisztánban rekedt magyarokatEgy izgalmas és heroikus magyar katonai hadművelet megrázó és felemelő története.
Tovább olvasom
Ez a konfliktus nemcsak egy kis állam hősi ellenállását mutatta meg, hanem az erőszak és az elnyomás káros következményeit is. Az csecsenföldi háború emlékeztet arra, hogy a szabadságért folytatott harc néha a legnagyobb erőket is térdre kényszerítheti, különösen, ha a háború nem területekről szól, hanem egy nép identitásáról, önállóságáról és büszkeségéről.
A csecsen függetlenségi mozgalom egyik ikonikus alakja, akit később elnökké is választottak, korábban Magyarországon is szolgált katonaként. Erről ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.
Baj van Bajban: szellemváros maradt a szovjet katonák után a magyar településenHárom és fél évtizede pusztul a szovjetek távozása után kiüresedett magyar szellemváros Bajon.
Tovább olvasom
